Tengeráramlat
A tengeráramlat a tenger vagy óceán vizének tartós vagy ciklikusan változó, egy irányba tovahaladó mozgása.
Definíció
[szerkesztés]A tengeráramlatok a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamatai, melyet számtalan kiváltó ok és hatás eredményez. A tengeráramlások összessége a földi éghajlatot és időjárást nagy mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Az áramlatok kiterjedése, ereje, a szállított víz mennyisége és hőfoka igazodik az évszakok váltakozásához, illetve a napsugárzás szintjéhez is.
A tengeráramlat a tengervíz tartósan egy irányba tartó mozgása, amit a Föld forgása és a tengervíz horizontális sűrűségkülönbségeiből adódó horizontális nyomáskülönbség alakít ki. A Föld forgásából származó Coriolis-erő és a szárazföldek egyenlőtlen eloszlása módosítja a víz mozgását.
Közrejátszó okok
[szerkesztés]- A Föld forgása
- A tenger felszínének felmelegedése
- Víztömegek hőmérséklete
- A tengerfenék domborzata
Mindezek eredményeként a származási terület tulajdonságait hordozó víztömegek eljutnak az óceán távoli területeire, ahol eltérő sűrűségük miatt a mélybe süllyednek vagy a felszínen szétterülnek.
Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők:
- a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő)
- a szárazföldek elhelyezkedése, alakja
- tartósan egy irányba fújó szelek (= nagy Földi légkörzés / általános légkörzés):
- Passzátszelek – forró övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K
- Nyugatias szelek – mérsékelt övezetben, irányuk: Északi félgömb: D-Ny, Déli félgömb: É-Ny
- Sarki szelek – hideg övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K
Tengeráramlások éghajlat-módosító hatásai
[szerkesztés]- A hideg tengeráramlatok hidegebbé teszik (hűtik) a partvidék éghajlatát – negatív hőmérsékleti anomáliát okoznak – a partvidék évi középhőmérséklete alacsonyabb, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete.
- A meleg tengeráramlatok melegebbé teszik (fűtik) a partvidék éghajlatát – pozitív hőmérsékleti anomáliát okoznak – a partvidék évi középhőmérséklete magasabb, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete.
Az áramlatok osztályozása
[szerkesztés]Időtartam alapján
[szerkesztés]- Állandó
- Periodikus
Hőmérséklet és sótartalom
[szerkesztés]Hideg áramlatok:
A Sarkvidékek felől haladnak az Egyenlítő felé vagy az Egyenlítőtől messze helyezkednek el, párhuzamosak vele. Sós, hideg tengervizet szállítanak.
Legfontosabb hideg tengeráramlások:
- Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai)
- Oja-shio-áramlás (Oroszország és Hokkaidó keleti, Japán nyugati partjai)
- Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai)
- Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)
- Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália déli részén haladó kb. déli szélesség 40° és 60° között)
Meleg áramlatok:
Az Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé vagy az Egyenlítőhöz közel helyezkednek el, párhuzamosak vele. Híg, meleg tengervizet szállítanak.
Legfontosabb meleg tengeráramlások:
- Észak-atlanti (Golf)-áramlás (Florida keleti partja; Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-Ny-i partjai)
- Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)
- Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai)
- Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai)
Helyzet szerint
[szerkesztés]- Felszíni áramlatok
- Mélységi áramlatok
- Tengerfenéki áramlatok
- Part menti áramlatok
A világtenger állandó áramlásai
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)
További információk
[szerkesztés]- Letölthető videó a tengeri áramlatokról, különböző felbontásokban – NASA, 2012. március 27.
