Ugrás a tartalomhoz

Nádi sármány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádi sármány
Nádszálon ülő példány
Nádszálon ülő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. schoeniclus
Tudományos név
Emberiza schoeniclus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Fringilla schoeniclus Linnaeus, 1758
Elterjedés
A nádi sármány elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A nádi sármány elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nádi sármány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi sármány témájú médiaállományokat és Nádi sármány témájú kategóriát.

A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A nádi sármány Európa és Ázsia területein honos.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő állandó faj.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Emberiza schoeniclus caspia Menetries, 1832
  • Emberiza schoeniclus centralasiae Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus harterti Sushkin, 1906
  • Emberiza schoeniclus incognita (Zarudny, 1917)
  • Emberiza schoeniclus intermedia Degland, 1849
  • Emberiza schoeniclus korejewi (Zarudny, 1907)
  • Emberiza schoeniclus pallidior Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus parvirostris Buturlin, 1910
  • Emberiza schoeniclus passerina Pallas, 1771
  • Emberiza schoeniclus pyrrhulina (Swinhoe, 1876)
  • Emberiza schoeniclus pyrrhuloides Pallas, 1811
  • Emberiza schoeniclus reiseri Hartert, 1904
  • Emberiza schoeniclus schoeniclus (Linnaeus, 1758)
  • Emberiza schoeniclus stresemanni F. Steinbacher, 1930
  • Emberiza schoeniclus tschusii Reiser & Almasy, 1898
  • Emberiza schoeniclus ukrainae (Zarudny, 1917)
  • Emberiza schoeniclus witherbyi Von Jordans, 1923
  • Emberiza schoeniclus zaidamensis Portenko, 1929

Megjelenése

[szerkesztés]

A nádi sármány testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 21–28 centiméter, testtömege pedig 16–25 gramm. A költés idején a hím feje és melle fekete, bajuszsávja és tarkója fehér. Hátoldala sötétbarna, fekete sávozással, farokcsíkja szürkés, szélső farktollai fehérek. Testalja szürkésfehér, oldalán keskeny, fekete sávokkal. Az őszi vedlés után ezt a kontrasztokban gazdag színegyüttest szürke tollszegélyek fedik el, és csupán a tél folyamán válik láthatóvá, miután a tollak szürke széle elkopott. A jelentéktelen színezetű tojó első pillantásra nehezen határozható meg, különösen, ha egyedül látjuk.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

A nádi sármány fűvel benőtt mocsarak elszórtan álló bokrokkal, fűzbozótok, keskenyebb nádszegélyek lakója. A nádi sármány közel sem olyan ügyes, mint a jól ismert nádirigó, de életmódjában mégis nagyon eltávolodott a legtöbb sármánytól, amelyek gyakorlatilag csak a földön és a levegőben képesek mozogni. Tápláléka lepkékből és hernyóikból, bogarakból, pókokból, csigákból és magvakból áll. Télen nádmag a fő tápláléka. Vonulás idején a nádi sármány gyomos tarlókra is leszáll pihenni.

Szaporodása

[szerkesztés]
Nádi sármány tojásai

A párzási időszakban a hím nádszálra telepedve igen szorgalmasan dalolgatja rövid strófájú énekét, míg a tojó a fészkét sármány módra öreg füvek alá, a talajra építi, többnyire szárazabb helyre, mocsaras környezetben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 12-15 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka, még 10-12 nap. Ha a fészken ülő tojót felriasztjuk, szárnyait furcsán, lassan rezegtetve repül tova. A fiatalokat szüleik rovarokkal táplálják.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]