Optikai sugárzás
Optikai sugárzásnak hívjuk az elektromágneses sugárzás 100 nm és 1 mm közé eső spektrumát. Az infravörös sugárzást, a látható fényt és az ultraibolya sugárzást foglalja magában. Gyűjtőfogalom, amelynek használatát az ebbe a tartományba eső sugárzások keletkezésének hasonló fizikai körülményei, a sugárzás hasonló tulajdonságai, és az érzélelésükre használt eszközök hasonlósága alapozza meg.[1]
Tartományai
[szerkesztés]Az optikai sugárzás tartományait a hullámhossz alapján a következőképpen határozhatjuk meg:[1]
- Ultraibolya tartomány
- UV-C: 100 nm – 280 nm
- UV-B: 285 nm – 315 nm
- UV-A: 315 nm – 400 nm
- Látható tartomány
- 400 nm – 780 nm
- Infravörös tartomány
- IR-A: 780 nm – 1400 nm
- IR-B: 1,4 μm – 3 μm
- IR-C: 3 μm – 1 mm
Tulajdonságai
[szerkesztés]Különbözik az egyéb elektromágneses sugárzásoktól a sugárzás keletkezése és a sugárzás érzékelése tekintetében. A forrása lehet természetes (ez többnyire termikus sugárzás), vagy mesterséges. A mesterséges sugárzások lehetnek széles spektrumúak (termikus jellegűek), lézer esetén monokromatikusak, sőt, koherens sugárzások is.
Rövidebb hullámhosszúságú sugárzások keltése (röntgencső), érzékelése (fotometriai hatásával, sugárzásmérővel)
Nagyobb hullámhosszúságú rádiófrekvenciás sugárzásokat keltése (rezgőkör), érzékelése: rádióantenna.
Optikai sugárzás keletkezik természetes forrásból (Nap), illetve emberi tevékenységből: Fém- vagy üveg megmunkálása. Fémöntés, hegesztés. Műanyagok megmunkálása. Látvány effekt-megvilágítás. Anyagvizsgálati módszerek (fluoreszcens festékek) Orvosi vizsgálatok és kezelések Kozmetikai kezelések Sterilizálás (például a gyógyszeriparban) Lézerek alkalmazása.
Az optikai sugárzásokat főként az élőlényekre, az emberre, illetve az emberi látásra való hatása tekintetében értékeljük.[2]
Optikai sugárzások | ||
hullámhossz tartomány | alkalmazása | mellékes megjelenése |
---|---|---|
UVC | sterilizálás, fotolitográfia | ívhegesztés, megvilágítás következménye |
UVB | szolárium, fototerápia, impulzus-epilálás | vetítőlámpák, festékek, ragasztók kezelése |
UVA | roncsolásmentes anyagvizsgálat, bűnügyi nyomkövetés, rovarcsapda | germicidlámpák, vetítőlámpák |
látható | közlekedési jelzőfények, világítás, rovarcsapda, monitor, TV | felmelegedés, vakítás, száradás |
IRA | infravörös behatolásjelzés, bőrgyógyászati kezelés, távközlés, epilálás | felesleges fénysugárzás |
IRB | hevítés, szárítás, távközlés | felesleges fénysugárzás, hegesztés |
IRC | hevítés, szárítás | felesleges fény- és hősugárzás |
Hatásában nem különbözik a koherens sugárzás a nem-koherens sugárzástól:
Lézer alkalmazások | |
Csoportosítás | alkalmazás |
---|---|
Anyagmegmunkálás | vágás, forrasztás, fúrás, fotolitográfia |
Optikai mérések | távolság és sebesség mérése, földmérés, nagy sebességű képrögzítés |
Orvosi alkalmazások | szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, érsebészet, fogászat |
Távközlés | optikai kábelek, műholdas kommunikáció |
Optikai tárolók | CD, DVD, Blu-ray |
Spektroszkópia | anyagvizsgálat |
Holográfia | szórakoztató ipar, információtárolás |
Szórakoztatás | Lézeres látványosságok, lézermutatók (pointer) |
A különféle hullámhosszúságú sugárzások károsak lehetnek az emberre[3]
Hatása az emberi szervezetre | |||
Hullámhossz, nm | tartomány | hatása a szemre | hatása a bőrre |
---|---|---|---|
100-280 | UVC | vakulás, kötőhártya-gyulladás | bőrpirosság (erythema), rák |
280-315 | UVB | vakulás, kötőhártya-gyulladás, szürkehályog | bőrpirosság (erythema), rák, a bőr öregedése |
315-400 | UBA | vakulás, kötőhártya-gyulladás, retina károsodás | bőrpirosság (erythema), rák, leégés |
380-780 | látható fény | retina károsodás, kék fény-jelenség | leégés, barnulás |
780-1400 | IRA | szürkehályog, retina károsodás | leégés, barnulás |
1400-3000 | IRB | szürkehályog, retina beégés | leégés, barnulás |
3000-10^6 | IRC | szürkehályog, retina beégés | leégés, barnulás |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2 – Az optikai sugárzás. vision.vein.hu (Hozzáférés: 2014. október 27.) arch
- ↑ EU: A non-binding Guide to the Artifical Optical Radiation Directive 2006/25/EC. Health Protection Agency. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
- ↑ Nem kötelező érvényű útmutató a 2006/25/EK irányelv végrehajtása során alkalmazható legjobb gyakorlatokhoz. EU. (Hozzáférés: 2016. október 21.)