Nagy pávaszem

Nagy pávaszem
	Hím imágó egy ember kezén
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Öregcsalád:	Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea);
Család:	Pávaszemek (Saturniidae);
Alcsalád:	Saturniinae;
Nemzetség:	Saturniini;
Nem:	Saturnia; Schrank, 1802
Faj:	S. pyri;
Tudományos név
	Saturnia pyri; (Denis & Schiffermüller, 1775)
Szinonimák
	Bombyx pyri [Denis & Schiffermüller], 1775;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy pávaszem témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pávaszem témájú médiaállományokat és Nagy pávaszem témájú kategóriát.

A nagy pávaszem vagy nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy pávaszem előfordulási területe az Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország, Észak-Magyarország, Szerbia középső és déli részei, Horvátország, Dél- és Kelet-Bulgária, Dél-Görögország, Dél-Törökország, Dél-Románia, Észak-Izrael, Ukrajna, Oroszország, Csehország, Szlovákia, Észak-Macedónia és Olaszország. Állományai találhatók Szibériában és Észak-Afrikában is. Eredetileg a Brit-szigetekről hiányzott, azonban manapság már jelen van; valószínűleg fogságból elszabadult példányok alkotta kis állományról van szó.^[1]

Magyarországon alapvetően gyakori fajnak számít, ám az utóbbi időben erősen megritkult.

Alfajai

Saturnia pyri pyri (Denis & Schiffermüller, 1775)
Saturnia pyri thaumastos Orsetti, 1973

Megjelenése

15–20 centiméteres szárnyfesztávolságával Európa legnagyobb lepkéje. A barnás-kékes szárnyait a szemfoltok mellett haránt szalagok díszítik.^[2] Hernyója hatalmas zöld színű, melyen halványkék szemölcsök és belőlük kiálló sörteszerű szőrök láthatók; a vége pedig vöröses fehér szőrökkel.

Életmódja

Az imágó tavasszal repül. Hernyója különböző gyümölcsfák, kökény (Prunus spinosa), valamint kőris-fajok (Fraxinus) leveleit fogyasztja.

Képek

Petéből kikelő kis hernyó
Idősebb hernyó
Hernyó közelről
Báb
Hím felülről és alulról
Nőstény imágó
Hím szemből
Széttárt szárnyú hím
Félig összezárt szárnyú nőstény

Jegyzetek

↑ Hants Moths. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)
↑ Szemfolt. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Saturnia pyri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Hants Moths. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)

[2] Szemfolt. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)

[1]

[2]