Szuizei japán császár
| Szuizei japán császár | |
 | |
| Szuizei császár | |
| Japán 2. császára | |
| Uralkodási ideje | |
| i.e.581 – i.e.549 | |
| Elődje | Dzsinmu |
| Utódja | Annei |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | japán császári ház |
| Posztumusz név | Szuizei tennó |
| Született | i. e. 632 Japán |
| Elhunyt | i. e. 549 (83 évesen) |
| Nyughelye | Cukida no oka no e no miszaszagi (Nara) |
| Édesapja | Dzsinmu császár |
| Édesanyja | Iszukejorihime |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Annei japán császár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuizei japán császár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szuizei császár (綏靖天皇 Suizei-tennō), más néven Kamu-nuna-kaha-mimi no mikoto volt a hagyomány szerint a második japán császár.
Életéről nem maradtak fenn pontos adatok, de általában i.e. 581-549-re teszik uralkodása idejét. Azon nyolc uralkodó egyike, akikhez nem kapcsolódnak különleges legendák, és a „nyolc nem dokumentált uralkodóként” (欠史八代, Kessi-hacsidai) ismertek.
Legendás elbeszélések
[szerkesztés]A mai tudósok még mindig megkérdőjelezik az első kilenc japán uralkodó létezését, Szuizei leszármazottja, Szudzsin császár az első, akinek a létezését ténylegesen elfogadják. A posztumusz Szuizei tennó nevet a későbbi generációktól kapta.
A sorban 29. uralkodó, Kinmei császár uralkodása (kb. i.u. 509-571) az első, amihez a kortárs történetírás hiteles, ellenőrizhető adatokat tud rendelni; azonban a korai császárokra vonatkozó, hagyományosan elfogadott neveket és dátumokat a Jamato-dinasztia 50. császáráig, Kanmu japán császár (737-806) uralkodásáig nem nyilvánították hagyományosnak.
A legrégebbi japán krónika, a 8. század elején született Kodzsiki alig többet jegyzett fel Szuizeiről, mint a nevét és családfáját. Eszerint Szuizei Dzsinmu, az első császár főfelesége, Iszukeijorihime elsőszülött gyermeke volt, azonban eredetileg idősebb testvére, Kamujavimimi volt a trónörökös. Dzsinmu halála által Tagisimimi, Dzsinmu egy kisebb rangú feleségétől származó fia megkísérelte magának megszerezni a trónt. Szuizei bátorította Kamujavimimit, hogy ölje meg Tagasimit, de az félt megtenni, ezért Szuizei hajtotta végre a gyilkosságot. Ennek köszönhetően Kamujavimimi lemondott a javára, elismerve, hogy Szuizei a bátrabb, így neki kellene a császárnak lennie. Elképzelhető, hogy a történet az ultimogenitúra (az utolsóként világra jött gyermek öröklése) gyakorlatát magyarázza, amit később az elsőszülötti öröklés (primogenitúra) váltott fel.
Csien feljegyezte, hogy Szuizei Dzsinmu császár egyik fia volt, és a Takaoka-no-mija-i palotából uralkodott Kuszaragiban, a későbbi Jamato tartományban.
Jelenleg fenntartanak egy birodalmi sírkövet Szuszei számára, a létezésének számot adó, megbízható történelmi feljegyzések hiánya ellenére is.
Az uralkodó a posztumusz nevének a jelentése szó szerint „vidáman egészséges béke”. A név vitathatatlanul kínai mintát követ, és buddhista vonatkozásai vannak.
Tényleges sírhelye nem ismert, ezért hagyományosan a Miszaszagi sintó szentélyben, Narában tisztelik emlékét. A Császári Udvar a helyet mauzóleumnak nyilvánította Cukida no oka no e no miszaszagi néven.
Források
[szerkesztés]- Aston, William George. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
- Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
- Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
- Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
- Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
- Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
- Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Suizei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
