Wesel
Wesel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Járás | Wesel | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Ulrike Westkamp (SPD) | ||
Irányítószám | 46483, 46485, 46487 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | WES, DIN, MO | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 61 277 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 499,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 23 m | ||
Terület | 122,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″51.658611°N 6.617778°EKoordináták: é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″51.658611°N 6.617778°E | |||
Elhelyezkedése Wesel térképén | |||
Wesel weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesel témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wesel város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliaiban, a Wesel járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Rajna egyik kanyarulatában fekvő település. A város déli peremén ömlik a Rajnába a Lippe folyó.
Története
[szerkesztés]Wesel az Alsó-Rajna-Vidék fontos gazdasági és bevásárlóközpontja. Legfontosabb iparága az üveggyártás.
Nevét 800 körül említették először az oklevelekben. Martell Károly okirataiban "Wesele" néven szerepel. A 12. század elején óta a Kleee grófság része volt. Város jogát 1241-ben kapta. A középkorban kereskedelmi metropolisként volt ismert Köln és Rotterdam között, tagja volt a Hanza-szövetségnek is. 1609-ben Brandenburg-Poroszországé, a 17. század második felében Poroszország legerősebb nyugati erődítményévé építették ki.
1809-ben I. Napóleon parancsára a császár ellen lázadó 11 porosz tisztet lőttek itt agyon, emléküket emlékmű őrzi.
A város restaurált, megmaradt műemlékei közül a Markt nyugati oldalán található Willibrord-dóm a legérdekesebb., melyben ma hangversenyeket tartanak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Willibrord-dóm - az eredetileg román stílusú bazilika fölé 1434 és 1537 között öthajós gótikus templomot építettek, azóta többször is átalakították.
- Porosz erődítmény maradványai
- Berlini kapu (Berliner Tor)
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Johann Heinrich Achterfeld (1788–1877), német katolikus teológus
- Joachim von Ribbentrop (1893–1946), német birodalmi külügyminiszter 1938 és 1945 között
- Dieter Nuhr (1960–), német humorista
- Dennis Kempe (1986–), német labdarúgó
- Friedrich Ebert (1871–1925), német kancellár, majd a köztársaság első elnöke, tanult Weselben
Galéria
[szerkesztés]-
A gótikus tanácsház
-
A diersfordti kastély
-
Gótikus templom
-
A vasúthíd
-
A Citadella
-
A Citadella
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Források
[szerkesztés]- Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5
- [1]