Vághorka
| Vághorka (Hôrka nad Váhom) | |||
 | |||
| A Szent Péter és Pál templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1426 | ||
| Polgármester | Eva Sevaldová | ||
| Irányítószám | 916 32 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 774 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 18,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 43′ 16″, k. h. 17° 53′ 32″48.721111°N 17.892222°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 16″, k. h. 17° 53′ 32″48.721111°N 17.892222°E | |||
| Vághorka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vághorka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vághorka (1899-ig Huorka, szlovákul Hôrka nad Váhom) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 9 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már 25 000 évvel ezelőtt éltek emberek. Az i. e. 700 körüli időben, a Hradište nevű magaslaton a hallstatti kultúra erődített települése állt.
Vághorkát 1246-ban "Hurka" néven említik először, Temetvény várának uradalmához tartozott. 1348-ban I. Lajos király az uradalmat Kont Miklósnak adta. 1453-ban 9 portával adózott a falu. 1521-ben kihalt a Kont nemzetség utolsó leszármazottja, az Újlaky család. 1524-ben II. Lajos király Horkát a temetvényi uradalommal együtt Thurzó Sándornak adta. 1530-ban feldúlta a török. Lakói a 17. században evangélikus hitre tértek. 1636-ban a Thurzó család kihalása után több nemes család birtokolta a községet. 1664-ben újabb török támadás érte. 1683-ban Thököly Imre kurucai dúlták a vidéket. 1685-ben a község népe visszatért a katolikus hitre. 1715-ben szőlőskertje, 18 jobbágy és 16 zsellér háztartása volt. 1753-ban 49 család élt a községben.
Vályi András a 18. század végén középszerű mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, etnikailag vegyes lakosságú katolikus faluként említi. [2]
1828-ban 66 házában 461 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított. 1847-ben fagy pusztította el a termést. 1865-ben katolikus népiskola létesült a községben. 1866-ban újabb kolerajárvány pusztított, mely több mint 30 áldozatot követelt. 1896-ban szeszfőzde kezdte meg itt működését.
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Huorka, tót község a Vág balpartján, Hradek fölött. A községen, mely az Inovecz-hegység lábánál fekszik, a Huorka-patak vonul keresztül. Lakosainak száma 540, akik többnyire r. katholikusok. Postahivatala Kocsócz, vasúti állomása Vág-Ujhely. A XIII. században „Hurka” név alatt mint kir. birtok szerepel. Később a Sándor és a Motesiczky család volt földesura."[3]
1905-ben felépült a Szokolóczi család kastélya. 1908-ban megalakult a községi tűzoltóegylet. 1910-ben sok lakója kivándorolt Amerikába. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
1921-ben felparcellázták a korábbi nagybirtokokat. 1933-ban létrejött az autóbusz-összeköttetés Vágújhellyel. Az áramot 1948-ban vezették be a településre. 1953-ban megnyílt az új iskola, 1956-ban megalakult a földművesszövetkezet. 1969-ben új iskolaépület épült.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 664, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 685 lakosából 682 szlovák volt.
2011-ben 701 lakosából 659 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1996-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce) |  | |