Tenerife
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Tenerife | |
 | |
| Tenerife műholdképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Spanyolország |
| Autonóm közösség | Kanári-szigetek |
| Tartomány | Santa Cruz de Tenerife |
| Székhely | Santa Cruz de Tenerife |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 931 646 fő (2022)[1] |
| Népsűrűség | 441,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Szigetcsoport | Kanári-szigetek |
| Terület | 2 034 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 10 m |
| Legmagasabb pont | Teide (3718 m) |
| Időzóna | UTC±0 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Tenerife
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
| |
 é. sz. 28° 16′ 07″, ny. h. 16° 36′ 20″28.268611°N 16.605556°WKoordináták: é. sz. 28° 16′ 07″, ny. h. 16° 36′ 20″28.268611°N 16.605556°W | |
| Tenerife weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tenerife témájú médiaállományokat. | |
Tenerife Spanyolországhoz tartozó sziget az Atlanti-óceán északkeleti részén, 2 034 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika. Itt él a szigetek lakosságának 43 százaléka, 2014-es adatok szerint csaknem 905 ezer ember.
Földrajz
[szerkesztés]
A szigetet két hegység is megosztja:
- északon az Anaga-hegység,
- nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba.
Központi részén emelkedik a 3718 méter magas Teide tűzhányó, amely utoljára 1909-ben tört ki.
A sziget közepét hegyek foglalják el, köztük a csaknem négyezer méter magas Teide vulkán, Spanyolország legmagasabb csúcsa az alapjától számítva a világ harmadik legnagyobb vulkánja. A Teide Nemzeti Park világörökségi helyszín, ahogy San Cristóbal de La Laguna (a sziget második legnagyobb települése) belvárosa is. A Macizo de Anaga hegylánc a sziget északkeleti részében bioszféra-rezervátum: Európában itt él a legtöbb bennszülött faj.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,0 | 21,2 | 22,1 | 22,7 | 24,1 | 26,2 | 28,7 | 29,0 | 28,1 | 26,3 | 24,1 | 22,1 | 24,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 15,3 | 15,9 | 16,5 | 17,8 | 19,5 | 21,2 | 21,9 | 21,7 | 20,3 | 18,4 | 16,6 | 18,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 35 | 38 | 12 | 4 | 1 | 0 | 2 | 7 | 19 | 34 | 43 | 226 |
| Havi napsütéses órák száma | 178 | 186 | 221 | 237 | 282 | 306 | 337 | 319 | 253 | 222 | 178 | 168 | 2887 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,3 | 30,0 | 34,0 | 35,6 | 37,7 | 36,2 | 42,9 | 44,3 | 41,8 | 37,0 | 35,2 | 30,0 | 44,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,7 | 22,0 | 23,1 | 23,1 | 23,9 | 25,4 | 27,7 | 28,4 | 27,9 | 26,8 | 24,8 | 22,8 | 24,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,2 | 15,0 | 15,6 | 16,0 | 17,0 | 18,8 | 20,2 | 21,1 | 21,1 | 20,0 | 18,2 | 16,5 | 17,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 9,0 | 9,8 | 9,6 | 12,2 | 13,0 | 14,6 | 16,8 | 17,1 | 16,6 | 14,8 | 12,0 | 10,4 | 9,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 17 | 20 | 15 | 7 | 1 | 0 | 0 | 1 | 4 | 12 | 26 | 30 | 133 |
| Havi napsütéses órák száma | 193 | 195 | 226 | 219 | 246 | 259 | 295 | 277 | 213 | 214 | 193 | 195 | 2725 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología;[3] Agencia Estatal de Meteorología[4] (1981–2010), Extremes (1921-Present) | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 25,6 | 26,9 | 33,2 | 33,0 | 37,6 | 37,9 | 41,4 | 41,2 | 38,0 | 33,2 | 31,0 | 25,2 | 41,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 16,7 | 18,2 | 18,5 | 20,1 | 22,2 | 24,7 | 25,7 | 24,9 | 22,5 | 19,7 | 17,1 | 20,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 10,0 | 10,7 | 10,9 | 12,0 | 14,0 | 15,7 | 16,6 | 16,5 | 15,2 | 13,3 | 11,5 | 13,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 3,2 | 3,4 | 2,0 | 4,2 | 6,0 | 8,5 | 8,5 | 7,0 | 9,2 | 6,8 | 6,2 | 3,5 | 2,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 80 | 70 | 61 | 39 | 19 | 11 | 6 | 5 | 16 | 47 | 81 | 82 | 517 |
| Havi napsütéses órák száma | 150 | 168 | 188 | 203 | 234 | 237 | 262 | 269 | 213 | 194 | 155 | 137 | 2410 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[5] (1981–2010); Agencia Estatal de Meteorología[6] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A sziget őslakói a guancsok voltak.
A turistacsalogató güimari piramis építésének célja és az építmény eredetisége erősen kétséges, de kiválóan alkalmas arra, hogy találgatásokat indítson el arról, a guancsok a kedvező Kanári-áramlatot kihasználva nem juthattak-e el egészen Amerikáig, mint ezt később maga Kolumbusz Kristóf tette. A szigetre tévedt első spanyol Alonso Fernández de Lugo volt, aki királya nevében hivatalosan birtokba vette Tenerifét – a guancsok azonban legyőzték őt és csapatát. A következő spanyol invázió gyakorlatilag elpusztította a guancs kultúrát, és a spanyolok 1496-ban megalapították a mai Santa Cruz elődjét.
Közigazgatás
[szerkesztés]A szigeten 31 község található. A főváros Santa Cruz de Tenerife.
Főbb települések
[szerkesztés]Székhelye, Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és régen ez volt az ide látogatók fő célpontja – mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek rengeteg szállodával. A sziget fővárosába nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is.
Turizmus
[szerkesztés]A 20. század második felében fellendült a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. Évente mintegy 5 millió látogató érkezik Tenerifére. A sziget Spanyolország egyik fő turistacélpontja, és a világ egyik legnagyobb karneváljának a helyszíne. A távoli utazókat lenyűgözi a sziget kettőssége: a hatalmas, sötét hegyek és a homokos strandok. Van, ahová a homokot Nyugat-Afrikából hozták ide hajókon, és rendszeresen pótolni is kell, mivel a hullámok elhordják.
A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.
Közlekedés
[szerkesztés]Légiforgalom
[szerkesztés]A szigetnek két repülőtere van: Tenerife Sur délen és Tenerife Norte északon.
Fotók
[szerkesztés]-
Tenerife zászlaja -
Légifelvétel ÉNy-ról, a Teno-hegységgel és Los Gigantes szikláival az előtérben -
Los Gigantes -
-
-
-
Echium wildpretii -
-
Los Cristianos -
-
San Cristóbal de La Laguna -
Las Teresitas strand -
Vegetáció egy kanyonban -
Teide-i obszervatórium
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.boe.es/eli/es/rd/2022/12/20/1037/dof/spa/pdf
- ↑ Valores Climatológicos Normales. Santa Cruz De Tenerife
- ↑ Standard Climate Values. Tenerife Sur Aeropuerto
- ↑ Valores Climatológicos Extremos. Tenerife Sur Aeropuerto
- ↑ Standard Climate Values. Tenerife Norte Aeropuerto
- ↑ Valores Climatológicos Extremos. Tenerife Norte Aeropuerto
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (spanyolul), (angolul) és (németül)
- Turisztikai információk (spanyolul), (angolul), (németül), (franciául) és (olaszul)
- Playa de Las Americas.lap.hu - linkgyűjtemény
- Teneriffa Archiválva 2013. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
