Ugrás a tartalomhoz

Metamonada

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metamonada
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Excavata
Törzs: Metamonada
Szinonimák
  • ?Archezoa
  • Centrosomea Chatton Villeneuve 1937
  • Metamonadina Grassé 1952
  • Polymastigota Butschli 1884
  • Tetramastigota Hulsmann et Hausmann 1994
Csoportok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Metamonada témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Metamonada témájú kategóriát.

A Metamonada mitokondrium nélküli ostoros eukarióták nagy csoportja. Tagjai nem teljesen ismert, de tartalmazzák a Retortamonadida, a Diplomonadida és feltehetően a Parabasalia és Oxymonadida csoportokat is. E 4 csoport mindegyike anaerob, sokuk aerotoleráns, gyakran állatok szimbiontáiként vagy parazitáiként fordulnak elő, mint a Giardia duodenalis esetén, mely emlősökben hasmenést okoz.[2]

Jellemzők

[szerkesztés]

A Parabasalia és az Oxymonada számos tagja megtalálható termeszbelekben, és fontosak a fában lévő cellulóz lebontásában. Más Metamonada-tagok paraziták.

Ezen ostorosok különösek, mivel nincsenek mitokondriumaik. Eredetileg a legprimitívebb, a többiektől a mitokondriumok megjelenése előtt elvált eukariótáknak hitték. Azonban a mitokondriumaikat másodlagosan vesztették el, és azokból származó sejtszervecskéik és magi génjeik vannak. Mitokondriális maradványok a hidrogéntermelő hidrogenoszómák és a mitoszómák.

A Metamonada a Malawimonasszal együtt a Podiata feltételezett testvérkládja.[3]

E csoportokban a négyes csoportokban lévő ostorok vagy alapi testek a közösek, melyek gyakran a sejtmaggal asszociáltak, kariomasztigontát alkotva. Ezenkívül a Carpediemonas és a Trimastix a Retortamonadida–Diplomonadida csoport, illetve az Oxymonadida közeli rokona. Mindkettő szabadon él és mitokondrium nélküli.

A Giardia duodenalis endocitózisa során egyedi részeket használ, ezeknek 3 csoportjuk van (gömbölyű, csőszerű, polimorf).[4] A Fornicata a bona fide CLC-origót elvesztette, de a Giardiinae és a Hexamitidae egy CLC-analógot szerzett.[4]

Besorolás

[szerkesztés]

A Metamonadát az Excavata csoportba sorolták, egy parafiletikus eukarióta szupercsoportba, bennük táplálónyílásos ostorosokkal és közeli rokonaikkal. Kapcsolataik ismeretlenek,[5] együtt nem jelennek meg molekuláris fákon. Lehet, hogy az e definíciónak megfelelő Metamonada nem monofiletikus.

Az alábbi 2013-as felsőbb szintű besorolás Thomas Cavalier-Smith munkáin alapul[6] a Fornicata Yubukia, Simpson és Leander általi kiegészítésével.[7]

2018-ban ismét feltételezték a Metamonada bazális helyzetét.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2021. december 20.) „Anaeramoebae are a divergent lineage of eukaryotes that shed light on the transition from anaerobic mitochondria to hydrogenosomes” (english nyelven). Current Biology 31 (24), 5605–5612.e5. o. DOI:10.1016/j.cub.2021.10.010. ISSN 0960-9822. PMID 34710348. 
  2. Al Jewari, Caesar (2023. április 28.). „An excavate root for the eukaryote tree of life”. Science Advances 9 (17), eade4973. o. DOI:10.1126/sciadv.ade4973. ISSN 2375-2548. PMID 37115919. PMC 10146883. 
  3. Cavalier-Smith, Thomas (2016. június 1.). „187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution”. Molecular Phylogenetics and Evolution 99, 275–296. o. DOI:10.1016/j.ympev.2016.03.023. PMID 27001604. 
  4. a b Santos R, Ástvaldsson Á, Pipaliya SV, Zumthor JP, Dacks JB, Svärd S, Hehl AB, Faso C (2022. szeptember 21.). „Combined nanometric and phylogenetic analysis of unique endocytic compartments in Giardia lamblia sheds light on the evolution of endocytosis in Metamonada”. BMC Biol 20 (1), 206. o. DOI:10.1186/s12915-022-01402-3. PMID 36127707. PMC 9490929. 
  5. Cavalier-Smith T (2003. november 1.). „The excavate protozoan phyla Metamonada Grassé emend. (Anaeromonadea, Parabasalia, Carpediemonas, Eopharyngia) and Loukozoa emend. (Jakobea, Malawimonas): their evolutionary affinities and new higher taxa”. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 53 (Pt 6), 1741–1758. o. DOI:10.1099/ijs.0.02548-0. PMID 14657102. 
  6. Cavalier-Smith T (2013). „Early evolution of eukaryote feeding modes, cell structural diversity, and classification of the protozoan phyla Loukozoa, Sulcozoa, and Choanozoa”. Eur. J. Protistol. 49 (2), 115–178. o. DOI:10.1016/j.ejop.2012.06.001. PMID 23085100. 
  7. (2013. november 5.) „Comprehensive Ultrastructure of Kipferlia bialata Provides Evidence for Character Evolution within the Fornicata (Excavata)”. Protist 164 (3), 423–439. o. DOI:10.1016/j.protis.2013.02.002. PMID 23517666. 
  8. (2015) „Marine Isolates of Trimastix marina Form a Plesiomorphic Deep-branching Lineage within Preaxostyla, Separate from Other Known Trimastigids (Paratrimastix n. gen.)”. Protist 166 (4), 468–491. o. DOI:10.1016/j.protis.2015.07.003. PMID 26312987. 
  9. Radek, Renate (2023. január 26.). „New insights into the coevolutionary history of termites and their gut flagellates: Description of Retractinympha glossotermitis gen. nov. sp. nov. (Retractinymphidae fam. nov.)”. Frontiers in Ecology and Evolution 11. DOI:10.3389/fevo.2023.1111484. 
  10. a b c (2022. augusztus 1.) „Free-living Trichomonads are Unexpectedly Diverse”. Protist 173 (4), 125883. o. DOI:10.1016/j.protis.2022.125883. PMID 35660751. 
  11. Cepicka, Ivan (2010. július 1.). „Critical Taxonomic Revision of Parabasalids with Description of one New Genus and three New Species”. Protist 161 (3), 400–433. o. DOI:10.1016/j.protis.2009.11.005. PMID 20093080. 
  12. Krishnan, Arunkumar (2018. július 4.). „The unexpected provenance of components in eukaryotic nucleotide-excision-repair and kinetoplast DNA-dynamics from bacterial mobile elements”. bioRxiv, 361121. o. DOI:10.1101/361121. 

További információk

[szerkesztés]