Pforzheim

	Pforzheim
; Pforzheim címere	; Pforzheim zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe
Polgármester	Gert Hager (SPD)
Irányítószám	75172–75181
Körzethívószám	07234; 07231;
Rendszám	PF
Testvérvárosok	Lista Gernika-Lumo (1989–); Saint-Maur-des-Fossés (1989–); Vicenza (1991–); Eszék (2008–); Irkutszk (2007–); Nevşehir (2007–); Częstochowa (2007–); Győr-Moson-Sopron vármegye (2007. május – );
	Népesség
Teljes népesség	128 992 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1222 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	273 m
Terület	98,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 42″, k. h. 8° 42′ 18″48.895000°N 8.705000°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 42″, k. h. 8° 42′ 18″48.895000°N 8.705000°E
	Pforzheim Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Pforzheim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pforzheim témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pforzheim 119 000 lakosú város Németország Baden-Württemberg tartományában.

Történelem

90-ben római polgárok erődítményt emeltek a város helyén, amelyet Portusnak hívtak. Úgy vélik, innen ered a város nevének első fele. 259-260-ban az erődítményt frank és alleman törzsek lerombolták. 1067-ben először említik a dokumentumok a várost IV. Henrik iratában Phorzheim néven. 1080 előtt a város vásári jogokat kapott. 1322-ben felépült a város első kórháza. 1549-ben egy tűzvész komoly károkat okozott a városban. Az első vasútvonal 1861-ben épült meg Wilferdingen és Pforzheim között. 1938 november 9-én- a Kristályéjszaka során megrongálták a pforzheimi zsinagógát. 1940-ben a város zsidó lakosságát a franciaországi Gursi koncentrációs táborba deportálták, ahol a 195 deportáltból 55 menekült meg. 1945-ben bombázások során legalább 17600 ember halt meg,^[2] és súlyos károk érték a várost, az épületek 83%-a megsemmisült. 1945 és 1965 között a város fokozatosan újjáépült. 1951-1952-ben 5 új híd készült el. 1968-ban egy tornádó során 2 ember meghalt, 200 megsérült, valamint több ezer ház megrongálódott. 1975. január 1-jén a város lakossága elérte a 100 000 főt,így nagyvárosi rangot kapott. 4 évvel később megnyílt a városi múzeum, 2000-ben pedig a galéria is.

Földrajz

A Fekete-erdő keleti részén fekszik. Legfontosabb folyói a Würm és a Nagold. Éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 11 °C, a nyári 21 °C, a téli 1 °C, hó gyakran hullik.

Politika

mandátumak a tanácsban (Gemeinderat) 2014

40 képviselő az alábbiak szerint:

Linke: 2

SPD: 6

Grüne: 5

FW: 2

UB: 2

WiP: 2

FDP: 3

CDU: 12

AfD: 4

Sonst.: 2

a két „másik“ (Sonstige):

1 OLEP
1 LBBH

Gazdaság

A város híres az ékszer- és az órakészítéséről, ezért aranyvárosnak is hívták. Ma ezek az iparágak már kisebb részt tesznek ki a gazdaságból, 11 000 embert foglalkoztatnak. Fontos a gépgyártás. A turizmus egyre nagyobb szerepet kap.

Közúti közlekedés

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Pforzheim Hauptbahnhof

Oktatás

A műszaki és természettudományi egyetemnek 4600 hallgatója van. 1992-ben alakult. Az órakészítő- és kovácsszakiskolája egyedülálló Európában, sok külföldi diák jár az intézménybe.

Népesség

A város lakosságának 17,1%-a volt külföldi 5912 török, 3920 olasz, 3100-an pedig a volt Jugoszlávia területéről érkeztek.

Csatolt városrészek:

Brötzingen 1301 fő
Dillweißenstein 461 fő
Haidach 76 fő
Hagenschieß 1623 fő
Würm 822 fő
Hohenwart 492 fő
Büchenbronn 1114 fő
Huchenfeld 947 fő
Eutingen an der Enz

Látnivalók

NDK-múzeum
Ásványmúzeum
Ékszermúzeum a Reuchlinhausban
Városi múzeum
Gasometer Pforzheim, gáztartályból kialakított kiállítóhely, melyben Yadegar Asisi ókori római témájú panorámája tekinthető meg
Szent Mihály katolikus templom
Szent Márton evangélikus templom
Brötzingeni evangélikus templom
Mecset

Média

A város két napilapja a Pforzheimer Zeitung és a Pforzheimer Kurier.

A város szülöttei

Johannes Reuchlin (1455–1522) filozófus
Stephan Heinrich von Häffner, Pforzheim város albírája (1609 – 1623)
Nikolaus Gerbel, humanista
Guillermo Kahlo (1871−1941) német származású mexikói fotóművész, Frida Kahlo festőművész apja
Dieter Kosslick, (* 30. Mai 1948), a berlini filmfesztivál igazgatója
Manfred Mohr festő, informatikus
Heinrich Otto Wieland, (1877–1957) Nobel-díjas kémikus, 1927
Fritz Todt, (1891–1942) építőmérnök, náci miniszter
Silke Lippok, úszónő

Sport

A város labdarúgócsapata az FC Pforhzeim. 1896-ban alapították, jelenleg az ötödosztályban szerepel. A brözingeni stadionban játszanak, amely 1913-ban épült és 20 000 fő befogadására alkalmas.