Ugrás a tartalomhoz

Vágkirályfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
Árpádházi Szent Erzsébet templom
Árpádházi Szent Erzsébet templom
Vágkirályfa zászlaja
Vágkirályfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterRNDr. Bergendi Ferenc
Irányítószám925 91
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámSA
Népesség
Teljes népesség1828 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség178 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület9,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 08″, k. h. 17° 50′ 39″48.168889°N 17.844167°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 08″, k. h. 17° 50′ 39″48.168889°N 17.844167°E
Vágkirályfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkirályfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágkirályfa (szlovákul Kráľová nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyétől 2 km-re északnyugatra, a Vág folyó jobb partján fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

A település közelében található a Kaskády-víztározó. Ezenkívül a határában található egy állatfarm is. A faluban van gólyafészek alátét.[2]

Története

[szerkesztés]

A falu az 1002-ben a pannonhalmi kolostor alapítólevelében „terra Wag” néven említett területen keletkezett, mely a mai Deáki, Vágkirályfa, Vágsellye és Pered területének részeit foglalta magában.

A település első írásos említése 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság birtokainak határleírásában történt "Crali" alakban. 1332-ben "Villa Regis", majd 1371-ben "Kyral" alakban szerepel. A község honlapja szerint azonban az 1113-as említés valójában Felsőkirályira, az 1332-es említés pedig az erdélyi Magyarkirályfalvára vonatkozik. Egyházát IV. Béla király 1252-ben oklevelében "Eclessia in honorem betae Elisabeth", vagyis Szent Erzsébet tiszteletére szentelt egyházközségként említik. A zoborhegyi apátság birtoka, majd 1251-től a zniói premontrei kolostoré volt. 1773-tól a vágsellyei jezsuitáké, majd a rend megszüntetése után a vallásalapé. 1570-ben a zniói uradalom összeírásában „Kyralfalva” néven említik, ekkor a Vágon egy malma működött. 1571-ben elfoglalta, 1576-ban az Érsekújvári vijalethez csatolta, 1598-ban pedig felégette a török. Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 30 adófizetője volt a településnek, határában egy vízimalom működött. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de elterjedt volt a faluban a molnármesterség is. 1661-ben a faluban már 6, az apátság tulajdonában levő malom működött. A község anyakönyveit 1693-tól vezetik. Az 1715-ös adóösszeírás szerint 3 malom működött a Vágon és 19 család élt a faluban. Iskolájának legkorábbi említése 1779-ből származik.

Vályi András szerint "Királyfalva: Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a Tudományi Kincstár, lakosai katolikusok, fekszik Sellyéhez nem messze, határa meglehetős, réttye, legelője elég van, a Szeredi só házaknál pénzt kereshetnek, fája kevés, Vág vize ellen költséges töltéseket kell tartaniok."[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geográfiai szótára szerint "Királyfalva (Vágh), Nyitra m. magyar falu, Séllyéhez 1/4 órányira, a Vágh jobb partján, Pozsony vmegye szélén: 974 katolikus lakos. Határa róna, jó buzatermő; sok zabot, kölest, kukoriczát termeszt. F. u. a pesti egyetem. Ut. p. Érsekujvár".[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vág-Királyfa, magyar község a Vág jobbpartján, Vág-Sellye mellett, ettől északnyugatra, 1514 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomás Vág-Sellye. Kath. templomáról már egy IV. Béla korabeli 1252-ből származó oklevél szól, amikor IV. Béla a községet a turóczi prépostságnak adományozta. A templom 1250–60 közt épült, de időközben megnagyobbították. Később a jezsuiták birtokába került, ma pedig közalapítványi birtok. Kegyura a vágsellyei közalapítványi uradalom. A templomi edények közt egy érdekes, szép XVI. századbeli kelyhet őriznek. A községet 1876-ban tűzvész pusztította el."[5]

A 19. században a malmok száma még tovább nőtt, vízimalmaiban 1871-ben már 29 molnár és 19 molnársegéd dolgozott. A Vág a haszon mellett nagy károkat is okozott a településnek. 1656, 1659, 1668, 1737, 1758, 1813, 1829, 1831, 1835, 1837 és 1844-ben pusztították nagyobb árvizek. Az első világháborúban 58 helyi lakos esett el.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1918-ban Vágkirályfa is az új csehszlovák állam része lett. 1928-ban nevét Kráľová nad Váhom-ra változtatták. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A második világháborúban 50 lakos esett el. 1945-ben magyar lakosait jogfosztottá nyilvánították, a magyar iskolát bezárták. 1947-ben 68 magyar családot telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára és kilenc családot Magyarországra. A Csehországba deportált lakosok kivétel nélkül mind hazatérhettek, a többiek azonban nem.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1366 lakosából 1238 magyar és 43 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1514 lakosából 1499 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1674 lakosából 1661 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1650 lakosából 1643 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1669 lakosából 1635 magyar és 31 csehszlovák volt.

1930-ban 1722 lakosából 1688 magyar és 32 csehszlovák volt.

1941-ben 1648 lakosából 1643 magyar és 5 szlovák volt.

1970-ben 2007 lakosából 1838 magyar és 162 szlovák volt.

1980-ban 1759 lakosából 1585 magyar és 167 szlovák volt.

1991-ben 1552 lakosából 1388 magyar és 146 szlovák volt.

2001-ben 1531 lakosából 1273 magyar és 238 szlovák volt.

2011-ben 1691 lakosából 1149 magyar, 485 szlovák, 16 cigány, 7 cseh, 2-2 ukrán, lengyel és más, 1 morva és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

2021-ben 1828 lakosából 980 (+32) magyar, 763 (+42) szlovák, 1 cigány, 16 (+6) egyéb és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1912-ben és élt Janics Kálmán történész, orvos, a szlovákiai magyarság meghurcoltatásának tényfeltáró írója.
  • Itt született 1924-ben Babos László újságíró, költő, műfordító.
  • Itt született 1946-ban Etela Studeníková régésznő.
  • Itt szolgált Vörösváry Ernő (1867-1938) tábori főesperes.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Janics Kálmán mellszobra
    Janics Kálmán mellszobra
  • Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban. 1927-ben bővítették.
  • Janics Kálmán-szobor. Szabó László alkotását 2006. szeptember 9-én avatták fel.
  • Szent István-szobor. Dienes Attila alkotását 2002-ben avatták fel a templomban.
  • Hősök emlékműve
  • Vágkirályfai Falunapok.[8]
  • A Szent Király Szövetség 1997-es létrejöttének emlékműve, 2005-ben került felavatásra.
  • A Szentháromság-téren álló Kocsis-ház háromszögletű, lépcsőzetes oromzatán az 1849. június 21-én vívott peredi csatából származó ágyúgolyó látható. A szájhagyomány szerint a ház egykori tulajdonosa, Kocsis József az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeként súlyosan megsebesült a peredi csatában. A hős tiszteletére az utódok helyezték el a háborús emléket a ház oromzatán.
  • A község központjában elterülő park az 1930-as években az iskolai tornaórák helyszíne volt. Platánfáit az 1940-es években ültették. A park területét 2013-ban újították fel.

Kultúra

[szerkesztés]
  • Féktelen komédiások (színjátszócsoport)

Fényképtár

[szerkesztés]
  • A katolikus templom hátulról
    A katolikus templom hátulról
  • Háborús emlékmű
    Háborús emlékmű
  • Kopjafák
    Kopjafák
  • Temetői keresztút
    Temetői keresztút
  • Kereszt a temetőben (talán 1818-ból)
    Kereszt a temetőben (talán 1818-ból)
  • Szentháromság-szobor
    Szentháromság-szobor
  • A Szent Király Szövetség emlékműve
    A Szent Király Szövetség emlékműve
  • Nepomuki Szent János szobor
    Nepomuki Szent János szobor
  • Iskola
    Iskola
  • Víztározó
    Víztározó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 2001
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  6. ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712 portal.statistics.sk]
  7. ↑ ma7.sk
  8. ↑ 2010-ben augusztus 20.-22. között rendezték meg

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kocsis Győző 2012: Akikért nem szólt a harang

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kráľová nad Váhom
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkirályfa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vágkirályfa&oldid=24980896”