Ugrás a tartalomhoz

Saint-Raphaël (Var)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint-Raphaël
Saint-Raphaël látképe
Saint-Raphaël látképe
Saint-Raphaël címere
Saint-Raphaël címere
Saint-Raphaël zászlaja
Saint-Raphaël zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
MegyeVar
KerületDraguignan
KantonSaint-Raphaël
INSEE-kód83118
Irányítószám
  • 83700
  • 83530
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség35 950 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség401,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 10 m
  • 0 m (legalacsonyabb pont)
  • 560 m (legmagasabb pont)
Terület89,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 25′ 29″, k. h. 6° 46′ 04″43.424722°N 6.767778°EKoordináták: é. sz. 43° 25′ 29″, k. h. 6° 46′ 04″43.424722°N 6.767778°E
Saint-Raphaël weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Raphaël témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Saint-Raphaël város Franciaországban, Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megye területén, a francia riviérán. Lakossága 34 ezer fő volt 2012-ben.

Fekvése

[szerkesztés]

Fréjustól 3, Toulontól 75 km-re fekvő település. Saint-Raphaël Mandelieu-la-Napoule, Théoule-sur-Mer és Fréjus községekkel határos.

Története

[szerkesztés]
A Notre-Dame-de-la-Victoire bazilika

A település és környéke már a neolitikum idején is lakott hely volt, a környéken fellelhető menhirek is ezt bizonyítják. Később a görög gyarmatosítás előtt a liguroké, Az ókorban itt a közeli Frejuson át vezetett egykor a Spanyolországot Rómával összekötő ókori hadiút. A 10. században, a berber kalózok törtek be a régióba és kifosztották azt. A város területére esett az egykori Lerinsi apátság is.

A település nevét 1065-ben említette először egy okirat St. Raphael néven.

A kaszinó épülete

Az 5. században a falu Fréjus egyházmegye függőségébe tartozott. 1347-ben a fekete halál pusztított Provence-ban és megtizedelte a lakosság több mint egyharmadát.

Joanna királyné halála után újra megnyílt egy örökösödési válság Provence megyében, a városok Aix Union (1382–1387) Anjou I. Lajost támogatták Charles de Duras ellen.

Bonaparte emlékmű

A 16. században a partot kifosztották a kalózok és V. Károly csapatai. Erre válaszul Fréjus egyházmegye úgy döntött, hogy egy őrtoronyt állít az Armont csúcson, mely 1562-ben fel is épült. A 17. században felépült a Notre-Dame kápolna is. 1635 A tengerparton húzódó Saint-Raphaël és Nizza közötti kétvágányú vasúti kapcsolat itt halad át a jelentős Anthéor viadukton keresztül, a part közelében.

Éghajlat

[szerkesztés]

Az éghajlat mediterrán; a nyár forró és száraz, a tél enyhe és nedves. A területet érinti a misztrál szél, 1986. január 30-án mért sebesség rekord szerint a széllökések elérték a 140 km/h-t. Éves átlagban a hőmérséklet 14,4 °C, átlagosan legfeljebb 19,6 °C és legalább 9,1 °C. Az átlaghőmérséklet maximum és minimum értékek: 28 °C július–augusztusban és 3 °C december és január között. A csapadék eléri a 823 millimétert; az év során nagyon egyenlőtlenül oszlik meg: kevesebb mint két milliméter júliusban, és több mint 115 mm októberben. Az abszolút csapadék rekordot 1973. október 13-án rögzítették, ekkor huszonnégy óra leforgása alatt elérte a 130,2 millimétert is.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • San Rafeu templom - a 12. században épült, román-provence-i stílusban. A harangtoronyból, figyelemre méltó panoráma nyílik a városra, a Fréjus környéki öbölre és a strandra.
  • Notre-Dame bazilika a 19. század közepén épült.

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ville-saintraphael [1]
  1. Populations légales 2021