Ugrás a tartalomhoz

Wernigerode

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wernigerode
Wernigerode címere
Wernigerode címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzász-Anhalt
JárásHarz járás
PolgármesterTobias Kascha (2022. augusztus 1. – )
Irányítószám
  • 38855
  • 38875
  • 38879
Körzethívószám
  • 03943
  • 039455
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség32 024 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség188,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület170,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″51.835000°N 10.785278°EKoordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″51.835000°N 10.785278°E
Wernigerode (Szász-Anhalt)
Wernigerode
Wernigerode
Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Harz járás térképén
Elhelyezkedése Harz járás térképén
Wernigerode weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wernigerode témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 32 024 fő (2022. december 31.).[1] Wernigerode Blankenburg és Nordharz községekkel határos.

Fekvése

[szerkesztés]

A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település.

Története

[szerkesztés]
Wernigerode egy 1750-ből való rajzon

A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett.

1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával.

1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették.

A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak.

1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült.
  • Hűbéri múzeum (Feudalmuseum)
  • Városháza - a piactéren épült késő gótikus stílusban.
  • Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület.
  • Szent János templom - 1279-ben épült.
  • Szent György kápolna - 1359-ben épült.

Galéria

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2018 és 2022 között
Lakosok száma
32 911
32 733
32 027
32 024
2018201920212022
Adatok: Wikidata

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)