Viterbo
| Viterbo | |||
 | |||
| A pápai palota a San Francesco-székesegyház harangtornyával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Lazio | ||
| Megye | Viterbo (VT) | ||
| Frazionék | Bagnaia, Castel d'Asso, Fastello, Grotte Santo Stefano, La Quercia, Montecalvello, Monterazzano, Roccalvecce, Sant'Angelo di Roccalvecce, San Martino al Cimino, Tobia, Vallebona | ||
| Védőszent | Viterbói Szent Róza | ||
| Irányítószám | 01100 | ||
| Körzethívószám | 0761 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 949 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 162,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 326 m | ||
| Terület | 406,23 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611°N 12.104167°EKoordináták: é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611°N 12.104167°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Viterbo térképén | |||
| Viterbo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viterbo témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Viterbo város Közép-Olaszországban, Lazio régió északnyugati csücskében, Rómától 60 km-re északra, az Umbriai dombságban, a Bolsenai- és a Vico-tó között, több mint 67 000 lakossal. Római katolikus püspöki székhely.
Történet
[szerkesztés]
Az etruszk és a korai római időszakban jelentéktelen település volt (Vicus Elbii). Augustus idején első aranykorát élte. A 8. században Kis Pippin ajándékaként a pápasághoz került. A 11. század végétől szabad város. Virágzását jól jellemzi, hogy a 12. században több lakója volt, mint Rómának. 1192-től püspöki, 1257-81 között pápai székhely. Itt választották meg IV. Orbán, V. Hadrián, XXI. János és III. Miklós pápát. 1396-ban ismét a pápai állam része.
Gazdaság
[szerkesztés]A környező mezőgazdasági vidék terményei (gabona, gyümölcs- és zöldségfélék, olíva, szőlő) feldolgozásának és kereskedelmének központja. Élelmiszer-, kerámia-, papír- és elektrotechnikai iparral rendelkezik. A szolgáltatások közül a bankok, a közlekedés és a közhivatalok a legjelentősebb foglalkoztatók.
Nevezetességek
[szerkesztés]Egyetem, hat színház és hat múzeum működik benne. Utóbbiak: Etruszk Nemzeti Múzeum (régészeti), Városi múzeum, Tuscia (Etruria) Kerámiamúzeuma, Dóm téri múzeum (a katedrális mellett), Hordáregyesületi múzeum, Ross Venerini-múzeum.
Műemlékek
[szerkesztés]Műemlékei döntően a középkori falakkal, kapukkal övezett óváros területén találhatók.
- San Sisto-templom (9-12. század)
- San Lorenzo-katedrális (12. századi, gótikus toronnyal és 16. századi homlokzattal)
- Santa Maria Nuova-templom (11-12. századi, kolostorudvarral)
- San Francesco-templom (12-13. századi, gótikus stílusú, a 20. században újjáépítették) Falain belül található két pápa sírja és Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéi is.
- Santa Maria della Verità-templom (14-15 századi, a 20. században szintén újjáépítették)
- Santa Maria della Quercia-kolostoregyüttes (1470-1525)
- Palazzo Papale (Pápai Palota, 1257-66)
- Városháza (1247-1460)
- Szökőkutak (Fontana Grande, 13. századi)
Testvérvárosai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)
Források
[szerkesztés]- Magyar Nagylexikon, 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. 523. o. ISBN 963-9257-19-2
|
Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |