Stubnyafürdő

	Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
	A Kék fürdő épülete Stubnyafürdőn.
; Stubnyafürdő címere	; Stubnyafürdő zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	város
Első írásos említés	1281
Polgármester	Igor Hus
Irányítószám	039 01
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
Testvérvárosok	Lista Čačak; Havířov;
	Népesség
Teljes népesség	6412 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	200 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	504 m
Terület	33,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′ 32″, k. h. 18° 51′ 49″48.858889°N 18.863611°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 32″, k. h. 18° 51′ 49″48.858889°N 18.863611°E
	Stubnyafürdő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Stubnyafürdő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Stubnyafürdő, Túrócfürdő, Túróchévíz vagy Túróctapolca (szlovákul Turčianske Teplice, németül: Bad Stuben) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásának székhelye. Alsóstubnya, Turócdivék, Turóckisfalu és Turócszentmihály tartozik hozzá.

Fekvése

Turócszentmártontól 28 km-re délre fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve Lehota volt, amely kiváltságot, az adózás alól egy időre felmentett települést jelent. Később fürdőhellyé vált és előbb Teplica (= hévíz), majd a közeli Alsóstubnyáról Stubnyafürdő lett a neve. A stubnya név a középfelnémet stube (= fűthető helyiség) főnévből ered. 1946 óta Turčianske Teplice (= Túróchévíz) a hivatalos szlovák neve.

Története

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra maradványait találták itt meg. A bronzkorban a lausitzi kultúra, a vaskorban a hallstatti és La Tène-kultúra népe, majd a kelták lakták ezt a vidéket.

Meleg vizeit már a 13. században is használták. A melegvizű forrásokat először 1281-ben említik abban az oklevélben, melyben IV. László király a háji uradalmat – benne a mai város területével – Péter grófnak adományozza. A mai település a 14. században keletkezett a háji uradalom területén. 1340-ben Károly Róbert szolgálataikért a háji uradalmat a Mocskói grófoknak adta. 1351-ben „Thopolcha” néven emílti oklevél. 1390-ben birtokosa, Péter gróf a települést két részre osztva megalapította Felsőstubnyát. 1399-ben „Tepliche”, 1402-ben „Therme Thurocienses” néven találjuk. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond is itt gyógyította betegségét. A 15. század végén Mátyás király a birtokot Majthényi Mihálynak adományozta. A Majthényiek 1502-ben épületet emeltek a hőforrások fölé. 1502-ben „Thermae Stubnenses” néven említik.

A mohácsi csata után Szapolyai János Kóvári Péternek adta a birtokot. 1532-ben Körmöcbánya város fennhatósága alá került, ekkor épült fel első vendégháza. 1549 és 1552 között felépültek a fürdő első épületei, melyet 1573-ban Miksa császár is meglátogatott. A fürdő a 17. században a magyar főurak kedvelt pihenőhelye volt. 1666. április 5-én itt kötött titkos egyezséget Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter a Habsburgok ellen. 1773-ban „Teplicza” alakban említik a korabeli források. 1784-ben 41 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZ. Tót falu Túrótz Várm. lakosai többfélék, fekszik Ivancsinához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű.”^[2]

1828-ban 13 házában 109 lakos élt. Lakói főként kézművesek és kereskedők voltak. 1872-ben befejeződött a Zólyom-Ruttka vasútvonal építése, mely nagyot lendített a település fejlődésén. 1885-ben felépült az első nagyobb szálloda, az Erzsébet-szálló. 1911-ben felépült a pedagógiai intézet épülete. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásának székhelye volt.

1948-ban Turóckisfalut csatolták hozzá. 1952-ben Turócdivékkel egyesítették. 1971-ben Alsóstubnya és Turócszentmihály is a város részévé vált.

Népessége

1910-ben 288-an lakták, ebből 120 magyar, 113 szlovák és 52 német anyanyelvű.

2011-ben 6694 lakosából 6177 szlovák volt.

2021-ben 6412-en lakták: 5959 (+18) szlovák, 6 (+2) magyar, 1 (+2) cigány, 3 (+7) ruszin, 75 (+10) egyéb és 368 ismeretlen nemzetiségű.^[3]

Neves személyek

Itt született 1895-ben Mikuláš Galanda szlovák festőművész.
Itt született 1905-ben Jozef Lettrich szlovák politikus.
Turócszentmihályon született 1625-ben Balogh Miklós váci püspök.
Állítólag Turócszentmihályon született 1756-ban Valentini János római katolikus plébános.
Itt hunyt el 1843-ban Aschner József polgármester, országgyűlési követ.
Itt hunyt el 1866-ban Karol Kuzmány szlovák evangélikus püspök, teológiai tanár.
Itt szolgált Khin Antal (1884-1973) tanár, tudományos kutató, muzeológus, az egykori somorjai múzeum alapítója.
Itt versenyzett Lilienthal Andor (1911-2010) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkolimpiákon egyéniben kétszeres aranyérmes, csapatban ezüstérmes, a Szovjetunió sakkbajnoka, világbajnokjelölt.
Itt tanult Simunek Béla (1898-1964) igazgató-tanító.

Nevezetességei

28-50 °C-os gyógyvizét bőrbetegségek, női betegségek, reuma, légzési és idegbántalmak kezelésére használják. Fürdőépületei közül a legrégebbi a 16. században épült.
Nepomuki Szent János kápolna a 18. századból.
Az egykori pedagógiai intézet 1907-ben épült.
Turócdivék reneszánsz-barokk kastélya.
Turócszentmihály Szent Mihály temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
↑ ma7.sk

További információk

Lásd még

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 18.)

[3] 7.sk

[1]

[2]

[3]