Sámán
A sámán a sámánizmus központi alakja, a közösség olyan tagja, aki állítólag a megváltozott tudatállapoton keresztül kapcsolatot tud teremteni a szellemvilággal vagy a túlvilággal.[1][2] Ennek általában az a célja, hogy spirituális energiákat irányítson a fizikai, anyagi világba, gyógyítás, jóslás vagy az emberek más módú megsegítése céljából.[1]
Magát különféle módon, tudatosan transzba tudja helyezni. Ez egy olyan állapot, amikor a külvilág ingereire a sámán nem vagy alig reagál. A transz beállta jelzi a túlvilággal való kapcsolat létrejöttét. Ilyenkor a lelke repülni kezd és bejárja a túlvilágot, kapcsolatot teremt az ott levő lelkekkel. A sámán tevékenységének külsőségeit, rituális ruházatát, testdíszítését, tevékenységének mozgásformáit, eszközeit és helyét a közösség hagyományai határozzák meg. A legfontosabb eszköze, a túlvilági utazás eszköze a szibériai eredetű sámánizmusban általában a sámándob.
A „sámán” tunguz szó. Bár vitatják, hogy a szó belső keletkezésű volna a tunguz nyelvben, azt pedig az eddigi források alapján nem lehet eldönteni, melyik nyelvből kölcsönözte a tunguz,[3][4] az egyik magyarázat szerint mégis belső keletkezésű szó, és egy „tudni” jelentésű igető származéka.[5][6] A 19. században a közép-ázsiai törzsekhez eljutó orosz kutatóknak nem volt még szavuk a törzsi gyógyítóra, ezért ezt a szót kezdték használni, az összes természeti vallás, uráli, türk, mongol, ugor stb., törzs szent emberének meghatározására, illetve a hozzá kapcsolódó hitvilágot kezdték, összefoglaló módon sámánizmusnak nevezni. Később ezt vette át a nyugat is.
Itt meg kell említenünk, hogy az akkori keresztény Európa számára minden hit, amit nem ismert, nem értett, a gonosztól való volt. Az első kutatók a sámánt pogány, habzó szájú, doboló, félőrültként írták le, aki valószínűleg az ördöggel tart kapcsolatot. Ez a nézet részint tudatosan, részint tudat alatt ma is tapasztalható.[7]
Önmaghatározása szerint a sámán olyan személy, aki gazdag (képi, mozgási, nyelvi, zenei) kódrendszerrel fejezi ki magát, saját kultúráját és annak szimbolikáját jól ismeri, így hallgatósága előtt hiteles és a tudás bizonyosságával nyilvánul meg.[5]
A sámán jelekkel, adottságokkal születik, és éveken át tartó tanulás eredményeként felsőbb tudás birtokosa lesz, melynek ismeretében segítheti a népét. A túlvilág értelmezőjévé válik, onnan jövő üzeneteket közvetít, és így biztonságot nyújt a közösségnek a túlvilággal szemben.
A sámán funkciói
[szerkesztés]- A természetfölötti lényekkel való érintkezés
- Közvetítés a "túlvilág" és evilág között
- Közösségi funkciók, rituális szerepkörök
- Gyógyítás
- Politikai-vezetői szerepvállalás
A sámán funkciói változatos megoszlást mutathatnak kultúránként. Általában igen sokfélék, egyes kultúrákban többfajta sámán is van. Ez az összetett rendszer, az esetleg látszólag egymással összefüggésben nem álló funkciók (pl. lélekvezető, gyógyító, a vadászat sikerét és a jó időjárást biztosító szerep) közti kapcsolat érthetőbbé válik (legalábbis egyes kultúrák esetén), ha például a szóban forgó kultúra lélekfogalmát megértjük, esetleg hasonló alapvető hiedelmeket: a test és lélek kapcsolata, esetleg többféle lélek föltételezése, ezek szereposztása, esetleg egymásba átalakulása, a szellemekhez fűződő elképzelésekkel való kapcsolat. Lásd még egyes kultúrák kettős lélek képzetét.
Brazíliában a sámán olyan ember (férfi vagy nő), aki – állítólag – transzállapotban képes beszélni szellemekkel, segítségükkel belelát a jövőbe, betegségeket gyógyít és hamarabb készít diagnózist, mint egy orvos. [10]
A túlvilági lények sokfélék lehetnek, de meghatározza őket az a túlvilág, amiben a sámán tevékenysége zajlik. A sámán fő feladata a híradás és a segítség.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Singh, Manvir (2018). „The cultural evolution of shamanism”. Behavioral and Brain Sciences 41, e66: 1–61. o. DOI:10.1017/S0140525X17001893. PMID 28679454.
- ↑ Shamanism. Encyclopædia Britannica , 2020. május 12. (Hozzáférés: 2020. május 20.) „Shamanism, religious phenomenon centred on the shaman, a person believed to achieve various powers through trance or ecstatic religious experience. Although shamans’ repertoires vary from one culture to the next, they are typically thought to have the ability to heal the sick, to communicate with the otherworld, and often to escort the souls of the dead to that otherworld.”
- ↑ Voigt 2000:41–45
- ↑ Noll & Shi, Kun 2004:1
- ↑ a b Hoppál 2005:15
- ↑ Diószegi 1962:13
- ↑ http://kurultaj.hu/2018/01/taltosok-vagy-samanok/
- ↑ Diószegi Vilmos: Samanizmus
- ↑ Hoppál Mihály: A sámánság újjászületése
- ↑ Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza
Források
[szerkesztés]Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
További információk
[szerkesztés]- Diószegi, Vilmos; Eliade, Mircea: Shamanism. Encyclopædia Britannica (online)
- Sámánok és Entheogének. Sámánok és Entheogének. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 3.)
- Hoppál, Mihály: Music of Shamanic Healing. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 7.)
- Noll, Richard, Shi, Kun (2004). „Chuonnasuan (Meng Jin Fu). The Last Shaman of the Oroqen of Northeast China” (angol nyelven) (pdf). Journal of Korean Religions (6), 135–162. o. A cikk az Északkelet-Kínában élő utolsó orocson sámán, Chuonnasuan életét ismerteti.
- Sámán.lap.hu - linkgyűjtemény
- Sámánok és táltosok (MEK)