Szövőhangya
Szövőhangya | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vörös szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) hangyahíddal kötnek össze két levelet
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Típusnem | ||||||||||||||||||||||||||||||
Ázsiai szövőhangya (Oecophylla smaragdina)'' Fabricius, 1775 | ||||||||||||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
szövegben | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
A szövőhangya nem elterjedése:
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szövőhangya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szövőhangya témájú médiaállományokat és Szövőhangya témájú kategóriát. |
A szövőhangya (Oecophylla) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a szövőhangya-rokonúak (Oecophyllini) nemzetségének egyetlen neme két recens és 16 kihalt fajjal.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Az afrikai szövőhangya (Oecophylla longinoda) az ázsiai szövőhangya (Oecophylla smaragdina) Elő-Indiától Új-Guineáig, hasonló környezetben (Brehm).
Kihalt fajok
[szerkesztés]- †Oecophylla atavina — Cockerell 1915
- †Oecophylla perdita — Cockerell 1915.
- †Oecophylla bartoniana — Cockerell 1920
- †Oecophylla brischkei — Mayr 1868
- †Oecophylla crassinoda — Wheeler 1922
- †Oecophylla eckfeldiana — Dlussky et al. 2008
- †Oecophylla grandimandibula — Riou 1999
- †Oecophylla leakeyi — Wilson and Taylor 1964
- †Oecophylla longiceps — Dlussky et al. 2008
- †Oecophylla macropetra — Dlussky 1981
- †Oecophylla megarche — Cockerell 1915
- †Oecophylla obesa — Heer 1849
- †Oecophylla praeclara — Förster 1891
- †Oecophylla sicula — Emery 1891
- †Oecophylla superba — Theobald 1937
- †Oecophylla taurica — Perfilieva et al. 2017
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Karcsú teste smaragdzöld, a lába hosszú.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Mindkét faj a trópusi esőerdők lakója; élőhelyén a leggyakoribb hangyafajok közé számít (Brehm).
Ragadozó; főleg rovarokat zsákmányol. Zsákmányát (főleg megölt vagy elhullott rovarokat) előemésztés nélkül, egészben cipeli függőfészkébe.
Fészkeit a fák lombkoronájába építi úgy, hogy az élő leveleket a dolgozók egymáshoz húzzák, a major dolgozók pedig úgy lóbálják az eszközként használt lárvákat, hogy az azok potrohából kibocsátott selyemszálakkal sikerüljön a leveleket egymáshoz rögzíteni. A fészkek összeszövését aprólékos munkával először Franz Theodor Doflein (1873-1924) német zoológus figyelte meg.[1]
Indiában júniusban rajzik, és az első fészket a megtermékenyített nőstény szövi össze élő levelekből. A nagyobb kolóniák kis mellékfészkeket készítenek a népfölöslegnek, mígnem a kolónia gyarapodtán egész sor fészek függ egymás mellett. A dolgozók a fészek legkisebb észlelt sérülésére előözönlenek, hogy megjavítsák azt. Ilyenkor egyesek összehúzzák a szakadás széleit, más dolgozók pedig a szájukban tartott lárvákat lengetve befoltozzák a hiányt (Brehm).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. p. 51.
- Brehm: Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0