Ugrás a tartalomhoz

Olivin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olivin
Általános adatok
Kémiai névmagnézium-vas-szilikát
Képlet(Mg,Fe)2SiO4
Kristályrendszerrombos
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályNezoszilikátok
CsoportOlivincsoport
Azonosítás
Színolaj- vagy palackzöld, ritkán barnás vagy szürkés
Fényüvegfényű
Átlátszóságáttetsző vagy átlátszó
Törésmutató1,65-1,71
Keménység6,5-7
Hasadás
Töréskagylós
Olvadáspont1,900 °C
Sűrűség3,2-3,4 g/cm³
Különleges tulajdonságoptikai jellege kis vastartalom mellett pozitív, míg ha fayalittartalma 12,5%-nál nagyobb, akkor negatív
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivin témájú médiaállományokat.


Az olivin a szilikátásványok közé tartozó ásvány. Az olivin nem önálló ásványfaj, hanem a fayalit (Fe2SiO4) és a forsterit (Mg2SiO4) ásványfajok közötti elegysor köztes összetételű változata, képlete: (Mg,Fe)2SiO4. Míg a fayalit esetén a kation túlnyomórészt Fe2+, a forsterit esetén Mg2+, addig az olivin Fe2+ és Mg2+ kationokat is tartalmaz. A két szélső tag közötti elegysor az olivinsor, más néven fayalit-forsterit sor.

Az olivin (illetve olivinsor) zöld színű drágakőváltozata a peridot. Drágakőritkaság a peridotmacskaszem és a csillagperidot, mindkettőben zárványkötegek okozzák a különleges fénytörést.

Az olivin név a latin oliva (olajfa) szóból származik.[1]

2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és a kősó társaságában, végül azonban a galenit lett a győztes.

Megjelenési formái, genetikája

[szerkesztés]

Szerkezete jellegzetes, úgynevezett olivinszerkezet, mely SiO4 tetraéderekből és M2+O6 oktaéderekből épül fel. Ezek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy minden O-atom 1 tetraéderhez és 3 oktaéderhez tartozik egyidejűleg.

Fennőtt kristályai zömök oszloposak, míg a kőzetekben bennőtt szemcséi izometrikusak, kissé nyúltak. Mélységi magmás kőzetekben általában xenomorf, míg kiömlési kőzetekben idiomorf, kissé táblás megjelenésű. Kevéssé ellenálló, könnyen átalakul szerpentinné, klorittá vagy iddingsitté.

Összetétele

[szerkesztés]

Elkülönítése

[szerkesztés]

Viszonylag könnyen felismerhető a vulkáni kőzetekben a fenokristályként előforduló olivin. Néha megesik, hogy nagyon sötét színű a bazalt alapanyaga, és ebben az átlátszó, zöld olivinszemcséket igen nehéz észrevenni. A mélységi kőzetekben gyakran átalakul, ezért nehezebb felismerni. Az epidottal és a klorittal lehet elsősorban összetéveszteni, de az epidot nem fordul elő az ultrabázisos magmás kőzetekben, és a színe is sárgászöld. A klorit viszont élénkebb zöld, és pikkelyes megjelenésű, másodlagos ásvány.

Előfordulása

[szerkesztés]

Fontos kőzetalkotó ásvány. Az ultrabázisos és bázisos kőzetek (például gabbró, bazalt) jellemző elegyrésze. A 40%-nál nagyobb olivin-tartalmú kőzetcsoport nevét alternatív elnevezéséből (peridot) származtatják, azaz peridotitoknak is nevezik. A dunitben szinte kizárólagos kőzetalkotó, hiszen térfogatának 90%-nál nagyobb része olivinből áll. A magmás kőzetekben előforduló felsőköpeny eredetű kőzetzárványok (például Balatonfelvidék, Karancs) és bizonyos meteorit típusok lényeges elegyrésze.

Felhasználása

[szerkesztés]

Világszerte keresnek olcsó eljárásokat a szén-dioxiddal való reakciókhoz, annak megkötésére. Az olivinnel végzett reakció erre vonzó lehetőség, mivel széles körben elérhető, és könnyen reagál a szén-dioxiddal. Az acélművekben is használják az olivint a dolomit helyettesítőjeként. Finnországban a szaunák fűtéséhez ideális kőzet.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 106. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]