Ráday-kastély
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ráday-kastély | |
Ország | Magyarország |
Épült | 1722 - 1770 |
Építész | Mayerhoffer András Mayerhoffer János |
Stílus | barokk |
Család | Ráday család |
Jelenlegi funkció | Kulturális központ, Múzeum |
Tulajdoni helyzet | Kincstár tulajdona |
Fenntartó | Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 20′ 31″47.487000°N 19.341900°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 20′ 31″47.487000°N 19.341900°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday-kastély témájú médiaállományokat. |
A Ráday-kastély Pécelen, Pest vármegyében található.
Történet
[szerkesztés]A kastély építése Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége, Kajali Klára hozományából a péceli uradalom birtokába jutott, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát. Ezt az épületet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővíttette. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkát és a finom kivitelű berakott padlókat Cancini András besztercebányai asztalos 1762-ben készítette.
A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló, valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik. A falfestmények 1766-ban készültek, rézmetszetű előképek után, Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják, amelyek alá Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat a kor helyesírási szabályi szerint. A mennyezetet díszítő Phaeton kép díszítette. A díszterem mennyezetét, miután az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, nem állították helyre.
A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat, valamint az orvostudomány allegóriái láthatók.
A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules életének tizenkét jelenetét ábrázolják.
A kastély 1825. március 30-án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Kb. 12 ezer kötetet gyűjtött, amelyek az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálják. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. Ezért a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került vétel útján 1861-ben, és ott épségben megőrizték védett gyűjteményként. A második világháború után Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között felújították, majd 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának.
2023. március 21-én a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. bejelentette a Ráday-kastély látogathatóságának felfüggesztését.[1] A kastély 2023. április 20-án bezárt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bezárják az edelényi és a péceli kastélyt, 168 műemléki dolgozót küldenek el országszerte. Telex.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Ráday-kastély, Pécel
- kastelyok-utazas.hu Archiválva 2014. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kastélylexikon
- Kastélyspecialista
- vendegvaro.hu
- Ráday-kastély, Pécel
- Ráday-kastély. Műemlékem.hu