Mozgalmi dal
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Mozgalmi dalnak (vagy mozgalmi indulónak) olyan dalokat nevezünk, melyeket politikai célból írtak. A munkáskultúrában különleges helyet foglalt el a mozgalmi dal. A zene az érzelmek nyelve, ezért a mozgalmi dal is először az érzelmekre hat, könnyen megjegyezhető, egyszerű, jól hangzó dallamával. Ezt a megjegyezhető dallamot kapcsolja össze a dal szövegével, melynek értelme már a politikai agitáció és ideológiai befolyásolás eszköze volt. A dal éneklése gyakran maga is tüntetés, harci cselekedet volt. A mozgalmi dal és a munkadal éltette, összetartotta és egyúttal szórakoztatta a munkásmozgalmi közösségeket.
Menetdal
[szerkesztés]A katonaság, Honvédség – egyik alapvető kiképzése a menetdal begyakorlása. Amikor menetelnek, egyik parancs: -"Nótát!" Sok katona dal, népdal egyben menetdal is. Ennek ritmusát fölveszi az egység. Egyszerre lépnek (futnak USA egységben), lehet gyorsítani, lassítani szükség szerint a ritmust. Dal közben nincs beszéd (szigorúan büntetik!), mindenkinek énekelni kell. (A hallgatót is büntetik!) A Kossuth-nóta az 1848–49-es szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. [1]
Jó időben, rossz időben/ Hordom kedves fegyverem./ Összeszoktunk és azóta/Egyre jobban kedvelem.- Tréfás folytatás ...Egyiket a párja kapja, másikat a pártnak adja, a harmadikkal egy a fegyvere./ Hogyha majd az óra ütni fog nekünk,/ Szputnyik száll az égre, pajtás, velünk... Igyekeztek a fegyveres testületekbe toborozni, nemcsak régen. Háry János (opera) Kodály Zoltán
Álcázott mozgalmi dalok
[szerkesztés]A mozgalmi dalok egy kis része „rejtett tartalommal” indul, mely népdalokra emlékeztethet: idilli képeket, esetleg gyermekdalokra emlékeztető szövegeket tartalmaz az első néhány strófa, melyeket fokozatosan vált fel a politikai mondanivaló.
Erre magyar példa lehet a „Békén szusszan a mackóhad” című dal, mely első ránézésre egyszerű altatódal:
Békén szusszan a mackóhad, Puha párnán alszik a tó, Lengő hinta is elszunnyad Sűrű éj lesz jó takaró Kicsim álmodj már Csuda álom száll Iderepül a szemedre… Csitt, kicsi, tente, Csillag gyermeket elringat odafönn a Hold nagyapó.
A harmadik versszak már teljesen egyértelműen politikai tartalmú:
Jött egy vérpiros október, Ragyogott a fénye miránk Munkások hada: tűztenger Csuda jelt írt égre a láng. Kicsim álmodj már Csuda álom száll Iderepül a szemedre… Csitt, kicsi, tente, Új kor éneke szárnyalt fenn, S belerengett mind a világ.
Ennek példája (vagy paródiája) az 1972-ben készült „Kabaré” című film, mely a hasonló című musical „A holnap az enyém” („Tomorrow Belongs to Me”) dalában mutatta be a náci Németország fiataloknak készült mozgalmi dalát.[2] A dal egy természeti képpel indít, lágy, dallamos hangokkal, mely fokozatosan csap át kemény politikai mondanivalóba és indulószerű dalba.
Az induló sorok így hangzanak (hozzávetőleges magyar fordításban):
A napsugár nyári meleget sugároz a rétre, A szarvasbika szabadon száll az erdőben, De összegyűlnek mind a vihart üdvözölni: A holnap az enyém. A hárs levelei lombosak és zöldek, A Rajna arany folyamát a tengernek adja De valahol a dicsfény még rejtve várakozik, A holnap az enyém.
A dal utolsó versszaka pedig így hangzik, melyet a Hitlerjugend fiataljai énekelnek, dobok kísérnek, és közben náci jelképeket lengetnek:
Ó Anyaföld, Anyaföld, Mutasd meg jeled, Melyre gyermekeid vártak, Jő a reggel, És a világ az enyém, A holnap az enyém.
Néhány híres mozgalmi dal
[szerkesztés]A szocializmus indulói, munkásindulók, gyászindulók, alkalmi dalok, úttörődalok
[szerkesztés]- Internacionálé – „Föl, föl ti rabjai a Földnek…” kezdettel (francia, nemzetközi). [1] (venezuelai változat)
- A párttal, a néppel
- DIVSZ-induló – „Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért megyünk…” kezdettel. [2]
- Komszomol-induló – „Ajkunkon vidáman új nóta csendül…” kezdettel.
- Felszabadulás dala – „Indulj az útra, és vissza ne nézz…” kezdettel (lásd. még közismert a refrént: „Április 4-ről szóljon az ének…”). Zene és szöveg: Rossa Ernő.
- Fel, vörösök, proletárok – ford. Békés István.
- Bunkócska – „Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót…” kezdettel.
- Lenin-dal vagy Lenin-gyászinduló – ’A rablánc a lábon nehéz volt…’ kezdettel magyarszövegét Rossa Ernő és Szabó Miklós írta. Az orosz eredeti: Замучен тяжелой неволей (Zamucsen tyjazsjoloj nyevolej, A nehéz rabságban eltörődve.); van jiddis nyelvű változata is: אין קאַמף (In Kamf, A harcban; írta David Edelstadt 1889-ben)
- Köszönjük néked, Rákosi elvtárs!…
- Puskadal – „Jó időben, rossz időben…” kezdettel.
- Munkás gyászinduló – „A zsarnokság dőzsölt és ülte torát…” kezdettel.
- Mint a mókus fenn a fán… (magyar)
- Itt van május elseje…
- Bécsi munkásinduló – „Munka hadának a lépte dobog”… kezdettel (osztrák)
- Avanti popolo – „Előre, győzni kell…” kezdettel (olasz),[3] ford. Gál Zsuzsa
- Warszawianka vagy Varsavjanka – „Rontása tört ránk a dúló viharnak…” kezdettel (lengyel) V. Bjelij feldolgozása, ford. Gáspár Endre
- Amuri partizánok dala – „Völgyvidéken és hegygerincen át…” kezdettel (szovjet, orosz) Aturov, ford. Zsombori János
- Poljusko polje – „Vár ránk a síkság…” kezdettel (szovjet, orosz) Knyipper, ford. Raics István
- Vörös Csepel – „Még, még, még és még” kezdettel. zene: Hanns Eisler, magyar szöveg: Hidas Antal
- Munkásőrinduló – „Tűzcsillagunk sugara árad e tájon” kezdettel,Juhász Frigyes és Rossa Ernő.
- Fel ifjúság a szocializmusért – „Lányok, fiúk, ha lelkesít a tett” kezdettel
- A kommunizmus himnusza – „Egy kézfogás felér a harcban” kezdettel
- Kodály Zoltán – Raics István: Úttörő induló
- Sej, a mi lobogónkat a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének indulója, Jankovich Ferenc szövege, moldvai népdalra.
Forradalmi és szabadságharcos dalok
[szerkesztés]- A francia forradalom idejéből
- Koldusok éneke, francia forradalmi dal („Föl koldus véreim, új nap kél, Piros ünnepi hajnal ébred.”).[4]
- La Carmagnole, „A gaz bitangnak terve ez…” kezdettel (francia forradalmi dal), fordította Gerő György.
- Marseillaise vagy A szabadság himnusza (ma Franciaország himnusza), Rouget de L'Isle[5]„Előre ország népe, harcra…” Jankovich Ferenc fordítása. (Nem lesz a tőke úr mirajtunk/ Elvész, aki a múltnak él – munkásmozgalmi változat)
- Lengyelország himnusza Józef Wybicki írta 1797-ben, Jan Henryk Dąbrowski csapatainak írta, a Dąbrowski-mazurka dallamára.
- Egyéb háborúk, polgárháborúk és forradalmak idejéből
- Madrid védői vagy A nemzetközi brigádok indulója, „Madrid határán állunk a vártán…” kezdettel. Komját Aladár, Arma Pál (1936, a spanyol polgárháború köztársasági erőinek dala).
- Bella ciao – „Eljött a hajnal…” kezdettel. (Olasz partizándal, ismeretlen szerző műve, a II. világháborúban terjedt el). [3]
- Guantanamera – „Egyenes derékkal jöttem…” kezdettel. 1928, 1958 José Martí (kubai mozgalmi dal).[6]
- János bácsi a csatában A parodizált dal az északiak John Brown’s Body című katonaindulója az amerikai polgárháború idejéből. Mozgalmi változat refrénje: „Élesebb legyél a késnél,/ Harcosabb a szenvedésnél;/ Mert az ember másokért él;/ S ez a legszebb mesterség.” Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. [7]
Hungarista indulók
[szerkesztés]- Ébredj, magyar! – A Hungarista Mozgalom hivatalos indulója. Zene: Sámy Zoltán, szöveg: Uy Károly és Bitskey Miklós. [4]
- Testvér, elég a szolgaságból! – A nyilas munkástagozat népszerű indulója volt. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után Hungarista Győzelmi Induló néven lett ismert. [5]
- Kitartás – "Új harcra föl, int már a hajnal..." kezdetű dal.
Kiadások
[szerkesztés]- Indulj velünk, dalolj velünk! Dalszövegek; Szikra, Budapest, 1946
- Magyar Szabadságharcos Szövetség; Szikra Ny., Budapest, 1949
- Szállj, te büszke ének! Honvéd daloskönyv (a Honvédelmi Minisztérium Főcsoportfőnökségének kiadása 1950. Hungária Hírlapnyomda, Budapest)
- Dalolj velünk! Indulók, mozgalmi dalok szövegei; KISZ, Budapest, 1957
- Daloskönyv; KISZ Pest Megyei Bizottsága Ligeti Károly Vezetőképző Iskola, Sződliget, 1977
Irodalom
[szerkesztés]- Nemcsik Pál: A magyar bányamunkásság zenei élete. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633304768
- Tokaji András: Mozgalom és hivatal. Tömegdal Magyarországon 1945–1956. Zeneszociológiai vitairat; Budapest, 1983. Zeneműkiadó. ISBN 9633304601
- Tokaji András: Zene a sztálinizmusban és a Harmadik Birodalomban. Budapest, 2000. Balassi K. ISBN 9635063385
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A harcban nem szabad megállni 591016 Athenaeum 1959
- ↑ Tomorrow belongs to me. YouTube
- ↑ Olasz munkásinduló (Avanti popolo), songbook.hu
- ↑ http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/33044/mozgalmi-dalok/koldusok-eneke-zeneszoveg.html
- ↑ http://es.youtube.com/watch?v=X1-vcsFjTdA
- ↑ http://es.youtube.com/watch?v=bJ4NOXz3gjA
- ↑ „A harcban nem szabad megállni” 591016 Athenaeum 1959
További információk
[szerkesztés]- [6] további mozgalmi dalok hallgathatók itt
- [7]-és olvashatók kottával itt
- [8] A Lenin-dal és a Munkás-gyászinduló kialakulása
- Arbeiter lieder, koeln-bonn.dgb.de (németül)