Palatális, zöngés zárhang

	IPA
IPA-kód	108
IPA-jel	ɟ
IPA-kép
X-SAMPA	J\
Kirshenbaum	J
Hangminta	hallgat

A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli.

Hasonló a [d͡ʒ] posztalveoláris, zöngés affrikátához (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [d͡ʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [d͡ʒ]-nél.^[1]

A <ɟ> jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői

A palatális, zöngés zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
albán^[2]		gjuhë	[ˈɟuha]	’nyelv’
arab^[3]	szudáni	جمل	[ɟæˈmæl]	’teve’	Egyes nyelvjárásokban; a más nyelvváltozatokban használt /d͡ʒ/-nek felel meg. L. arab hangtan
arab^[3]	jemeni	جمل	[ɟæˈmæl]	’teve’
asu		[mbuɟi]		’kecske’
baszk		anddere	[aɲɟeɾe]	’játékbaba’
cseh		dělám	[ɟɛlaːm]	’csinálok’	L. cseh hangtan
dinka		jir	[ɟir]	’tompa’
ega^[4]		[ɟé]		’sokasodik’
gallurai		példa szükséges
görög		μετάγγιση	[me̞ˈtaɲɟisi]	’vérátömlesztés’	L. újgörög hangtan
ír		Gaeilge	[ˈɡeːlʲɟə]	’gael’	L. ír hangtan
katalán	mallorcai^[5]	sargantana	[səɾɟənˈtanə]	’gyík’	A más nyelvváltozatokban használt /ɡ/-nek felel meg: [səɾɣəntánə]. L. katalán hangtan
korzikai		fighjulà	[viɟɟuˈla]	’figyelni’
lett		ģimene	[ˈɟimene]	’család’
luganda		jjajja	[ɟːaɟːa]	’nagyapa’
macedón		раѓање	[ˈraɟaɲɛ]	’születés’
magyar^[6]		gyám	[ɟaːm]	’gyám’	L. magyar hangtan
norvég	északi és központi nyelvjárások^[7]	fadder	[fɑɟːeɾ]	’keresztszülő’	L. norvég hangtan
okcitán	auvergnat	diguèt	[ɟiˈɡɛ]	’mondott’
okcitán	limousin	dissèt	[ɟiˈʃɛ]	’mondott’
román^[8]		ghimpe	[ˈɟimpe]	’tüske, tövis’	A /ɡ/ allofónja /i/ és /e/ előtt. L. román hangtan.
szlovák		ďaleký	[ˈɟaʎɛkiː]	’messze’
török		güneş	[ɟyˈneʃ]	’nap (égitest)’	L. török hangtan

Hivatkozások

↑ Ladefoged (2005: 162)
↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982: 10)
↑ Watson (2002:16)
↑ Connell, Ahoua & Gibbon (2002:100)
↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
↑ Ladefoged (2005:164)
↑ Skjekkeland (1997:105–107)
↑ DEX Online: [1]

Irodalom

Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
Watson, Janet (2002), The Phonology and Morphology of Arabic, New York: Oxford University Press


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Nem pulmonikus mássalhangzók**
Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
Ejektívák	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

**Koartikulált mássalhangzók**
Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.

[1] Ladefoged (2005: 162)

[2] Newmark, Hubbard & Prifti (1982: 10)

[3] Watson (2002:16)

[4] Connell, Ahoua & Gibbon (2002:100)

[5] Recasens & Espinosa (2005:1)

[6] Ladefoged (2005:164)

[7] Skjekkeland (1997:105–107)

[8] DEX Online: [1]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

IPA
IPA-kód	108
IPA-jel	ɟ
IPA-kép
X-SAMPA	J\
Kirshenbaum	J
Hangminta	hallgat