Monasztir
Monasztir | |||
Monasztir látképe a medinából | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Tunézia | ||
Kormányzóság | Monasztir | ||
Irányítószám | 5000–5079 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 93 306 fő (2014)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 2 m | ||
Időzóna | UTC+1 (UTC{{{eltérés UTC-től}}}) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 46′ 41″, k. h. 10° 49′ 34″35.777990°N 10.826170°EKoordináták: é. sz. 35° 46′ 41″, k. h. 10° 49′ 34″35.777990°N 10.826170°E | |||
Monasztir weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Monasztir témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Al-Monasztir (nyugatias írásmód szerint Monastir, arabul: المـنسـتير, klasszikus kiejtés alapján al-Munasztír, latinul: Monasterium) város Tunéziában.
Fekvése
[szerkesztés]Tunisztól 170 km-re délre, a Földközi-tenger partján fekszik. A várost elsősorban kitűnő fekvése, klímája és infrastruktúrája avatta idegenforgalmi központtá.
Története
[szerkesztés]Monasztir stratégiailag kedvező pozícióját már Caesar is felismerte, és támaszpontként használta i. e. 46-ban vezetett afrikai hadjáratakor. A város a punok és a rómaiak által alapított Ruspina romjain épült, amely a betolakodók ellen hármas védelmi gyűrűvel rendelkezett.
Később, a 766-ban alapított erőd (ribat) jelentette a város védelmét és nyújtott menedéket főként a keresztény támadások ellen. A ribat a muzulmán korszak kezdetén kialakult intézmény volt, mely vallásos, de kardforgató férfiak (marubitinek) erődszerű őrhelye volt (kissé a keresztény szerzetesek kolostoraira emlékeztetve). A ribat tornyából figyelték a tengeren, hogy nem közelít-e ellenség. A tengerparton épült ribatok jelkapcsolatban voltak egymással, így például Monasztir (Monastiru) a 20 km-re fekvő Szúszával (Sousse). Később ugyan veszítettek fontosságukból, de megmaradtak a vallási élet műhelyeinek.
A mai erődítményrendszer századokon át, különféle átalakítások és hozzáépítések során alakult ki, mely tulajdonképpen a ribat és a kaszba (kolostor és erőd) egymásba épült együttese.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Ribat – Erődrendszer.
- Nagymecset – A Ribat déli oldalán található, a 9. században épült.
- Bourguiba-mecset – 1963–1968 között épült modern módszerekkel, de dekoratív hagyományos stílusban, I. Bouzgnenda tuniszi építész tervei szerint. Imatermébe, melynek tetőzetét 86 vörösmárvány oszlop tartja, 1000 hívő fér be egyszerre.
- Bourguiba-család mauzóleuma – A Ribat mellett nyugatra található a muzulmán temetőben. A mauzóleum a Bourguiba-mecsettel egy időben épült, kupolája aranyozott, bejáratát két 25 m-es szép ívű minaret őrzi.
A város szülötte a nagy tiszteletnek örvendő Habib Burgiba elnök, államalapító, akinek a nevéhez fűződik a gazdasági fellendülés, és ezen belül a turizmus fejlesztése. Az afrikai érdekességekhez tartozik, hogy idős korában puccsal távolították el a hatalomból, amelynek napjáról ugyanúgy utcákat neveztek el, mint az elűzött elnökről.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Monasztir, Ribat
-
A Bourguiba-család mauzóleuma
-
Monasztir, a tengerpart látképe
-
Monasztir légifelvételről
-
Monasztir erődítménye, Ribat
-
Repülőgép a Monasztir Habib Bourguiba nemzetközi repülőtéren
Források
[szerkesztés]- Makó Bálint: Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 132 4
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Francia és angol: Monastir-Tunisia.com információs oldal Archiválva 2008. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Francia: USMonastir.com