Nászer ad-Din perzsa sah
| Nászer ad-Din | |
 | |
| Perzsia sahja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1848 – 1896 | |
| Elődje | Mohammed |
| Utódja | Mozaffar ad-Din |
| Uralkodóház | Kádzsárok |
| Született | 1831. július 16.[1][2][3][4] Tebriz |
| Elhunyt | 1896. május 1. (64 évesen)[1][2][3][5][4] Teherán |
| Nyughelye | Shah Abdol-Azim Shrine |
| Édesapja | Muhammad Sah Kayar |
| Édesanyja | Malek Jahan Khanom |
| Testvére(i) | Abdol-samad Mirza Ezz ed-Dowleh Saloor |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
| Nászer ad-Din aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nászer ad-Din témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nászer ad-Din (Tebriz, 1831. július 16. – Teherán, 1896. május 1.) perzsa sah 1848-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés]Mohammed sah fia. Trónörökös korában édesapja Tebrizbe küldötte mint helytartót. Amikor Mohammed 1848-ban elhunyt, a trón ugyan Nászerre szállt, neki azonban rokonaival elkeseredett harcokat kellett folytatnia. Uralkodása első éveiben a kormányt a művelt Mirza-Taki kánra bízta, aki sok visszaélést megszüntetett és több üdvös reformot léptetett életbe. Ámde az udvari ármány mindaddig áskálódott ellene, míg Nászer megölette. Ezzel a reform-korszaknak is vége volt, habár egyik-másik téren utóbb is történtek reform kísérletek. Magyar tisztek (Karacsay gróf és Nemiró huszárőrnagy), később pedig német tisztek és Huszein khán a hadsereg újjászervezése és európai mintára való begyakorlása körül fáradoztak; Pollák bécsi orvos (a sah házi orvosa) az egészségügyet iparkodott reformálni; német, angol és orosz vállalkozók gyárakat alapítottak, vasutakat és műutakat építettek és több efféle. Egészben véve azonban Perzsia belállapotai keveset változtak Nászer kormánya alatt és a belügyi politika terén a keleti despotizmus maradt az uralkodó rendszer.
Vallási tekintetben a sah eleinte türelmetlennek mutatkozott, és amikor a bábista szekta több híve 1858-ban merényletet intézett Nászer ellen, a sah rettenetes bosszút állt az egész felekezeten, amelyet soha többé nem méltatott kegyelemre. (Későbbi gyilkosa is egy ilyen üldözött szektához tartozott.) Több ízben (1873, 1878, 1889) a sah (állítólag tanulmányi célból) meglátogatta Európát és 1889. augusztus 26–27-én Budapestet is felkereste. A látottakat naplójába jegyezte fel, amely nyomtatásban is megjelent. Fiatal korában verseket is írt, amelyet a Divan nevű gyűjteményben láttak napvilágot. A sah halálakor fiai közül Mazud Mirza volt a legidősebb életben maradt herceg, ő azonban a dinasztia számára elfogadhatatlan anyától született, ezért az uralkodó Mozaffar ad-Din nevű fia, korábban Teherán kormányzója, örökölte a trónt.
1896-ban Mirza Reza Kermani, egy üldözött szekta tagja, neggyilkolta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Luminous-Lint (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
További információk
[szerkesztés]- Vasárnapi Újság 1873, 27. sz. és 1889, 34. sz.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Mohamed |
Perzsia (Irán) sahja 1848 – 1896  |
Következő uralkodó: Mozaffar ad-Din |