Theodor Billroth
Theodor Billroth | |
Született | 1829. április 26.[1][2][3][4][5] Bergen auf Rügen[6] |
Elhunyt | 1894. február 6. (64 évesen)[1][2][3][4][5] Abbázia[7] |
Állampolgársága | porosz |
Szülei | Christine Billroth |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1887. január 18. – ) |
Iskolái |
|
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Theodor Billroth témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Theodor Billroth (teljes nevén: Christian Albert Theodor Billroth) (Bergen auf Rügen (Németország), 1829. augusztus 28. – Abbázia (Osztrák–Magyar Monarchia), (ma Opatija (Horvátország), 1894. február 6.) német születésű osztrák orvos, egyetemi tanár, a 19. század második felének kiemelkedő, úttörő sebésze.
Életpályája
[szerkesztés]Karl Theodor Billroth (1800–1834) lelkipásztor és neje, Christina Nagel (1808–1851) gyermeke. Nagyapja, Johann Christian Billroth Greifswald polgármestere volt. Thoedor Billroth Greifswaldban folytatta tanulmányait, majd 1853-tól 1860-ig Charitében dolgozott [forrás?]. Carl von Langenbuch tanonca volt és Bécsben gyakorolta a sebészetet az Allgemeine Krankenhausban (bécsi főkórház) fősebészként.[forrás?] 1859-től a zürichi, 1867-től a Bécsi Egyetem tanára volt. Kiváló sebészeti munkássága mellett Theodor Billroth szenvedélyes zenész, igazi hegedűvirtuóz volt. Johannes Brahms közeli barátja volt. (Levelezésük 1935-ben jelent meg.[8]
Munkássága
[szerkesztés]- Eredményesen küzdött a sebészi antiszepszis és aszepszis elterjesztéséért.
- Elsőként végzett nyelőcsőműtétet (1871 körül[9]), gégeműtétet (1873).[10]
- A leghíresebb eredménye a tudománytörténet első sikeres gyomorcsonkolása (gasztrektómia) volt, amelyet 1881-ben hajtott végre, a gyomor rákos daganata miatt. (A nehézségeket jellemzi, hogy egyes beszámolók szerint Billrothot majdnem halálra kövezték Bécs utcáin, miután az első betege meghalt a gyomorcsonkolásos a műtét után.
- Billroth vezette be a kombinált éter - kloroform altatást.
- Tanárként is nagyban hozzájárult a sebészet korszerű irányzatának kialakításához. Tanítványai közé tartoztak pl. Alexander von Winiwarter vagy Jan Mikulicz-Radecki. William Halsted úttörő rezidensképzési programja nagyban befolyásolta Billrothot saját sebészoktatási módszerének kialakításában.
Emlékezete
[szerkesztés]- Sírja a Wiener Zentralfriedhofban található.[11]
- A mai Billrothstrasse 17 alatt létesült 1998 után a Billrothhaus, tudományos könyvtárral, kávézóval; házi koncertek színhelye.
- Szülőhelyén 1896-ban neveztek el utcát az emlékezetére.
- Bécs 19. kerületében utcát neveztek el róla (Billrothstraße); itt található a Billrothgymnasium.
- Utcanevek őrzik emlékét Bremenben, Grazban, Hamburgban és Salzburgban is.
- Az Österreichische Gesellschaft für Chirurgie díjat alapított a tiszteletére[12]
Képgaléria
[szerkesztés]-
Fénykép Theodor Billrothról, 1887
-
Fénykép Theodor Billrothról, 1892
-
Tabló Billrothról, egykori asszisztensei körében
-
Billroth az előadóteremben, 1880 körül
-
Emléktáblája, Kremmen-Staffelde
-
Márvány mellszobra a Langenbeck-Virchow-Hausban (Caspar von Zumbusch alkotása, 1892)
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Az általános sebészeti kór- és gyógytan 50 előadásban (1866)
- A betegápolás otthon és a kórházban (1882)
Egyéb művei
[szerkesztés]- De natura et causa pulmonum affectionis quae nervo utroque vago dissecto exoritur. Dissertation, Universität Berlin 1852
- Historische und kritische Studien über den Transport der im Felde Verwundeten und Kranken auf Eisenbahnen. Wien, 1874.
- Die Krankenpflege im Hause und im Hospitale. Ein Handbuch für Familien und Krankenpflegerinnen. Wien 1881.
- Über das Lehren und Lernen der medizinischen Wissenschaften an den Universitäten der deutschen Nation, nebst allgemeinen Bemerkungen über Universitäten. Wien 1876
- Untersuchungen über die Entwicklung der Blutgefässe, nebst Beobachtungen aus der königlichen chirurgischen Universitäts-Klinik zu Berlin. Habilitation, Universität Berlin 1856
- Wer ist musikalisch? Wagner, Hamburg 1985, ISBN 3-88979-000-3 (Repr. d. Ausg. Berlin 1896)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Th. Billroth - Johannes Brahms Briefwechsel
- ↑ A Magyar Nagylexikon szerint 1872-ben végzett nyelőcsőcsonkolást
- ↑ a Magyar nagylexikon szerint gégekimetszést
- ↑ Gruppe 14 A, Nummer 7
- ↑ Theodor-Billroth-Preis
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon 4. kötet 17. old.
További információk
[szerkesztés]- Theodor Billroth életrajza (angolul)
- Festmény Theodor Billrothról műtét közben[halott link]
- Wolfgang Genschorek: Wegbereiter der Chirurgie. Johann Friedrich Dieffenbach, Theodor Billroth, Hirzel Leipzig 1982
- Wilhelm Hartel, Hans-Jürgen Peiper: Das Theodor-Billroth-Geburtshaus in Bergen auf Rügen. Ursprung - Lebensweg - Gedenkstätte, Wallstein-Verlag 2010, ISBN 978-3-8353-0645-5
- Ernst Kern (Hrsg.): Theodor Billroth. 1829–1894; Biographie anhand von Selbstzeugnissen. Urban & Schwarzenberg München 1994, ISBN 3-541-16531-6.
- Hans-Jürgen Peiper: Das Langenbeck-Virchow-Haus im Spiegel der Geschichte der Deutschen Gesellschaft für Chirurgie Einhorn-Presse Verlag 2001, ISBN 978-3-88756-821-4
- Helmut Wyklicky: Unbekanntes von Theodor Billroth. Eine Dokumentation in Fragmenten, Österreichische Akademie der Wissenschaften Wien 1993, ISBN 3-7001-2073-7
- Felicitas Seebacher: „Der operierte Chirurg“. Theodor Billroths Deutschnationalismus und akademischer Antisemitismus. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 54, 4 (2006) 317–338.
- Felicitas Seebacher: „Das Fremde im ´deutschen` Tempel der Wissenschaften“. Brüche in der Wissenschaftskultur der Medizinischen Fakultät der Universität Wien (= Österreichische Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Klasse. Veröffentlichungen der Kommission für Geschichte der Naturwissenschaften, Mathematik und Medizin 65, Wien 2011).
- Angol nyelvű irodalomjegyzék és életrajzi adattár