Ugrás a tartalomhoz

Schwerin (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Schwerin szócikkből átirányítva)
Schwerin
Schwerin címere
Schwerin címere
Schwerin zászlaja
Schwerin zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
JárásMecklenburg-Elő-Pomeránia (1990–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1161
PolgármesterAngelika Gramkow (Die Linke)
Irányítószám19053, 19055, 19057, 19059, 19061, 19063
Körzethívószám0385
RendszámSN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség98 596 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség738 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 m
Terület130,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 37′ 44″, k. h. 11° 24′ 54″53.628889°N 11.415000°EKoordináták: é. sz. 53° 37′ 44″, k. h. 11° 24′ 54″53.628889°N 11.415000°E
Schwerin (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Schwerin
Schwerin
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Schwerin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwerin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi fővárosa. Rostock után a második legnagyobb tartományi város, és a négy legnagyobb tartományi központ egyike. Alig 100 000 lakosával a legkisebb német tartományi főváros.

A város az idők során a Schwerini-tó (Schweriner See) déli és nyugati partjai mentén terjedt ki. A mai schwerini kastély helyén állt várról már a 10. században említést tesz egy utazó. Ez a vár volt a mecklenburgi hercegek rezidenciája, a kastély pedig 1990 óta a tartományi gyűlésnek (Landtag) ad otthont

Földrajz

[szerkesztés]
Schwerin 1653-ban
A schwerini kastély
A kastély és parkja

Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány nyugati részén fekszik, a Schwerini-tó délnyugati partja mentén, erdőkkel borított környezetben. A környék tavakban gazdag. A közelben található tavak a Burgsee, a Fauler See, a Grimkesee, a Heidensee, a Große Karausche, a Lankowi-tó, a Medewegi-tó, a Neumühli-tó, az Ostorfi-tó, a Pfaffenteich, valamint a Ziegelsee. A környéken lévő folyóvizek közül kiemelendő az Aubach, valamint a Störkanal.

Schwerint lakói „a hét tó és erdők városának” nevezik. Ez az elnevezés azokra az időkre vezethető vissza, amikor a város még nem érte el mai kiterjedését. Ekkor a Schwerint valóban csupán hét tó, és számos erdő vette körül, ezeket azonban a város mára bekebelezte. A város mai 130,46 km²-es felületének kb. 28,9%-a vízfelület.[2]

A legközelebbi nagyvárosok: Wismar, kb. 30 kilométerre északon fekszik, Lübeck, kb. 54 kilométerre északnyugaton fekszik, a kb. 69 kilométerre, északkeleti irányban található Rostock, valamint a kb. 94 kilométerre nyugati irányban fekvő Hamburg.

Történelem

[szerkesztés]

Schwerin szláv település, mely valamikor a 7. században keletkezett. Az őslakók vára "Zuarin" néven egy 1018-ból való oklevélben szerepelt először és a jelenlegi úgynevezett kastélyszigeten (Slossinsel) helyezkedett el. A település az obodrita szláv törzs leverése után 1160-ban Oroszlán Henrik szász hercegtől városjogot kapott. Henrik a régi várat leromboltatta és helyén kastély épült.

A város Swerin hercegség lett 1167-ben, és 1171-ben a székeskáptalan megalapításával fejedelmi és egyben püspöki székhely lett. A következő századokban azonban a várost több tűzvész is pusztította, ezért a középkori óvárosból nem sok maradt fönn.

Schwerin életébe a 15. század hozott fellendülést, Mecklenburg szellemi életének központjává vált. János Albrecht herceg a kastélyt reneszánsz stílusban átépíttette, a művészetek és a tudomány fejlesztésére iskolát, könyvtárat, levéltárat létesített itt. Az ezáltal fellendülő szellemi élet a városba több kiváló tudóst és művészt is idevonzott.

1556-ban és 1561-ben újabb tűzvészek pusztítottak, majd a harmincéves háború pusztításai és az ezt követő járványok mértek csapást a városra.

A város legjelentősebb műemléke a Szűz Mária és Keresztelő Szent János-templom, melynek építéstörténete 1171-ig, a püspökség megalapításának évéig nyúlik vissza, mikor fából készült szükségépület alapkövét rakták le. A késő román stílusban épült dóm építését 1222 körül kezdték meg, majd 1270-ben az északnémet jellegnek megfelelően gótikus téglaszékesegyházzá kezdték átépíteni, az építkezés teljes befejezésére azonban csak 1415-ben került sor. 117,5 méter magasságú, hatalmas tornyát 1889-1892 között emelték.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1970 és 2022 között
Lakosok száma
97 389
121 175
101 267
95 220
95 300
91 583
95 797
95 818
95 740
98 596
1970198020002010201120132017201820212022
Adatok: Wikidata

Gazdaság

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]