Ugrás a tartalomhoz

Sajóhídvég

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajóhídvég
A Táncsics Mihály utca a belterület északi széle közelében, Berzék felé nézve
A Táncsics Mihály utca a belterület északi széle közelében, Berzék felé nézve
Sajóhídvég címere
Sajóhídvég címere		 Sajóhídvég zászlaja
Sajóhídvég zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
Irányítószám3576
Körzethívószám(+36)49
Népesség
Teljes népesség1026 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 20° 57′ 02″48.004200°N 20.950500°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 15″, k. h. 20° 57′ 02″48.004200°N 20.950500°E
Sajóhídvég (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajóhídvég
Sajóhídvég
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajóhídvég weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóhídvég témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajóhídvég község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Három történelmi vármegye (Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén) találkozásánál helyezkedik el, a Hernád bal partján, nem messze annak torkolata előtt.

A közvetlenül határos települések: észak felől Berzék, északkelet felől Tiszalúc, dél felől Köröm, nyugat felől pedig Ónod; a fentieken túl keleten érintkezik a határa még Girincs területével is.

Csak közúton közelíthető meg, Berzék vagy Köröm érintésével, a 3607-es úton (bár keleti határszélét érintik a 3611-es és a 3613-as utak is).

Története

[szerkesztés]

Sajóhídvég (Hídvég) Sajó menti település már az Árpád-korban is lakott hely volt. 1261-ben már az egri püspökség birtoka volt, nevét ekkor Hydueghe formában írták. 1341-ben a gróf Cseszneky család tulajdonába került. 1598-ban Mosdósy Péter özvegyének birtoka volt és a török hódoltsághoz tartozott. 1635-ben a Rákócziak ónodi várához tartozott, azonban a törökök ismét elfoglalták.

1666-ban Thököly Miklós is részbirtokosa volt. 1732-ben a Szirmay, Csekényi és a Török család volt Hídvég földesura; majd az Aspremont és az Almásy családé, utána pedig a gróf Erdődyeké lett. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a községben.

A 20. század elején gróf Erdődy Gyula birtoka volt.

Megyer

[szerkesztés]

Hídvég körül feküdt egykor Megyer falu is, mely már a 14. században szerepelt az oklevelekben, Meger néven. 1400-ban az Isépiek, 1415-ben a Czudar, 1623-ban a Monoky család birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kerékgyártó János (független)[2]
  • 1994–1998: Takács Győző (független)[3]
  • 1998–2002: Takács Győző (független)[4]
  • 2002–2006: Takács Győző (független)[5]
  • 2006–2010: Takács Győző (független)[6]
  • 2010–2014: Takács Győző (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2014–2019: Török Gergely (független)[8]
  • 2019–2024: Török Gergely (független)[9]
  • 2024– : Török Gergely (Fidesz-KDNP)[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1080
1082
1109
1068
997
1027
1026
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 23,8% cigánynak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 35,3%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 6,8% (19,5% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,1% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% örménynek, 0,1% bolgárnak, 0,1% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,9% volt római katolikus, 31,3% református, 3,8% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 12,9% felekezeten kívüli (19,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1810-ben épült.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  4. ↑ Sajó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  5. ↑ Sajó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  6. ↑ Sajó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  9. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  10. ↑ Sajóhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Sajóhídvég Helységnévtár
  13. ↑ Sajóhídvég Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajóhídvég&oldid=27465540”