Selyemnek a köznyelv általában a hernyóselymet, a selyemlepke(Bombyx mori) mirigyváladékát nevezi; ez fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben selyem minden rovarnak a hernyóselyemhez hasonló mirigyváladéka. Ilyen például a vadselyem és a pókselyem.
A hernyóselyem a selyemhernyó mirigyéből kiváló finom, fényes, rugalmas szál, a textiliparban használt állati eredetű szálasanyagok egyike. Szőhetőségét a kínaiak már időszámításunk előtt 3000 évvel felismerték. 2007-ben egy ásatáson Csianghszi tartományban egy sírban 2500 évesre taksált színes selyemszövet-darabot találtak. Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megőrizték. Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amit a híres selyemúton (ami valójában több ágon haladt Ázsián és Európán át) szállítottak egészen Rómáig. Ma is Kína a legtöbb selymet termelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, aminek mintegy 72%-át Kínában állítják elő. Ma is nagyon fontos szerepet tölt be ruházkodásunkban és a lakástextíliák (takarók, ágyneműhuzatok, kárpitanyag) között.
Az ismert kínai gondolkodó, Konfuciusz szerint a selyem története Kr. e. 2640 körülre nyúlik vissza. A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult, és hosszú, finom fonalat eresztett. E véletlen indíthatta világhódító útjára a hernyóselymet.
2009-ben a pakisztáni Harappában találtak olyan, radiokarbon-módszerrel Kr. e. 2450–2200 közé datált selyemszálakat, amelyek anyagát más lepkefajok (Antheraea assamensis, Antheraea mylitta) hernyóiból nyerték. Ez azt mutatja, hogy az Indus-völgyi civilizáció Kínától függetlenül ismerte a selymet. Az egyes fajok szálainak feldolgozása némileg különbözött. Ezeknek a lepkéknek a selymét napjainkban nem használják.
A nemesgázok sok tulajdonsága hasonló. Standard hőmérsékleten és nyomáson színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők. Tulajdonságaik jól magyarázhatók az atomszerkezet modern elméleteivel: a legkülső elektronhéjuk telített (a héliumnál 1s2, a többi nemesgáznál ns2np6) és az így kialakult stabil elektronkonfiguráció miatt csekély a reakciókészségük. A gázatomok közt csak gyenge van der Waals-féle erők hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány fok eltérés van, ezért folyadékként szűk hőmérséklet-tartományban léteznek.
A neont, argont, kriptont és xenont a levegőből nyerik ki cseppfolyósítás utáni frakcionált desztillálással. Mivel a földgáz héliumtartalma akár a 7%-ot is elérheti, ezt abból nyerik ki kriogén szétválasztó technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületekradioaktív bomlástermékeiből különítik el. Közömbösségük miatt alkalmazhatók számos olyan területen, ahol a kémiai reakciókat szeretnék elkerülni. Az izzólámpákat gyakran töltik meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezésükben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogénnarkózis (a nitrogén nagy parciális nyomása okozta euforikus állapot), a keszonbetegség és az oxigéntoxicitás esélyét.
John William Strutt és William Ramsay kutatásaik során rájöttek, hogy egy teljes csoport hiányzott a periódusos rendszerből. Ramsay-nek az argonnal kapcsolatos kutatásai során elsőként sikerült héliumot előállítania a kleveit ásvány hevítésével. 1902-ben a héliumra és argonra vonatkozó bizonyítékokat elfogadva Mengyelejev a nemesgázokat 0. csoportként hozzáadta a táblázatához, amely később a periódusos rendszerré vált. A nemesgázok felfedezéséért pedig 1904-ben Strutt fizikai és Ramsay kémiai Nobel-díjban részesült.
Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.(MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat,MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, így a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért és Felsőzsolca átmenő forgalmáért felel. Miskolcon összesen két villamos- és 40 autóbuszjárat van; utóbbiak közül a város szélein épült áruházakhoz vivő három szerződéses. A villamosvonalak kelet-nyugati irányban szelik át a várost. A járműparkot a 2010-es években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a korábbiakat, 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós (földgáz meghajtású) CNG autóbusz állt szolgálatba.
Miskolcon a közösségi közlekedés nagy múltra tekint vissza. Az első villamos 1897. július 10-én indult, az első menetrend szerinti busz pedig 1903-ban (az országban elsőként). Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városban van két pályaudvar (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtér (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). A Miskolc és Lillafüred között közlekedő Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a 2015-ben megnyílt lillafüredi libegő elsősorban turisztikailag jelentős.
A trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakójaként számos tengerben előfordul. Megtalálható a part menti vizektől a kontinentális self széléig, sőt, a nyílt tengeren is. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Éves vándorútján nyáron a sarkok, télen az Egyenlítő felé vonul, és eközben több száz vagy több ezer kilométert is megtesz. Az egyik legnagyobb szirticápa; átlagos hossza 320 cm, tömege 160–180 kilogramm. Élőhelyének egyik csúcsragadozója. Teste áramvonalas és karcsú. Rövid és kerekített pofájáról könnyen felismerhető. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszók mintázata alig észrevehető.
A felnőtt cápa étrendje igen változatos: főleg csontos halakból, cápákból és rájákból, valamint fejlábúakból áll. Ezek mellett megeszi a rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket és ezek dögeit, sőt, némely hulladékokat is. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen. Egy-egy alkalommal 3–14 kis sötétcápa jön a világra. Vándorló életmódja és viszonylagos ritkasága miatt ritkán talál megfelelő párt, ezért a nőstények hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike; csak 20 éves kora körül tekinthető felnőttnek.
Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ipari halászat. Főleg úszói miatt halásszák; ezekből főzik az úgynevezett cápauszonylevest. Hasznosítják bőrét, húsát és májolaját is. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség(IUCN)sebezhető fajnak sorolta be. Az USA keleti részén egyedszáma az 1970-es évek óta 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az emberre is, de gyakorlatban ritkán támadja meg.
Jules Bianchi (Nizza, 1989. augusztus 3. – Nizza, 2015. július 17.) francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta.
Autóversenyző családból származik, alsóbb kategóriákban maga is több bajnoki címet szerzett. A Formula–1-be 2011-ben szerződtette tesztpilótának a Ferrari. A következő évben a Force India tesztpilóta állását kapta meg, és összesen kilenc hétvégén ülhetett autóba az első szabadedzésen. Versenyzőnek végül nem alkalmazták, ebben a minőségben a 2013-as szezonban a Marussia F1 Team pilótájaként mutatkozhatott be. Első szezonjában az összesített 19. helyét szerezte meg, megelőzve csapattársát, a szintén újonc brit Max Chiltont. A Marussia megtartotta a párost a következő szezonra is, ahol Bianchi a monacói nagydíjon elért kilencedik helyével megszerezte csapat első pontjait, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megmeneküljenek a végcsődtől, és 2015-ben is a rajtrácsra állhassanak.
A japán nagydíjon Bianchi sérüléseket szenvedett, amikor a vizes aszfaltról lecsúszva az Adrian Sutil autóját mentő darunak csapódott. Azonnal kórházba vitték és megműtötték, ám a kómából sosem ébredt fel, és 285 napos küzdelem után, 2015. július 17-én éjjel Nizzában elhunyt. Ayrton Senna 1994-es balesete óta ő volt az első olyan Formula–1-es versenyző, akit versenyen ért halálos baleset.
A legtöbben óriási tehetségnek tartották, aki nagy karrier előtt állt a Formula–1-ben, a Ferrari ülésére is jó esélye volt. Csendes, halk szavú és barátságos embernek ismerték. Emlékére visszavonultatták a 17-es rajtszámot, amellyel utolsó évében versenyzett a Formula–1-ben. 2017 januárjában szülővárosában utcát neveztek el róla.
Varrógép a varrás műveletét gépesítő eszköz. A kézi varráshoz hasonlóan tűvel és cérnával dolgozik, és szerkezetétől függően nagyon különböző varrattípusok előállítására lehet alkalmas – olyanokéra is, amelyek kézi varrással nem vagy csak nagyon bonyolult módon készíthetők el.
A varráshoz az őskorban még halszálkából, kihegyezett csontdarabból vagy fából készült, árszerű eszközt használtak. A varrást nagyban megkönnyítette a fémtű feltalálása; ennek első nyomai az i. e. 3. századból kerültek elő a mai Németország területén. A varrógép elkészítésének műszaki hátterét az ipari forradalom teremtette meg. Az első típust 1790-ben Thomas Saint angol feltaláló szabadalmaztatta; azóta sokat fejlődött. Láncöltésű és huroköltésű típusait különböztetjük meg. Jelentősen különböznek a háztartási és az ipari varrógépek, utóbbiakon belül az általános használatra szánt és a meghatározott varró műveletre szerkesztett célgépek.
Kezdetben főleg ipari alkalmazásra, a szabómesterek munkájának könnyítésére készült. Tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott az amerikai Isaac Merritt Singer, aki maga is több szerkezeti tökéletesítéssel járult fejlesztéséhez, és akinek a neve a magyar köznyelvben is összefonódott a varrógépével.
Ide jöhetne a varrógép Isaac Singerre (1875. július 23-án hunyt el) emlékezve. Talán képet is kitehetnénk róla, de ahhoz kellene cikk is róla, nem tudom estleg Kedves @Elkágyé:! tudnál-e segíteni ebben? Andrew69. 2017. július 2., 19:23 (CEST)[válasz]
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója. A modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elért gondolkodójaként ideológiája jelentősen hatott a munkásmozgalomra és a baloldali filozófiai irányzatokra. Számos írása közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894).
A poroszországiTrier városában született módos középosztálybeli, kikeresztelkedett német zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol az újhegelianizmus filozófiai irányzata érdekelte. Tanulmányai befejeztével radikális újságokban jelentette meg írásait, amelyekben lefektette a történelmi materializmus elveit. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, és ott is szélsőséges újságokban publikálta nézeteit. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel Londonban telepedett le.
Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként leírásáról ismert. Elméleti munkássága és közvetlen részvétele jelentősen befolyásolt több európai munkásszervezetet, köztük a Kommunisták Szövetségét és az Első Internacionálét. A marxista ideológiát mind jobb-, mind baloldalról élesen bírálták, viszont munkássága a 20. századi baloldali diktatórikus ideológiák (pl. leninizmus, sztálinizmus, maoizmus) fő hivatkozási alapjává vált.
támogatom (Jó indító. A szócikk indult 2006. február 13-án. A kiemelet státuszt megkapta 2015. február 15-én. 1818-as születése és 1883-as halála között jubileumi évfordulós az 1867-es Das Kapital, a 150 éve megjelent főműve.) – *feridiákvita2017. február 10., 13:56 (CET)[válasz]
Itt is megismétlem a kompromisszumos javaslatom, amelynek a háromból egyik eleme, amit LaSza megismétel. Tehát: 1. 2017-ben jöjjön az 1867-es Das Kapital, az idén 150 éve megjelent főmű, és Engels része is benne. - 2. 2018-ban a 200. évfordulós Karl Marx életrajzi cikke. - 3. 2020-ban a 200. évfordulós Friedrich Engels életrajzi cikke. Véleményetek? – *feridiákvita2017. május 2., 17:31 (CEST)[válasz]
A tőke szócikket javaslom idén a 2017. július 24. és július 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1 helyre azért, mert kerek 150 éve jelent meg Karl Marx főműve Das Kapital (majd magyarul A tőke) címmel, amelynek Londonban 1867. július 25. keltezéssel írta alá előszavát.
Ha rákattintunk A tőke szócikk linkre, azonnal látható két további döntő kiegészítés. A szerző Marx és Engels, valamint 1867-ben csak az első kötet jelent meg. A második kötet csak Marx halála után, 1885-ben, a harmadik 1894-ben, mindössze egyetlen évvel Engels halála előtt. (A harmadik kötet megjelenésének 2019-ben jön 125. évfordulója, Marx és Engels születésének 200. évfordulója között.)
Így idén megcsináljuk A tőke, a főmű cikkjánlóját, amelynek készítésébe én is beszállok, és jövőre, születésének 200. évfordulóján, 2018. május 5-én lehet Karl Marx a Kezdőlapon.
Sorozatzáróként pedig következhet az, ami a Wikipédia 2020. év magyar változatából még hiányzik, de a németben már benne van: „28. November 200. Geburtstag des deutschen Philosophen Friedrich Engels”, vagyis Friedrich Engels születésének 200. évfordulóján, 2020. november 28-án lehet Engels a Kezdőlapon. Ehhez még hozzáteendő, hogy az az Engels, akit szülőhazájában filozófusnak címeznek, húsz nyelven beszélő enciklopédikus humanista tudós és Manchesterben sikeresen gazdálkodó nagytőkés vállalkozó volt. – *feridiákvita2017. március 11., 22:46 (CET)[válasz]
Nemi kétalakúsága jelentős; a legnagyobb nőstények elérik a 610 cm hosszt és az 1950 kg-ot. Ez azonban ritkaság, a hím többnyire 335–396, a nőstények 457–488 cm-esek. Egy 2014-es kutatás szerint akár 70 évig is elélhet. Ez jóval több, mint korábban gondolták; ezzel az élettartammal alighanem a legtovább élő porcos hal. Kiderült az is, hogy a hímek körülbelül 26, a nőstények 33 évesen válnak ivaréretté.
Ismereteink szerint a fehér cápa a legnagyobb ragadozó hal. Táplálékállatai a tengerben élő emlősök, a tengeri madarak és a halak. Ez az emberre legveszélyesebb cápa. Peter BenchleyCápa(Jaws (wd)) című regénye, amelyből Steven Spielberg forgatott híres filmet, a fehér cápát „vérszomjas emberevőnek” mutatja be. Valójában embert ritkán eszik — annak ellenére, hogy minden más cápafajnál gyakrabban támadja meg. Támadásai miatt a „fehér halál”ragadványnevet kapta. Az embert nem számítva egyetlen természetes ellensége a kardszárnyú delfin(Orcinus orca)..
A Természetvédelmi Világszövetség(IUCN) világszerte sebezhető fajnak minősíti, és a Washingtoni egyezmény(CITES)2. listáján, a veszélyeztetett fajokén is szerepel. A megkülönböztetett figyelmet jelzi, hogy július 14. a cápatudatosság világnapja (angolul „Shark Awareness Day”). Nagy mérete ellenére viszonylag gyors; rövid távon elérheti az 56 km/h-t. A 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps a cápatudatosság napjához és az ezen a napon kezdődő 2017-es vizes világbajnoksághoz időzítve virtuális versenyt vívott a cápákkal. A fő attrakció a fehér cápa elleni 100 méter volt — és a vérszomjas ragadozó volt gyorsabb.
De lett jobb ötlet és javaslat. @Andrew69. 2016. szeptember 27-én a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-28-2 helyre a sötétcápát, javasolta, mert július 14. a cápatudatosság napja és az egyben a 2017-es úszó-világbajnokság kezdőnapja is. Az úszó-világbajnokság bevezető szakaszában a sőtétcápa, vagy feketecápa volt a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon.
Ennek méltó párja, ha a vizes világbajokság befejező szakaszában a fehér cápa lesz a Kezdőlapon. Ezt lehetővé tette, hogy a Fehér cápa szócikk ma megkapta a kiemelt csillag rangot. Fokozta aktualitását, hogy a mai Nemzeti Sport utolsó oldalán Michael Phelps cápákkal vívott virtuális versenye olvasható. Ezért lett ez a cikkajánló befejezésének első vázlata: „Nagy mérete ellenére viszonylag gyors, hiszen rövid távon akár 56 km/h sebességgel is tud úszni. A 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps a cápatudatosság napjához és a vizes világbajnoksághoz időzítve virtuális versenyt vívott a cápákkal. A fehér cápa elleni 100 méter volt a fő atrakció. A vérszomjas ragadozó volt a gyorsabb”.
Még kellő idő maradt a cikkajánló véglegesítésére. Itt átadom a stafétát és rátérek a következő kérdésre. Andrew69. wikitárs azt is írta, hogy ha van jobb ötlet áttehető más időpontra is. Most tehát a „más időpontra” kell javaslatot tennünk. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-32-2 a soron következő még szabad hely. Átmozgattam oda és kérem, hogy annak vitalapján folytassuk tovább. – *feridiákvita2017. július 25., 22:08 (CEST)[válasz]
31. hét
július 31. 0.00 és augusztus 3. 11.59 között: Levelezési sakk
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lépésküldő levelezőlap
A levelezési sakk jelölése
A levelezési sakk (vagy távsakk) a sakkjáték olyan formája, amelyben a játékosok egymástól távol vannak, és a lépéseket valamilyen közvetítő eszközön továbbítják ellenfelüknek. Ez hosszú időn át az egyszerű postai levél, később főként a speciális postai lépésközlő levelezőlap volt, de játszottak távsakkot telefonon, táviratok, telexek, faxok váltásával, vagy a lépéseket rádión közvetítve is. Ma a legelterjedtebb az internetes távsakk, amelyben a lépéseket elektronikus levélben (e-mail) vagy szerverkapcsolattal küldik meg. Egyre bővül az okostelefonos alkalmazás (mobilapp) használata.
A levelezési sakk önálló nemzetközi szervezete az ICCF(International Correspondence Chess Federation). Ez az első nemzetközi levelezési sakkszövetség, az 1928-ban alapított Internationaler Fernschachbund (IFSB) jogutódja, és független a Nemzetközi Sakkszövetségtől (FIDE). Az ICCF önállóan szervez levelezési sakkolimpiát, egyéni és csapat világ- és Európa-bajnokságokat, valamint különböző meghívásos és témaversenyeket.
Az első, 1949-től 1952-ig tartó levelezési sakkolimpiát a magyar válogatott nyerte. A 2012-ben kezdődött és 2017-ben befejeződött 18. olimpia győztese Németország lett.
A 2017-ben befejezett 28. levelezési sakkvilágbajnokságon az 1. helyet, és ezzel a levelezési sakkvilágbajnok címét a horvát Leonardo Ljubičić szerezte meg. A nőknél a 2014-ben befejeződött 9., valamint a 2017-ben befejeződött 10. levelezési sakkvilágbajnokságot is az orosz Irina Perevertkina nyerte, így 2017-ben ő a levelezési világbajnok.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A The Piper at the Gates of Dawn a Syd Barrett vezette Pink Floyd első nagylemezeként ötven éve, 1967. augusztus 5-én jelent meg. Sokak szerint minden idők egyik legjobb albuma, ami óriási hatást gyakorolt a korszak pszichedelikus rockjára és az elkövetkező idők zenéjére. A sajátos dalszövegek űrről, manókról, madárijesztőkről, biciklikről és mesékről szólnak, a zene pedig a stílus legjobbjai közé tartozik. Az album címe Kenneth GrahameBékavári uraság(The Wind in the Willows) című regényének hetedik fejezetéből ered, amelyben Vakond úr és Patkány úr Vidra eltűnt fiát keresve olyan helyre érkezik, ahol a Dudás fuvolázik. „Ez álmaim legkedvesebb helye, a hely, ami mindig megjelent előttem. Ha máshol nem, itt, ezen a szent helyen biztos megtaláljuk.” A dudás (piper)Pán görög istenre utal.
A felvételek 1967. február 21-én kezdődtek az Abbey Road Studios 3. stúdiójában; a The Beatles ugyanekkor a 2. stúdióban Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című korszakalkotó albumán dolgozott. A producer az a Norman Smith, aki az 1965-ös Rubber Soul című albumig az összes Beatles-felvétel hangmérnöke volt. A borítón látható képet Vic Singh készítette; azon kevés borító közé tartozik, amelyen láthatók a zenekar tagjai.
Az albumot pozitívan fogadták, 1967-ben a Record Mirror és a New Musical Express is négy csillagosra értékelte a maximális ötből. 2000-ben a Q magazin alapvető jelentőségűnek minősítette, és felkerült a magazin minden idők legjobb pszichedelikus albumait felsorakoztató listájára. A Mojo magazin 50 legjobb albumot ismertető listáján a 40. lett. Szintén 2000-ben a QMinden idők 100 legjobb brit albuma listáján az 55. helyet érte el. 2003-ban a Rolling StoneMinden idők 500 legjobb albumának listáján a 347. helyet szerezte meg. Az 1960-as évek egyik meghatározó pszichedelikus rock albumának tartják.
Összefoglalás, megköszönés és start a világelsőséghez vezető versenyben
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-31-2 teljes lapon összesen két Wikitárs rövid közlése olvasható: Arytól jelölés és Andrew69. annak támogatása. Ezt bizony kevesen olvasták és a kevesek közül egyetlen harmadik sem akadt, aki akár mellette, akár ellen szóló véleményt nyilvánított volna. Nem látták meg egy világelsőség elérésének célkitűzését. Ha ezen vitalapról egyetlen kattintással átmegyünk azon vitalapra és a laptörténet fülre kattintva megnézzük az első szerkesztést, ezzel már megtettük az első lépést a világelsőség felé. Az első szerkesztés ennyi: 2017. május 2., 14:20 Ary (vitalap | szerkesztései) . . (160 bájt) (+160) . . (jelölés) (köszönet) Ez egy tárolt program futtatásának kezdte is lehet, amely az első szerkesztéstől az összes szerkesztés összefoglalásáig és az első megköszönéstől az összes megköszönéséig vezet és ha ezt szakaszcímmé tesszük, ezzel elindítjuk a programot. Tehát ezen vitalapról azon vitalapra ment át a folyatás. – *feridiákvita2017. augusztus 19., 09:52 (CEST)[válasz]
A vár legkorábbi részét, egy védművel körülvett öregtornyot valószínűleg a tatárjárás után emelte a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró. Amikor Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, a vár a hozzá hű Drugeth családhoz, majd később Czudar Péter korábbi bánhoz került. A 15. századbanIstván és György szerb fejedelmek tulajdona volt. A mohácsi vereség után a Felvidéken csatázó I. Ferdinánd és Szapolyai János között, átfogóbban a török időkben a császár és a király intenzív csatározásainak egyik színhelyeként gyakran cserélt gazdát. 1666-ban a hódító I. Rákóczi György szerezte meg, később a kuruc időkben is több ízben fontos szerephez jutott, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a császáriak. A 18. században a jezsuiták gabonaraktárat rendeztek be a romban. Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, ők azonban már nem laktak a kényelmetlenné vált erődben, hanem a jobbágyfaluban épült barokkkastélyt használták. A császáriak berobbantása és az azt követő pusztító századok ellenére a legjobb állapotban fennmaradt középkori magyar várak egyike.
Végh Katalin régész vezetésével 1963-ban indult az 1945-től állami tulajdonú épületegyüttes kutatása, amit a következő évtizedekben több ízben folytattak. Az értékmentés is időszakos volt, a tornyok védőtetőt kaptak, majd 2009 után európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Korszerűsítették a kiállítótereket, így ma megtekinthető többek között a vár egyedülálló ipartörténeti emléke, a 16. századi kohó, amelyet a pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.
A YG Entertainment (hangul: YG 엔터테인먼트) dél-koreai szórakoztatóipari vállalat, melyet 1996-ban alapított a Seo Taiji & Boys együttes egyik tagja, Jang Hjonszok(Yang Hyeon-seok). A cég a dél-koreai szórakoztatóipar „nagy hármakként” ismertté vált három leghíresebb vállalatának egyike, amely a piaci részesedés tekintetében sokáig a második helyen állt az S.M. Entertainment mögött. A vállalat tehetségkutatással foglalkozik, de egyben előadó-művészek és színészek menedzselését is végzi, valamint lemezkiadóként is funkcionál. Gyakran hivatkoznak rá YG Family vagy YG néven.
A hiphopkiadóként indult vállalat egykor olyan előadókkal vált híressé, mint a Jinusean és a 1TYM, a 2000-es évek második felétől pedig a K-pop olyan nemzetközileg is ismert előadóinak menedzsmentje és kiadója, mint a Big Bang, a 2NE1 vagy Psy. Bevételforrás tekintetében a Big Bang a kiadó legsikeresebb előadója.
A cég 2011. november 23. óta tőzsdén jegyzett vállalat, évente folyamatosan emelkedő részvényárakkal, melynek oka az előadói sikeressége. Psy hatodik albumán 2012. július 15-én megjelent slágere, a Gangnam Style minden idők legnézettebb K-pop-videójává vált 49 nappal a bemutatása után és jelentősen hozzájárult a cég tőzsdei sikereihez. 2014 októberében a YG Entertainment piaci kapitalizáció tekintetében a legsikeresebb dél-koreai szórakoztatóipari vállalat lett.
Tisztelt @Csuja! Március 16-tól volt számodra elég idő, támogattunk türelemmel vártunk. @Andrew69. július 2-án már figyelmeztetett, hogy a cikkajánló elkészítése Rád vár. Nem is válaszoltál. Július 15-ig vártam, mostmár visszavonom támogatásomat. Sőt, emlékeztetek arra, hogy a Berlini fal szócikk már kétszer volt a Kezdőlapon: 2009. november 9. és 2009. november 15., valamint 2014. november 6. és 2014. november 9. között. Szerintem 2019-ben, a Berlini fal 1989-es leomlása 30. évfordulóján lesz aktuális harmadik alkalommal is Kezdőlapra vinni. Javaslom, hogy szíveskedj olyan szócikket jelölni, amely még nem volt Kezdőlapon, s amely szócikkajánlójának elkészítését is vállalod. – *feridiákvita2017. július 15., 13:18 (CEST)[válasz]
„Az általam javasolt Ford T-modellnek évfordulója van ezen a héten, az YG Entertainment-nek nincs” - állítja @Rlevente. Ha belinkeljük a YG Entertainment
szócikk délben Kezdőlapra kerülő cikkajánlóját, és rákattintunk, egyértelmű, hogy évfordulója van. Ott ez olvasható: „PSY hatodik albumán 2012. július 15-én megjelent slágere, a Gangnam Style minden idők legnézettebb K-pop-videójává vált 49 nappal a bemutatása után és jelentősen hozzájárult a cég tőzsdei sikereihez”. Tehát 2012. július 15-én jelent meg és 49 nappal a bemutatása után lett ismert, hogy minden idők legnézettebb K-pop-videójává vált. Így elvben három jó dátum közül lehetett választani: a július 15-i eleje, a szeptember elejei vége és a kettő között az augusztus közepi közepe. Július 23-án került napirendre a választás. Akkor már csak az augusztusi és szeptemberi hely között választhattunk volna. De szeptember eleje az US Open teniszverseny kezdete és az a hely Roger Federer kiemelt cikkének foglalt. Tehát egyetlen lehetőség maradt, a szerintem egyébként is a legjobb. Ezért vitázás helyett a cikkajánló elkészítésére koncentráltam. – *feridiákvita2017. augusztus 10., 11:48 (CEST)[válasz]
Rátérve az állítás másik felére, ha rákattintunk a „Javaslom az 1908. augusztus 12-én először gyártott Ford T-modell cikkét” szövegben a Ford T-modell linkre, ez a kezdőmondat látható: „A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company.” Első látásra ebből következően ha a korábbit, a 2017-es jubileumi évfordulóst választjuk, akkor ebből az októberi dátum következik és ezért az október 9. és 12. közti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-41-1 helyre jelöltem. De a jövő év is jubileumi évfordulós, tehát igény esetén jövőre is
áttehető. Az 1927-es dátum mellett szól a Ford T-modell szócikk infoboxában lévő főkép is, amelynek képaláírása „1927-es modell”. De mint a kép commons-jelzete mutatja: English: Picture of non-black 1927 Model T at Greenfield Villag. Az októberi időzítés a kép tekintetében egy értékes „bónusszal” jár. Vállalom, hogy időben képet szerzek
az Óbudai EgyetemBánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara (ahol Galamb József folytatta tanulmányait) épületében egy tökéletes állapotú példányáról. – *feridiákvita2017. augusztus 10., 12:53 (CEST)[válasz]
33. hét
augusztus 14. 0.00 és augusztus 17. 11.59 között: Császári és Királyi Légierő
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Magyar Repülőgépgyár RT.-ben (Ganz leányvállalat) a Gotha G V német licenc alapján gyártott kétmotoros bombázó
A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) az Osztrák–Magyar Monarchia légiereje 1893-tól az első világháború végéig. Megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Nagyobb fejlesztését Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke rendelte el. Egyes tisztjeinek támogatásával leszereltette az elavult léggömböket és repülőgépeket, és helyükre újakat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokává. Az új főparancsnok a toborzás és képzés új rendszerét vezette be a kínzó szakemberhiány enyhítésére.
Az első világháború kitörésekor a légierőnek mindössze 65 használható repülőgépe és néhány léggömbje volt. A repülőgéphiány csökkentésére sorra épültek a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként a csapatok elhelyezkedését derítették fel, ám 1916-ra itt is megélénkült tevékenységük, és pilótáik heves légiharcokat vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front megnyitásakor (1915-ben) a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám később szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, és a Monarchia pilótái ezen a fronton vívták legnagyobb légiharcaikat. A háborúban 49 pilótájuk ért el 5 vagy több légi győzelmet; őket nevezik ászoknak. A legeredményesebb a galíciaiGodwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, a legeredményesebb magyar, „Az Égbolt Lovagja” Kiss József volt 19 igazolt légi győzelemmel.
A háború után a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek javát hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet az Antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta. A trianoni békeszerződésben megtiltották, hogy Magyarországnak katonai léghajózási járművei lehessenek. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és átmenetileg megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.
Az osztrákoknak semmit sem fogalmazok be, (pláne nem ökt. 6. után egy nappal) szerintem ez nem jó ötlet csak, mint előzmény gondoltam, de inkább tegyünk be valami mástː fű, fa, virág, esetleg sportoló, kérlek javasoljatok akkor mást. Andrew69. 2016. október 7., 23:13 (CEST)[válasz]
Akkor félreértettem az indoklásodat. Úgy gondoltam, hogy ha a szócikknek van valami aktualitása, akkor az derüljön ki az ajánlóból is. Ha nincs, akkor az se baj. – Rleventeüzenet2016. október 8., 10:13 (CEST)[válasz]
Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.
támogatom Köszöntöm és köszönöm kiváló kezdeményezésed. A mai wikinapot azzal kezdtem, hogy elsőként támogattam javaslatod nemzeti ünnepünk kiemelt státuszának a húsvéti ünnepkörben eléréséért, majd augusztus 17-től augusztus 20-ig, csütörtök közepétől vasárnap végéig a Kiemelt cikk rovatban Kezdőlapon levéséért. – *feridiákvita2017. március 29., 08:34 (CEST)[válasz]
Az ünnepi szócikk a kiemelt státuszt 2017. április 25-én megkapta. A cikkajánló ma a déli frissítéssel kikerül a Kezdőlapra.
@Rlevente A start előtt tettem néhány javaslatot. Tiéd az utolsó szó, de ismét javaslom és kérem, ne „ünneprontó” szövegrész legyen a vége. Tegnap volt Egerszegi Krisztina szülinapja. A figyelmességgel szerezzünk neki és tisztelőinek is örömet. A tűzijáték képét Te tetted felülre és az ünnepég vége is ez, így ehhez az illik, hogy a szövegben is a végszó a tűzijáték legyen. – *feridiákvita2017. augusztus 17., 09:35 (CEST)[válasz]
34. hét
augusztus 21. 0.00 és augusztus 24. 11.59 között: II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost korára a számos háború ellenére a viszonylagos belső nyugalom jellemző. Nem voltak se komolyabb járványok, se éhínségek, amitől a lakosság gyarapodott és gazdagodott. A megélénkült a kereskedelem kiszolgálására több hidat építettek (például a Rhône-on Avignonban és Lyonban). A champagne-i vásár a tartomány tehetséges grófjainak támogatásával az európai gazdaság egyik motorjává vált, összekapcsolva az északi és déli kereskedelmi hálózatokat. A 12. század utolsó évtizedeitől számos új város jött létre, a meglévők komolyan növekedtek. Ezt a király örömmel támogatta, a kiváltságokat megújította és újakat adományozott. A városok fejlesztése nemcsak bevételeit növelte, de járulékos haszonként így egész országában kiterjeszthette hatalmát hűbéreseinek rovására. Különösen sokat tett Párizs fővárossá emelkedéséért. A rendkívüli prosperitás hatalmas jövedelmei feltöltötték az államkincstárt.
A hosszas harcokkal kivívott stabilitást maga a király csak rövid ideig élvezhette. Bár már az előző év óta betegeskedett, 1223-ban orvosainak tanácsa ellenére elindult Pacy-sur-Eure-ből, hogy Párizsban segédkezzen az újabb keresztes hadjáratokról tartott egyházi vitán. Az út fáradalmait azonban nem viselte el, és július 14-énMantes-ban utolérte a halál. Testét Párizsba szállították, és a Saint-Denis-székesegyházban temették el az országnagyok jelenlétében.
Bár még csak a rex Francorum („a frankok királya”) megnevezést használta – többek között a pecsétjén is – fényes, országegyesítő diadalai előrevetítették a „modern” Franciaország-idea kialakulását. Művét fia, VIII. (Oroszlán) Lajos folytatta, így unokája, IX. Lajos már megnevezésében is rex Franciae („Franciaország királya”) lett.
@Teemeah Mindent a maga idejében. Ez a 34. hét elejének a helye, augusztus 21-től augusztus 24-ig. Előbb a júniusi, majd a júliusi cikkajánlókat kell elkészítenünk. Utána következnek az augusztusiak. Kérlek, a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 cikkajánlójára majd augusztus elején térjünk vissza. – *feridiákvita2017. június 7., 20:42 (CEST)[válasz]
Az utolsó nem madárszerű dinoszauruszok egyike volt, amely a kréta–tercier kihalási esemény előtt együtt élt a Triceratopsszal és a Tyrannosaurusszal. Az egyik legnagyobb kacsacsőrűként hossza elérte a 12 métert, tömege 4 tonna körül lehetett. Számos példánya jó állapotban őrződött meg, így nemcsak csontjai maradtak fenn, de terjedelmes bőrlenyomatok, valamint feltételezett béltartalmak fosszíliái is. Az üreges fejdísz nélküli hadrosauridák alcsaládjának) tagjaként közeli rokonságban áll az Anatotitannal — az is lehet, hogy annak szinonímája.
Rendszertani besorolásának hosszú és bonyolult története a 19. század végére nyúlik vissza. Olyan különböző nemekkel együtt sorolták be, mint a Claosaurus, a Thespesius, a Trachodon és a jól ismert, de mára érvénytelenné vált Anatosaurus (amelyet jelenleg Edmontosaurusnak tartanak). Típusfaját, az E. regalistLawrence Lambe kanadai geológus és paleontológus nevezte el 1917-ben, majd több más, korábban elnevezett fajt is ebbe a nembe soroltak át; közülük legismertebb az Othniel Charles Marsh által 1892-ben megalkotott Anatosaurus annectens, ami ma E. annectens néven ismert. Egy kisebb, harmadik faj az E. saskatchewanensis nevet kapta.
Az Edmontosaurus Észak-Amerika nyugati részén élt, nagy területen. Fosszíliáinak elterjedése arra utal, hogy a partokat és partmenti síkságokat kedvelte. Növényevőként élt, és egyaránt képes volt két és négy lábon történő mozgásra. Mivel sok csontmederből ismert, azt gondolják róla, hogy csoportokban élt, és talán így is vándorolt. A fosszíliák bősége lehetővé tette biológiájának, többek között agyszerkezetének, táplálkozásának és kóros elváltozásainak vizsgálatát. Az egyik példány egy sérülése egy Tyrannosaurus támadásának nyoma.
Roger Federer (Bázel, 1981. augusztus 8. –) svájci hivatásos teniszező. Eddig összesen 302 hétig vezette az ATP világranglistáját, ebből 237 hétig folyamatosan – mindkét eredmény rekord a férfi tenisz történetében. A tenisztörténelem legsikeresebb versenyzője; a legtöbb szakértő, volt és jelenlegi teniszező minden idők legjobbjának tartja.
Több mint 1000 meccset nyert, eddig 93 címet szerzett — ebből 19-et Grand Slam-tornán, 26-ot ATP Masters Series-versenyen, 6-ot az évzáró ATP-világbajnokságon (ATP World Tour Finals). Megnyerte mind a négy Grand Slam-tornát. Pete Samprast és Rafael Nadalt (14 győzelem) megelőzve a férfiak közül ő nyerte a legtöbb Grand Slam-tornát. Wimbledonban nyolcszor (2003–2007, 2009, 2012, 2017), a US Openen sorozatban ötször nyert (2004–2008), az Ausztrál Openen is öt címet szerzett (2004, 2006, 2007, 2010, 2017). A Roland Garroson – bár 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban, majd 2011-ben is döntőt játszott – csak 2009-ben tudott nyerni. Szintén rekord, hogy eddig 29 Grand Slam-döntőbe jutott be. Ő az első olyan teniszező, aki két Grand Slam-versenyen is képes volt ötször egymás után nyerni. Ötös sorozatai önmagukban is open-éra rekordok: a US Open-rekordot Federer egyedül tartja, a wimbledonit Björn Borggal, a legtöbb wimbledoni győzelemét (7) Pete Samprassal.
A férfi teniszezők közül elsőként nyerte meg négy egymást követő évben (2004–2007) Wimbledont és a US Opent is. Ő az első olyan teniszező, akinek sikerült tíz egymást követő Grand Slam-versenyen (2005. Wimbledon – 2008. Austral Open) döntőbe jutnia. 23 egymást követő Grand Slam-versenyen (2004. Wimbledon – 2010. Ausztrál Open) jutott elődöntőbe; ez talán a legnagyobb rekordja. Továbbá ő az első teniszező, aki három, köztük két egymást követő évben (2006–2007, 2009) döntőt játszott mind a négy Grand Slam-tornán, és aki a négy Grand Slam-torna mindegyikén legalább ötször játszott döntőt – Wimbledonban 11-et. 237 héttel ő töltötte a leghosszabb időt egyhuzamban a világranglista élén: 2007. február 26-án megdöntötte Jimmy Connors 160 hetes férfi, majd 2007. augusztus 27-énSteffi Graf 186 hetes történelmi rekordját is. A férfiak közül a legtöbb hétig ő vezette a ranglistát. A 2008-as pekingi olimpiánStanislas Wawrinkával párosban olimpiai bajnok lett.
Kivételes karrierjének és karizmatikus személyiségének köszönhetően világszerte a tenisz és a sport képviselője, de hatása túl is mutat ezen: karitatív tevékenységéért 2006-ban a UNICEF nagykövetévé nevezték ki.
Európában és Ázsiában elterjedt és általánosan ismert, de élőhelyein fogyatkozó madár. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyvégi tollai feketék. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár, ami sok mindent megeszik, így rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat is. Monogám; bár a párok nem maradnak együtt egész életükben, de együtt építik fészküket gallyakból, és azt évekig használják. A tojó rendszerint négy tojást rak, amelyek 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kis gólyák 58–64 naposan repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.
Az IUCN szerint nem veszélyeztetett. A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett neki, de a termelési mód változása és az iparosodás miatt a 19. században és a 20. század elején eltűnt Európa egyes részeiről. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, fészkében atkák rejtőzhetnek. Elterjedési területének bizonyos pontjain nemcsak meséket, regényeket ihletett, de közkeletű hiedelmeket is.
Másról van szó. Amikor a kicsi gyerekek kérdezték szüleiket, hogy honnan lesz a kisbaba, és a szülők nem kívánták megbeszélni velük szexuális életüket, egyszerű volt annyit mondani, hogy a gólya hozza. Meg források a mesekönyvek is. De kérdésed kérésnek vettem, és már nem olvasható, zárjeleztem. - *feridiákvita2017. augusztus 21., 23:59 (CEST)[válasz]
Bocs, ha butaságot kérdezek, még nem nagyon ismerem ki magam ezen a lapon: Miért illusztrálja a Fehér gólyáról szóló cikkajánlót egy teniszversenyről szóló infobox? – Malatinszkyvita2017. augusztus 29., 03:27 (CEST)[válasz]
@Malatinszky: bocs, hogy még adós vagyok a felelettel, hét végéig válaszolok. Nem butaságot kérdezel, ellenkezőleg, nagyon is fontosat, és természetes, hogy még nem nagyon ismered ki magad ezen a kiemelt szinten. Már több, mint négyszázezer szócikkünk van, s ebből kevesebb, mint ezer kiemelt. Nyilván sokkal többen sokkal több időt szánnak szócikk-készítésre, mint kiemelési eljárásra. De még azok is, akik egy-egy szócikk vitalapján annak kiemelését kezdeményezik, majd elnyerik a kiemelt státuszt, és ugyancsak a szócikk vitalapján megkapják az ötágú rangcsillagot, itt elégedetten megállnak, számukra az eljárás sikerrel véget ért. Pedig ettől a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerülésig még nehéz út vezet. Magam is hasznosnak tartok erről egy tapasztalat-megosztó eszmecserét. Most az Évfordulók és Ünnepek rovatában lévő teendőkkel kell foglalkoznom, és egy javaslattal még ma megkereslek. Üdv: – *feridiákvita2017. szeptember 5., 20:11 (CEST)[válasz]
36. hét
szeptember 4. 0.00 és szeptember 7. 11.59 között: Városház tér (Miskolc)
A miskolciVárosház tér a város közigazgatási központja, itt áll a Városháza és a Megyeháza. A hagyományos értelmezés szerint a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő és a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alig tekinthető igazi térnek. Keletről a Széchenyi utca, nyugatról a Hunyadi utca, délről a Szent István tér, északról a Kis-Hunyad/Palóczy László utca határolja. A második világháború előtt Horthy Miklós nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt.
Miskolc történelmi magja a Sötétkapu és a Városház tér között alakult ki, de nem tudni, mikor. Régészeti feltárására a szoros beépítés miatt alig van lehetőség. 1955-ben lebontották a második világháborúban súlyosan megsérült, cím szerint Rákóczi utca 1. alatti, de a Széchenyi utcára néző házat. Az újbóli beépítése előtti ásatás több 11. századi ház maradványait tárta fel. A település szerkezetéről először 14. századi írásokban olvashatunk. Egy 1376-ban kiadott oklevél szerint Miskolc királyi város volt, névvel jelölt utcákkal. Ezekre először latinul hivatkoztak; az első két magyar név a Malom (Molomwcza) és a Piac (Pyach) utcáé. A középkori utcaszerkezet kialakulásában döntő szerepe volt a Szinvának. A város fő utcája, a Piac utca a Szinvával párhuzamosan futott, a kisebbek ebből ágaztak ki. Az első utcák (ilyen volt a Malom utca is) a Szinva felé vittek, az északra futók közül az egyik első, a Mészár utca (ahol a város mészárszékei álltak), a Piac utca északnyugati kiöblösödéséből indult.
A Városház tér a Piac utca nyugati szakaszából és a Mészár utcából alakult ki. A Mészár utca nyugati oldalán épült fel a 17. század közepén a város első hivatalos épülete, majd a helyén a 18. század közepén egy újabb, amit már Városházának hívtak. A ma is álló, történelmi Városháza 1870–71 között épült. Vele szemben a vármegye első háza 1727-re épült fel, a végleges épület pedig a 19. század első felében.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Felnőtt ülő gepárd
Sétáló gepárd Tanzániában
A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjának jellegzetes tagja, az Acinonyx nem egyetlen élő faja. A többi macskafélétől karcsú, nyúlánk teste és hosszú lába különbözteti meg, valamint az, hogy karmait nem képes visszahúzni. Mellkasa domború, a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szeme, kis kerek füle van, orrlyukai a jobb belégzés érdekében nagyok. Sárgás szőrében a kerek fekete pettyek az álcázást segítik. Orra két oldalán cseppszerű fekete vonalak láthatók. A felnőtt állat súlya 40-65 kg, testhossza 112-135 cm, farka elérheti a 84 cm-t.
Nappali vadász. A leggyorsabb szárazföldi állatként tartják számon; egyes mérések szerint rövid távon elérheti a 100 km/h-t. Ettől azonban úgy kimelegszik, hogy ha nem áll le pihenni, akár bele is halhat.
A gepárd az amerikai CITES(Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) I. függelékében is szerepel, mint veszélyeztetett faj. Az összes nagymacska közül ezt a legnehezebb új környezetbe telepíteni. Fogságban nehezen szaporítható, bár néhány állatkertben már sikerült. Egykor a bundája miatt vadászták, mostanra a területének és zsákmányállatainak megfogyatkozása veszélyezteti fennmaradását.
A felnőttkort kevés gepárdkölykök éri meg, egyrészt genetikai tényezők, másrészt a gepárddal versengő ragadozók, (oroszlánok, hiénák, sőt a sasok) miatt. Néhány biológus úgy gondolja, hogy a beltenyészet túl nagy ahhoz, hogy eredményesen szaporodhasson. A mesterséges megtermékenyítéssel végzett tenyészprogramok több állatkertben sikerrel jártak. Magyarországon a szegedi és a nyíregyházi állatkertben látható.
ellenzem A kiemeltcsillag elhelyezése óta nagyon sokat változott, gyakorlatilag szerkesztési háború dúl körülötte. Ebben a helyzetben nagyon korai. Bináriside Kelt: Wikipédia, 2017. augusztus 29., 08:51 (CEST)[válasz]
A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjának jellegzetes tagja, mely az Acinonyx nembe tartozó egyetlen élő faj. A többi macskafélétől karcsú, nyúlánk testfelépítése és hosszú lábai különböztetik meg, valamint az, hogy karmait nem képes visszahúzni. Mellkasa domború, míg a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szemei, kis kerek fülei és a maximális oxigénbevitelhez nagy orrlyukai vannak. Szőre sárgás színű, fekete kerek pettyekkel, amely segíti az álcázásban. Az orra két oldalán fekete cseppszerű vonalak láthatók. A felnőtt állatok súlya 40-65 kg között mozog. Testhossza 112-135 cm, míg farka elérheti a 84 cm-t is.
Nappali vadász. Bár a leggyorsabb szárazföldi állatként tartják számon, hiszen egyes mérések szerint prédaejtés közben elérheti az akár 100 km/óra sebességet, de üldözéskor testének hőmérséklete olyan magasra emelkedik, hogy akár az életébe is kerülhet, ha túl sokáig tart vagy ha nem pihenne meg.
A gepárd az amerikai CITES(Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) veszélyeztetett állatfajokat felsoroló, I. függelékében is szerepel. Az összes nagymacska közül ezt a legnehezebb új környezetbe telepíteni, fogságban nehezen szaporítható, ám néhány állatkertben már sikerült. Míg egykor a bundája miatti vadászat, mostanra a területének és zsákmányállatai állományának csökkenése miatt került veszélybe.
A gepárdkölykök halandósága nagyon magas a genetikai tényezők és a gepárddal versengő olyan ragadozók miatt, mint az oroszlán, a hiéna vagy akár a sasok. Néhány biológus úgy gondolja, hogy túl nagy a beltenyészet ahhoz, hogy eredményesen szaporodhassanak. A mesterséges megtermékenyítéssel végzett tenyészprogramok ugyanakkor világszerte számos állatkertben sikerrel jártak. Magyarországi állatkertekben Szegeden és Nyíregyházán látható.
Kedves @Fauvirt! Lehet és így lehet csinálni, hogy a többi után teljesüljön ez a kívánságod is. De ez legyen ráadás azoknak, akik - mint Te - tudják, hogy hol folyik az „ügyintézés", és ha kíváncsiak rá, akkor holnapig idejönnek megnézni. Vasárnap megtartjuk az ünnepi „ősbemutatót”. Üdv: – *feridiákvita2017. szeptember 9., 11:06 (CEST)[válasz]
@*feridiák: Ünnepi ősbemutató? :o) Ez azt jelenti, hogy kikerül a kezdőlapra? :oD (szabad akkor javasolnom képaláírásként a "Vadászó gepárd gyorskamerás (HSVC) felvétele" szöveget, vagy ez túl hosszú? Amúgy a hátra tekintő példány nem áll, hanem ül... ;o) ) Fauvirtvita2017. szeptember 9., 13:47 (CEST)[válasz]
Én ebben abszolút nem vagyok járatos... de azt hiszem ennyi leírás illenék hozzá, hiszen nem csupán simán egy futó gepárd látszik a felvételen, hanem szuperlassításban minden mozzanata, ahogy üldöz egy műnyulat... így mégy talán rá is kattintanak, hogy mi ez. Fauvirtvita2017. szeptember 10., 01:29 (CEST)[válasz]
37. hét
szeptember 11. 0.00 és szeptember 14. 11.59 között: Buddhista művészet
A buddhista művészet a buddhizmus hatására készülő műalkotások létrehozása. Egyes képzőművészeti alkotások a különböző buddhákat, bódhiszattvákat és egyéb lényeket, ismert történelmi vagy mitológiai buddhista alakokat, illetve ezek életéből vett narratív jeleneteket ábrázolják, de ide sorolhatók a mandalák és a buddhista gyakorlatok egyéb segédeszközei — mint például a vadzsrák, a harangok, a sztúpák és a buddhista templomok. A buddhista művészet az indiai szubkontinensen alakult ki a történelmi Buddha színre lépése után, az i. e. 6–5. században. Ezután más kultúrákkal keveredve fejlődött, terjedt el előbb Ázsiában, majd az egész világon.
A buddhista művészet a dharma terjedésével mindenfelé helyi jellegzetességeket vett fel. Északi ága Közép-Ázsián és Kelet-Ázsián át terjedt, míg a déli ág Délkelet-Ázsiában hódított teret. A legkorábban Indiában virágzott, és ott hatott a hindu művészetekre is egészen addig, amíg a 10. század környékére az iszlám dinamikus terjedése és a hinduizmus felélénkülése miatt majdnem teljesen eltűnt a régióból.
Közös, bár irányzatonként és iskolánként eltérő vonásai és alapformái a buddhizmus vallási tanításában gyökereznek. A hatalmas területen kultúránként változó anyagokat és művészi felfogást képviselő buddhista művészet jellemző stílusairól csak kellő óvatossággal beszélhetünk.
Balogh Pál, Almási Balogh (Nagybarca, 1794. okt. 18. – Pest, 1867. szept. 11.) orvos, szájsebész, az MTA tagja (1ev. 1831, r. 1835). 1823-ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1824-ben Németországban ismerte meg a homeopata gyógymódot, amelynek hazai népszerűsítője lett. Az orvosi műnyelv kialakítója, Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, 1836-tól a Tudományos Tár szerkesztője. 1856-ban hosszabb külföldi tanulmányútra ment. 1865-ben a Homeopatha Orvosok Egyesületének elnöke. Az ipar- és állatvédő egyesület eszméjének atyja. – Fm.: Philosophiai pályamunkák (Pest, 1835) – Irod.: Kátai G.: A. B. P. (M. Orvosok és Term. Vizsg. Évk., Pest, 1868); Fialovszky B.: Almási B. P. élet- és jellemrajza (1933).
A logaritmus olyan matematikai művelet két szám között, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással. A pozitív b szám a alapú logaritmusán (ahol a egytől különböző pozitív szám) azt a kitevőt értjük, melyre a-t emelve b-t kapjuk. Például 1000-nek a 10-es alapú logaritmusa 3, mert 10 harmadik hatványa 1000.
A b szám a alapú logaritmusát
jelöli, amely tehát az egyetlen olyan valós szám, amelyre
Például , ugyanis, ha a 81-et a logaritmus alapjának, azaz a 3-nak hatványaként írjuk fel, akkor a kitevő 4 lesz:
A logaritmus képzése a gyökvonáshoz hasonlóan egy bizonyos értelemben a hatványozás megfordítása, de amíg a gyökvonás az összefüggés alapján az eredmény és a kitevő ismeretében keresi az alapot, addig a logaritmus az eredmény és az alap ismeretében a kitevőt határozza meg.
A logaritmust John Napier matematikus vezette be a szorzást, hatványozást tartalmazó számolások megkönnyítésére. Az elnevezés a görög „λόγος” (logosz, arány) és „ἀριθμός” (arithmosz, szám) szavak összetételéből származik. A számítások megkönnyítésére logarléceket és logaritmustáblázatokat készítettek, amelyek hamarosan elterjedtek a tengerészetben, a tudományokban és a mérnökök között. Ezek az eszközök a logaritmus azonosságait használják fel. A logaritmus mai jelölése Leonhard Eulertől származik, aki elsőként kapcsolta össze az exponenciális függvénnyel.
A 10-es alapú logaritmust a természettudományokban és a mérnöki tudományokban használják. Jelölése: . A természetes logaritmus alapja az e Euler-konstans (Euler-féle szám), és a matematikában széleskörűen alkalmazzák. Jelölése (matematika szakszövegekben sokszor ). A 2-es alapú logaritmust a számítástudományban és az informatikában alkalmazzák. Jelölése egyszerűen , az alap kiírása nélkül. Német nyelvterületen erre az jelet használják.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A román nyelv 2 581 szós alap-szókészletének összetétele
A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel. A legelterjedtebb elmélet szerint a nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel se a trákok, se a dákok nyelve nem eléggé ismert, az ilyen eredetűnek vélt szavak származása csak feltételezéseken alapul.
A román nyelv alapszókincsének nagy részét a latinból örökölte. Újlatin jellegét jelzi az egyrészt a latinból örökölt, másrészt az újkorban a latinból, a franciából és az olaszból átvett szavak nagy száma is. Nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, de a már létező szavak addigi jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is rendelt. A szóalkotása is a többi újlatin nyelvéhez hasonló, amennyiben prefixumokkal és szuffixumokkal sokkal több szót képez, mint szóösszetétellel.
A szókincsben a latin és újlatin eredetű szavak összesen 71,66%-ot tesznek ki, ami nagyjából megegyezik azzal, hogy a román szókészlet eredete 77%-ban azonos az olaszéval, 75%-ban a franciáéval, 74%-ban a szárdéval, 73%-ban a katalánéval, 72%-ban a portugáléval és a rétorománéval, valamint 71%-ban a spanyoléval.
A nyelvre természetesen hatottak a környező nem latin népek nyelvei, így vannak benne szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. A középkorban az ószláv nyelvnek, pontosabban ennek bolgár területi változatának volt a legnagyobb hatása a román nyelvre. Ez feltehetőleg a 9. században kezdődött, miután a szlávokészakkeletről bevándoroltak Közép- és Délkelet-Európába.
A magyar jövevényszavak két kategóriára oszlanak. A régebbiek kiterjedtek az egész román nyelvterületre, és viszonylag sokuk bekerült a sztenderd nyelvváltozatba is, miközben az újabbak csak az erdélyi nyelvjárásokban vannak meg.
Magyar jövevényszó például a belșug ’bőség’ a cheltui ’költ’, chip ’kép’, a făgădui ’megfogad, ígér’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meșteșug ’mesterség’, oraș ’város’, uriaș ’óriás’, vamă ’vám’.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Merenptah, uralkodói nevén Baenré (i. e. 1269 – i. e. 1203. május 2.) az ókori egyiptomiXIX. dinasztia negyedik fáraója i. e. 1213-tól haláláig. Édesapja, a legendás II. Ramszesz hosszú uralkodása után, már idős emberként került a trónra. Már hatvan körül járt, mégis energikusan kormányozta tovább az országot, ahogy apja uralkodásának utolsó évtizedében is tette. Szükség is volt az erőskezű uralkodóra: a Földközi-tenger térségében válság alakult ki, Mükéné gazdasága meggyengült, éhínség tombolt Görögországban, Anatóliában és Egyiptom szövetségeseinél, a hettitáknál is, akiknek Merenptah egy karnaki felirata alapján gabonát küldött. Nomád népcsoportok fosztogatták a gazdag városállamokat, a tengeren kalózok garázdálkodtak. Győztes hadjáratot vezetett a líbiai törzsszövetség és a tengeri népek Egyiptom békéjét fenyegető szövetsége ellen. Győzelmeit a ma Merenptah-sztéléként ismert feliraton örökítette meg; ezt III. Amenhotephalotti templomából szállították át Merenptah templomába.
Vereségük után a líbiaiak és a tengeri népek szövetsége felbomlott, és Egyiptom egy ideig békében élhetett. Merenptah uralkodása hátralévő idejében építkezéseinek szentelte idejét. Ezek legnevezetesebbike egy halotti templom volt, ez azonban nem maradt fenn.
Sírja (KV8) a Királyok völgye egyik oldalvölgyében van, nem messze apja (KV7) és fivérei (KV5) sírjától. Ramszesz sírjától eltérően ez a sír egyetlen tengely mentén épült, így átmeneti a XIX. dinasztiára jellemző formák és a XX. dinasztia egyenes vonalú sírjai közt. Díszítésében jelentős szerep jut a Halottak könyve és az Amduat könyve jeleneteinek. A bejárathoz közeli domborművek sokkal szebben kidolgozottak, mint a belső, elnagyolt díszítések; a fáraó feltehetőleg siettette a sír elkészítését. A sírt Howard Carter tárta fel 1903-ban.
Megköszönve @Szalax: wikitársnak, hogy időben figyelmeztetett egy súlyos hibára, lehetővé téve annak kijavítását, megismétlem a július 15-i javaslatomat: a' Széchenyi utca' szócikket jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-38-2 helyre. Cikkajánlóját már július 15-én elkészítettem. Ez a történtekre tekintettel továbbfejleszthető és továbbfejlesztendő. Kérem, akinek van ehhez észrevétele, szíveskedjen még ezen a hét megtenni, hogy véglegesíthessük. – *feridiákvita2017. szeptember 13., 07:21 (CEST)[válasz]
Hamburg mai határai 80 éve, 1937. április 1-én, a Nagy-Hamburgot létrehozó törvénnyel alakultak ki. A főváros, Berlin után Németország második legnagyobb és második legnépesebb városa. Az egykori Hanza-város (németül: Freie und Hansestadt Hamburg (=Hamburg szabad és Hanza-város), alnémet nyelvenHamborg) a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése, az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem valamely tagállam fővárosa. Mintegy 1,8 millió lakosa van, és további 750 000 él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötője, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik. Számtalan kanális, apró csatorna és vizesárok szeli át, így a világ hidakban talán leggazdagabb települése: több mint 2500 hídjával jócskán megelőzi Amszterdamot (1200 híd) és Velencét (400 híd).
A város Németország északi részén, az Elba hatalmas tölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométerrel délkeletre fekszik. A kikötővidék folyamatos terjeszkedése megszüntette a folyóágak természetes állapotát, a partokon szárazdokkok, rakpartok és gyárak épültek. A gátakkal szabályozott folyamot a kikötőtől a tengerig tartó szakaszon folyamatosan kotorják a konténerszállító hajók számára szükséges 16 méteres mélység fenntartása érdekében. Az Elbán érkező északi-tengeriárapály jól érzékelhető: a dagály- és apályszint különbsége 3,64 méter. Hamburg mérsékelt égövióceáni éghajlatú város, ezért egész évben gyakori a csapadék és kicsi a hőingás. A nap májusban süt a legtöbbet, a legkevesebbet decemberben. A hamburgiak évente átlagosan 1630 órán át élvezhetik a napsütést. Ősszel és télen igen gyakori a köd. A téli félévben rendszeresen csapnak le az Északi-tengerről érkező orkánok, amelyek az Elba vizét visszaduzzasztva árvízzel fenyegetik a környéket.
Hamburg város jelmondata, amely összefog múltat s jövőt, a Városház homlokzatán is ott olvasható latinul. Németre fordítva: „Die Freiheit, die erwarben die Alten, möge die Nachwelt würdig erhalten." Magyarul: „A szabadságot, melyet az ősök kiküzdöttek, az utódok szeretnék méltóan fenntartani."
Hamburg kiemelt szócikkét javaslom a szeptember 25-től szeptember 28-ig-ig tartó időszakban a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-–39-1 helyre három indokkal. Először Hamburg magában is fontos németországi város. Másodszor aktuálissá teszik szereplését szeptember 24-én a 2017-es német szövetségi választások. Harmadszor az angol nyelvű társlap, az „enwiki” Kezdőlapjának aktuális rovatában szeptember 6-án megjelent, és még a 7. nap, ma is ott olvasható ezen hamburgi hír: „The European X-ray free-electron laser is inaugurated in Hamburg, Germany.” (Az European X-ray free-electron laser nemzetközi projekt 11 résztvevője között Magyarország is ott van, de a European XFEL (Q462592) magyar szócikke helyére még csak a (wd) link utal.
Végül a wikiráadás: régi adósság törlesztése is a mostani jelölés. Hamburg szócikke szép közösségi munkával, benne Beroesz kiemelkedő szerepével már 2008. május 23-án megkapta a kiemelt státuszt. Porbóllett 2015. december 28-án Cikkek, amelyek még sosem kerültek kezdőlapra c. összeállításában felhívta a figyelmet azon cikkekre, amelyek már megkapták a kiemelt státuszt, de még nem kerültek ki a Kezdőlapra. A válogatásban Hamburg is benne van. Ennek ellenére azóta sem volt a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapon. Ezért régi adósság törlesztése is a mostani jelölés. – *feridiákvita2017. szeptember 6., 09:49 (CEST)[válasz]
Itt mondanám el újólag, hogy a "választások", az nem olyan, k-ra végződő szó, mint pl. a salak vagy a sokat vitatott vakondok, hanem a "választás" szó többes száma. Szeptember 6-án Németországban hajszálpontosan egy választás lesz.
Szeptember 6-a elmúlt, és nem volt Németországban választás egy se.
Szeptember 24-én lesznek viszont Németországban választások, méghozzá ha jól számolom, 315 darab. 299 választókerületben 299 különböző kínálatból választanak a polgárok egyéni képviselőt, továbbá a 16 tartományban 16 különböző pártlistára is lehet szavazni.
Angolul tekintjük választásnak azt, amikor vkit megválasztanak. Ezért angolul a képviselők választásánál többes, egy ember (pl. a közt. elnök) választásánál egyes számot használnak. Magyarul azonban az a választás, amikor vki választ. Bemegy a fülkébe, és dönt akárhány kérdésben. Ha egyszer megy be a fülkébe, az egy válsztás, teljesen függetlenül attól, hogy hány papírt ixel be (és igen, még akkor is ugyanez a választás, ha közben kijön a fülkéből, hogy másik tollat kérjen stb.).
A Kezdőlapon Németország második legnagyobb városa, Hamburg kiemelt cikkének cikkajánlója van csütörtök közepéig. A Kezdőlapon a Kiemelt cikk rovatban Hamburg városházának képe és jelmondata, mellett és alatt pedig Berlinnek a német választáshoz kapcsolódó két képe szerepel. Ezért a minimális program adott. Aztán holnap következhet a részletes érdemi vita. – *feridiákvita2017. szeptember 25., 22:09 (CEST)[válasz]
szeptember 28. 12.00 és október 1. 23.59 között: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképen
A középkori (14–17. századi) kínai Ming-dinasztia korának mindennapi élete azért különösen érdekes, mert ez volt az utolsó etnikailagkínai császári dinasztia, és ebben a korban a mindennapokban is karakteresen jelentek meg a nemzeti kultúra sajátos vonásai.
A kínai társadalom alapját ebben az időben is a túlnyomórészt önellátó faluközösségek adták, és a tőlük szedett adóból tartották el a hivatalnokokat, a mandarinokat és magát a kínai császárt. Eközben megjelent, sőt kiszélesedett a városikereskedők és kézművesek rétege. A városokban sokszínű kultúra alakult ki.
A Ming-dinasztia idején Kína a világ egyik legerősebb hatalma volt, de kisugárzása földrajzi helyzete, a kor közlekedési-technikai viszonyai és a dinasztiára jellemző elzárkózás miatt csak közvetlen környezetére terjedt ki. Ebben a régióban igen jelentős hatást gyakorolt például Japán, Korea és Vietnám kultúrájára, mindennapi életére.
Kínában ekkor már sok évszázad óta egymás mellett él a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus. A Ming-korban igyekeztek egymással összhangba hozni ezt a három fő vallási-filozófiai irányzatot, és ennek jegyében elindították a „három tanítás” szinkretikus mozgalmát. Megpróbálták a buddhista karma fogalmát közelíteni az isteni jutalom taoista tanához és a konfuciánus etikai elvekhez. A közelítés fő tétele az volt, hogy minden jó cselekedet végső soron elnyeri méltó jutalmát. Ezt az irányzatot az előkelő rétegek tagjai buzgón felkarolták. Rendszeresen feljegyezték jó cselekedeteiket, és pontozták azokat. A központi helyen az ősök tisztelete állt. Városokban és vidéken rengeteg templom és kolostor működött, amelyekben taoista papok vagy buddhista szerzetesek tevékenykedtek. A köznép az ájtatosságot főleg otthon, a családi oltár előtt gyakorolta.
Fej-testhossza legfeljebb 170 cm, de ezzel is Dél-Amerika egyik legnagyobb ragadozó emlőse. A legtöbb menyétfélétől eltérően családokban él; a 3–8 tagú család élete az alfapár körül forog. Az alfanőstény elli az utódokat, amelyekre aztán az egész család vigyáz. A családban az összetartás és együttműködés nagyon erős, illetve létfontosságú. Csak nappal tevékeny. Általában békés természetű, de rátámad a más családokba tartozó vidrákra, ha azok belépnek területére. Az egyik leghangoskodóbb vidrafaj; vészjelzéseket, erőszakos és megnyugtató hangokat is hallat.
Dél-Amerika északi és középső részein él, a legtöbb az Amazonasfolyóban és környékén, valamint a Pantanalban, a világ legnagyobb mocsaras területén.
Amióta az európaiak beköltöztek erre a kontinensre, az óriásvidrák száma egyre csökken; mára ötezernél is kevesebb maradt. Elterjedési területe feldarabolódott. Az orvvadászatot ösztönözte, hogy az 1950-es és 1960-as években bársonyos bundája divatos volt. 1999-ben a Természetvédelmi Világszövetség(IUCN)veszélyeztetett fajjá minősítette. Utolsó „erődítménye” az egykor összefüggő előfordulási területének északkeleti része, a Guyanai-hegyvidék környéke, de száma itt is megfogyatkozott. Peruban élvezi a legnagyobb védelmet. A neotropikus ökozóna talán legveszélyeztetettebb emlőse. Bár hivatalosan ma már nem vadásszák, élőhelyének elvesztése és a megmaradt területek szennyeződése erősen veszélyezteti. Fogságban is kevés él; 2003-ban 60 példányt tartottak számon.
Élőhelyéhez igen jól alkalmazkodott. Bundája nagyon sűrű, farka evező alakú, ujjai közt úszóhártya nő. Főleg az édes vizű folyókat és patakokat, az ezekkel elárasztott területeket kedveli. Néha tavakba is beúszik. Ahol megtelepszik, nagy partszakaszon kipusztítja a növényzetet, valószínűleg hogy jól belátható napozó helyet alakítson ki. Fő táplálékai a halak: főleg a pontylazacok és a harcsák, de megeszi a rákokat is. Az emberen kívül alig van természetes ellensége; talán a jaguár(Panthera onca), a puma(Puma concolor), vagy egy nagyobb zöld anakonda(Eunectes murinus) képes lehet elejteni. Legfőbb vetélytársai a kajmánfajok(Caimaninae) és a rokon hosszúfarkú vidra(Lontra longicaudis), mivel ugyanazt a táplálékot keresik.
A magyarországi historizáló építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
1927-es Ford T-modell
Ford T-modell reklám (1908. október 1.)
A Ford T-modellt 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, az 1903-ban alapított Ford Motor Company. Beceneve Bádog Böske (Tin Lizzy) volt. Az első sorozatban gyártott népautó 1908. augusztus 12-én készült el, szeptember 27-én hagyta el a detroiti Piquette gyárat, október 1-től reklámozták és értékesítették. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, ez volt ez első „megfizethető autó”; ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető. 1927. május 26-án a michigani Highland Park-ban hagyta el a szerelőszalagot el a tizenötmilliomodik T-modell.
Páratlan sikerének alapja a konstrukció egyszerűsége és célszerűsége volt; ezt akkoriban újdonságnak számító anyagok és technológiák segítették. 1914-ben a Ford több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A csúcsot 1925-ben érte el, amikor napi 9–10 ezer, összesen több mint kétmillió autó gördült le a gyártósorról. Egészen 1972-ig egy autótípusból sem gyártottak ennél többet; akkor előzte meg a Volkswagen Bogár.
A modell tervezésében két neves magyar autókonstruktőr vett részt: Galamb József és Farkas Jenő. Ellentmondás, hogy a T-modellt egy nemzetközi szakzsűri a 20. század autójává választotta, de szerepel a világ ötven legrosszabb autójának listáján is, ahol egyszerű karosszériája és belső tere miatt a Zastavához hasonlították — pedig éppen ez volt az az előnye, amivel alacsonyan tudták tartani az árát. A legendássá vált autóból magánszemélyek és múzeumok is sokat megőriztek. Magyarországon a Közlekedési Múzeumban, valamint a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon (ahol Galamb József tanult) van egy-egy tökéletes állapotú, a makói Galamb József Szakközépiskolában pedig egy felújításra váró T-modell.
Szerintem tévedés. Nem „vagy-vagy”, hanem „is-is”, mégpedig egész sorozat! A Ford T-modellnek május 26-án is, augusztusban 12-én is, szeptemberben 27-én is és október 1-jén is van évfordulója. Augusztus 10-én a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-32-2 vitalapján már elkezdtem a bizonyítást. Mivel nem reagáltál rá, itt folytatom. Rákattintva a belinkelt szócikkre, bevezetésének ez a kezdete:„A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company”. A szócikk Története szakaszában jönnek a további dátumok: „Az első sorozatgyártású Bádog Böskét 1908. augusztus 12-én gyártották le, és szeptember 27-én hagyta el a detroiti Piquette gyárat. 1927. május 26-án Henry Ford már azt nézhette, ahogy a Highland Park-beli (Michigan) szerelőszalagot elhagyta a tizenötmilliós darabszámot elérő T-modell.” A cikkajánlóra kattintva látható, hogy a képpárban felül egy 1927-es Ford T-modell autó képe, alul meg egy 1908-as változat október 1-jén kelt reklámja látható.
Ezek ugyanazon folyamat különböző egymást követő állomásai. 1908. augusztus 12-én a futószalagról legördültek az első elkészült autók, és a gyáron belül átkerültek a tároló raktárba-raktérbe. Szeptember 27-én elhagyták a gyár területét és a termelés szakaszából a forgalmazás, a kereskedelem szakaszába haladtak tovább. Október 1-jével megkezdődött a reklámozás és értékesítés, eljutottak a pénzbevételig. Jövedelemcentrikus szemlélettel 1908. október 1. a fordulópont. A Wikipédián kívüli másik forrásban, például az EveripediaFord Model T szócikkében elején és végén 1908. október 1. és 1927. május 26. a két határnap: „The Ford Model T (colloquially known as the Tin Lizzie, T‑Model Ford, Model T, or T) is an automobile that was produced by Ford Motor Company from October 1, 1908, to May 26, 1927.”
Középosztálybeli zsidó polgárcsaládban született. Rabbinövendék volt, a háború végén „elit-értelmiségi” munkaszolgálatos, onnan megszökve az új hatalom rendteremtője, 1947–1953 között az ÁVH vizsgáló-kihallgató tisztje. Az ÁVH-ból kikerülve 1-2 évig orosz szakfordítóként, majd külügyes fedőállásban titkosszolgálati kémelhárító tisztként dolgozott. 1956. október 23-án még ott volt a Rádió előtt tüntető tömegben, végül a valódi rendszerváltástól megijedve az eseményeket ellenforradalomként élte meg. Ezután került kulturális területre: 1957-ben a Magyar Rádió irodalmi osztályán szerkesztő, 1958-tól vezette a Magyar Nemzet, 1962–1967 között a Népszabadság kulturális rovatát. 1965–1980 között jelentek meg szatírái, humoreszkjei és jelenetei. 1967-től a Mikroszkóp Színpad alapítójaként igazgatója és konferansziéja volt 1980-ban bekövetkezett haláláig. Országos ismertséget a Rádiókabaréban és a televízió Az érem harmadik oldala, Az én csatornám című műsoraiban, valamint a szilveszteri kabarék vezető konferansziéjaként szerzett.
Meghatározó szerepe volt a sajátos magyar szocialista politikai kabaré, a „felülről engedélyezett odamondogatás” megteremtésében úgy, hogy közben a legfelső pártvezetés bizalmi emberének számított. ÁVH-s tetteinek híre, titkosszolgálati háttere, a legfelső pártvezetésig nyúló személyes kapcsolatai, vezetői intellektusa a Kádár-rendszer kulturális életének nagy hatalmú, sokak által félt, mások által nagyra tartott megmondóemberévé, korának jellegzetes karakterévé tette.
1959-ben A bádogdob című regényével a második világháború utáni német irodalom élvonalába került és világirodalmi rangot vívott ki. Versei, drámái és regényei új aspektusból – emberi életek, népek és népcsoportok sorsában – mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtést és a bűnt.
Grass írói hírneve lehetőséget adott arra, hogy közéleti személyiségként hangot adjon politikai nézeteinek. Már az 1960-as évektől támogatta Németország Szociáldemokrata Pártját, majd beszédírója lett a Nobel-békedíjasWilly Brandt szociáldemokrata kancellárnak. Politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen; felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.
Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait az elismerés mellett bírálták is: különösen szexuális jelenetei vagy politikai megnyilvánulásai keltettek felháborodást. Ennek ellenére életművét kiemelt irodalmi alkotásnak tekintik. Számos műve világszerte ismert; pikareszk írásmódjára támaszkodik több író, mint például John Irving, vagy az angol-indiai Salman Rushdie, aki Az éjfél gyermekei című regényében egyértelműen utal a Bádogdobra.
Népszerűségét mutatja a Cicero című, havonta megjelenő politikai lap évente közzétett listája a német nyelvterület 500 vezető értelmiségijéről (Cicero-Ranking), amelyben Grass 2006-ban első, 2007-ben XVI. Benedek pápa és Martin Walser író után a harmadik volt.
Az együttes eredeti neve X (エックス; Ekkuszu; Hepburn: Ekkusu?) volt. 1988-ban adták ki első lemezüket, a Vanishing Visiont, a Yoshiki által alapított Extasy Recordsnál, egy évvel azután, hogy véglegessé vált a felállásuk, a basszusgitáros Taiji, és a két gitáros, hide és Pata csatlakozásával. 1989-ben jelent meg második albumuk, első nagykiadós lemezük, a Blue Blood, amely meghozta számukra az áttörést. Az 1991-es Jealousy albumuk megjelenése után Taiji kilépett az együttesből, helyét Heath vette át, az együttes pedig X-ről X Japanre változtatta a nevét. 1993-ban egy 29 perces, egyetlen dalból álló minialbumot adtak ki Art of Life címmel. 1995-ben az együttes imázst váltott, elhagyták a visual keire jellemző harsány külsőt. 1996-ban megjelent a Dahlia című lemezük. 1997. december 31-én adták utolsó koncertjüket a Tokyo Dome-ban, ez volt egymás után az ötödik telt házas estjük az arénában.
Tíz év után, 2007-ben alakultak újra, az I.V. című daluk megjelenésével. Két éven át több koncertet is adtak, első külföldi koncertjüket is ekkor tartották Hongkongban. A fellépésekre az 1998-ban elhunyt hide helyett Sugizo, a Luna Sea gitárosa kísérte el őket, aki 2009-től hivatalosan is az együttes tagja lett. 2010-ben az X Japan Észak-Amerikában, 2011-ben pedig Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában turnézott.
Az X Japan 2017-ig öt stúdióalbumot, hat koncertalbumot és 21 kislemezt jelentetett meg. Három lemezük debütált első helyen az Oricon slágerlistáján. Ők voltak az első modern rockegyüttes Japán történelmében, akik országos televízióban szerepeltek, és az első hazai együttes, akik háromszor egymás után töltötték meg a Tokyo Dome-ot. 2003-ban a HMV Japan 40. helyre sorolta őket minden idők 100 legfontosabb japán popelőadójának listáján. 2007-ben a Rolling Stone Japan 15. helyre sorolta a Blue Blood albumot a minden idők 100 legjobb japán rocklemezeinek listáján. Az X Japan mintegy 30 millió lemezt adott el pályafutása során. 2016-ban We Are X címmel dokumentumfilm jelent meg az együttesről.
A fluor a hetedik főcsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele F, rendszáma 9; ezzel a legkönnyebb halogén. Nyelvújításkori magyar neve a folany. Standard nyomáson és hőmérsékleten zöldessárga, kétatomos gáz. Vegyértékelektron-szerkezete 2s2 2p5. Az összes elem közül a legelektronegatívabb és a legreaktívabb: szinte minden más elemmel alkot vegyületeket, köztük néhány nemesgázzal is. Erősen mérgező.
A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és 13. a földkéregben. Elsődleges ásványi forrását, a fluoritot először 1529-ben említik írásban. A „folypát” nevet azért kapta, mert ércekhez adták, hogy csökkentsék olvadáspontjukat. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni). Elméletileg 1810-ben mutatták ki, mint addig ismeretlen elemet, de nagy reaktivitása miatt tiszta fluort csak 1886-ban, alacsony hőmérsékletű elektrolízissel sikerült előállítania Henri Moissannak. Ezt az eljárást máig alkalmazzák. 1906-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence megalkotásáért.”
A fluorgázt legnagyobb mennyiségben az urán dúsításához használják. Ipari előállítását a második világháborúban, a Manhattan terv részeként kezdték el. A tiszta fluor nagyon drága, ezért az iparban inkább a vegyületeit alkalmazzák. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az acélgyártásban használják fel, a másik feléből pedig főleg hidrogén-fluoridot gyártanak — ez különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az alumíniumgyártásban kulcsszerepet betöltő kriolit fontos előanyaga. A szerves fluoridok kémiai és termikus stabilitása nagy, ezért kedvelt hűtőközegek. Tartalmaznak fluort egyes gyógyszerek, például az atorvasztatin vagy a fluoxetin is, emellett jelentős a fluoridok szerepe a fogszuvasodás megakadályozásában. A fluorokémiai termékek világkereskedelme eléri az évi 15 milliárd dollárt.
A fluorokarbon gázok általában üvegházhatásúak, globális felmelegedési potenciáljuk 100–20 000-szerese a szén-dioxidénak. A hajtógázként egykor használt fluortartalmú CFC-gázok bizonyítottan károsítják az ózonréteget. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatók a környezetben is. A fluornak nincs ismert szerepe az emlősök anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a növényevők ellen.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Eukleidész, a „geometria atyja” kezében körzővel és fatáblával.
Az euklideszi algoritmus címben a névadó matematikus nevének szabatos átírása Eukleidész volna, tehát a szerkezet eukleidészi algoritmus, de ebben a kifejezésben hagyományosan rögzült euklideszi alakban szerepel. (Lásd például Püthagorasz, de Pitagorasz-tétel stb.) Az euklideszi algoritmus olyan számelméletialgoritmus, amellyel meghatározható két szám legnagyobb közös osztója. Nevét az ókori görög matematikusról, Eukleidészről kapta — ő (Kr. e. 300 körül) az Elemekben írta le. Az egyik legrégibb, gyakran használt algoritmus. Alapötlete az, hogy a legnagyobb közös osztó nem változik, ha a nagyobb számot a két szám különbségével helyettesítjük. Például 252 és 105 legnagyobb közös osztója 21, amely legnagyobb közös osztója a 105 és a 147 = 252 − 105 számoknak is. Ez a helyettesítés csökkenti a nagyobb számot, így a cserék ismétlésével egyre kisebb számokat kapunk, egészen addig, amíg a két szám egyenlővé nem válik. Ez az eddigi számpárok, így az eredeti számpár legnagyobb közös osztója. Az algoritmus lépésein visszafelé menve találunk két egész (akár negatív) tényezőt, amelyek felhasználásával a legnagyobb közös osztó a két kiinduló szám lineáris kombinációjaként kifejezhető.
Ha feltesszük, hogy a kivonások és a maradékos osztások ideje körülbelül megegyezik, akkor az algoritmusnak van egy gyorsabb változata is a kivonások helyett maradékos osztással. Ez azért célszerű, mert ha a nagyobb szám sokkal nagyobb, mint a kisebb, akkor sok kivonás kell addig, amíg a két szám szerepe felcserélődik. A maradékképzés művelete ezt a sok kivonást egy lépésben végzi el. Az algoritmus akkor ér véget, amikor a maradék nulla lesz. Ekkor a legnagyobb közös osztó éppen a kisebb szám. Ezzel az algoritmus lépésszáma a kisebb szám logaritmusával válik arányossá (sohasem nagyobb, mint a tízes számrendszerbeli jegyek számának ötszöröse). A 20. században tovább optimalizálták.
Az algoritmusnak számos alkalmazása van. A törtek egyszerűsítése mellett a moduláris aritmetika osztás műveletében is szerepel. Ehhez az ax ≡ c mod b kongruenciát kell megoldani, ezt a Lineáris diofantoszi egyenletek szakasz írja le részletesebben. Használható diofantoszi egyenletek megoldására, mint amilyen például a kínai maradéktételben szereplő szimultán kongruenciarendszer. Alkalmas lánctörtbe fejtéshez és irracionális számok közelítéséhez. Végül, de nem utolsósorban számelméleti tételek bizonyításának is hasznos segédeszköze; felhasználja a négynégyzetszám-tétel és a számelmélet alaptétele. Eredetileg egész számokra és szakaszokra használták, de a 19. században általánosították Gauss-egészekre és egyváltozós polinomokra..
C-terv: Az Euklideszi algoritmus szócikk kiemelési eljárásának zárónapja októberben 18-ra módosult. Akkorra nagy valószínűséggel és még időben megkapja a kiemelést, de biztonság okából tartalékként az Elektron szócikket javaslom ezen helyre, amelyért @Szalakóta indított kiemelési eljárást és a szócikk a kiemelt státuszt október 4-én megkapta. – *feridiákvita2017. október 7., 12:50 (CEST)[válasz]
A ló(Equus caballus) az emlősök(Mammalia)osztályában a páratlanujjú patások(Perissodactyla)rendjébe, ezen belül a lófélék(Equidae)családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy abból visszavadult formái ismertek. Legközelebbi rokona a vadló(Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, beleértve a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).
A fénykorukat a harmadidőszakban élt páratlan ujjú patások tizenhét családjából mindössze három érte meg a jelenkort: a lóféléké, a tapíroké és az orrszarvúké. A lovak ősei a nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodtak, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem éltek meg. Háziasításukat a Közép-Ázsiában nagyjából 4000 évvel ezelőtt virágzott botaji kultúra kezdte meg, majd a mai Dél-Oroszország és Mezopotámia területén folytatódott.
Az első feljegyzések a lovak hadászati hasznosításáról szólnak. Az ókori görögök először csak harci kocsijaikat vontatták lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos munkával egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. A lótenyésztés, az idomítás és a lovaglás tudnivalóit az i. e. 4. században Xenophón foglalta össze. A rómaiak a lovak patkolását feltehetőleg a keltáktól vettek át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már i. e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt. A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásban volt a lovas temetkezés, amelynek során a lovat eltemették gazdájával. A kelták is áldoztak lovat, a germánok és a szlávok pedig jósoltak a lovak viselkedéséből.
A középkorban átvett kínai találmány, a járom az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, ami hozzájárult a ló vonóerejének hatékonyabb kihasználásához. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy, erős lovak nemesítése lett; a lovagkor után ezekből lettek a főként parádézásra használt barokk lovak. A lovat a spanyolok vitték el Amerikába, és ez több indián törzs életmódját megváltoztatta.
A legtöbb ma ismert lófajtát már legalább a 16. század óta tenyésztik; az ennél korábbi lófajták közé tartozik például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első törzskönyveket karthauzi szerzetesek írták Dél-Spanyolországban.
@Andrew69.: ksm-re tettem, sajnos a fentieken kívül még ezernyi hiba benne (zöld linkek, elavult statisztika, rövid bevezető, forrásolatlan szakaszok) Ha megmarad a csillag, akkor itt mehet kezdőre, de jelenleg még csak jelölni is..a vitalapon egyébként évek óta jelezték már a helyzetet. Gondoltam szólok, hátha érdekel. – Gerry89vita2017. május 17., 13:07 (CEST)[válasz]
Kérdések és feleletek a Ló szócikkről és helyéről a Kezdőlapon
Miután az október 30-tól november 2-ig tartó helyre már március 20-án volt jelölés, amely június 17-én visszavonásra került, ennek következtében ezen Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1 sablon 100 napja új javaslatra és javaslattevőre vár. Ezért szükségesnek tartom a sürgető határidőre figyelmeztetést. Mivel az első javaslatot, majd a visszavonást @Andrew69. tette, ezért úgy tartom illőnek, hogy új javaslatot, illetve jelölést is ő tegyen. Ebben szeretném Andrew69. wikitársat segíteni.
Szeretném minden érdekelt, és első helyen Andrew69. figyelmét felhívni, hogy a @Szalakóta által kezdeményezett, kiemelt státuszt elnyert, majd a Kezdőlapra is kikerült Fehér gólya és Logaritmus szócikkek után az ugyancsak általa kezdeményezett harmadik szócikk kiemelési eljárásában megindult a visszaszámolás, a mai nappal együtt már csak 10 nap van hátra október 4-ig, amikor eldől, hogy a Ló szócikk megkapja-e a kiemelt rangot. Mivel már együtt a szükséges és elégséges támogató szavazat, továbbá a különböző álláspontokat képviselők kompromisszum-kereső vitái a célegyenesbe értek, az előttünk lévő tíz nap alatt a kölcsönös jóakarat és bátor bölcsesség jutalmaként együtt eljuthatunk/eljutunk addig, hogy megkapja a kiemelt rangot, csillagos lesz a „LÓ”.
Ezek ismeretében optimizmusunk jeleként három kérést intézek, három kívánsággal fordulok @Andrew69. wikitársunkhoz: 1. Szíveskedj erre a helyre még ma a Ló szócikket javasolni, jelölni. 2. Mivel a Ló szócikket Nélküled is elegen támogatjuk, kérlek, hogy Te már ne támogasd, hogy jogosult maradj a következő lépésre. 3. Szíveskedj vállalni, hogy ha október 4-én lehetővé és szükségessé válik, mint szerintem arra közülünk legilletékesebb, Te fogod megállapítani és kihirdetni, hogy a Ló szócikk megkapta a kiemelt rangot.
Az egyik a citeweb sablon. Itt arra kell vigyázni, hogy vannak a kiemelt cikkhez nem elég hitelesnek minősített források; amiket megtaláltam, azt (!) jelöli. Ehelyett mást kell keresni.
A másik típus az angol cikkből átemelt, ezt össze kell kapcsolni a Források szakaszban levő cikkekkel.
A harmadik típus a magyar forrás, ahol a szerző paraméterbe van beírva a cím is. Vagy szerepel, vagy nem a Források szakaszban.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Széchenyi István utca, Miskolc „Főutcája”
A Széchenyi utca térképe
A Széchenyi István utca, a helyiek szóhasználatában gyakran Főutca,Miskolcbelvárosának legjelentősebb és egyben egyik leghosszabb útja. Az út 1984 óta teljes egészében sétálóutca. Korábban – a villamos két sínpárját közrefogva – kétszer egysávos úton haladt a közúti forgalom rajta, ami azonban az út csekély áteresztő képessége miatt igen megterhelte a Széchenyi utcát. A 20. század utolsó évtizedeire nagyon lelassult a forgalom és állandósultak a torlódások, ezért elkerülhetetlenné vált az újonnan kialakított északi és déli tehermentesítő útra terelni a forgalmat. Ugyancsak gondot jelentettek az utca két oldalán futó keskeny, a nagy gyalogosforgalmat lebonyolítani nem képes gyalogos járdák. A sétálóutca kialakítása óta csak gyalogosok és villamosok közlekednek az úton.
A Széchenyi utca a Városház tértől indul, és az Ady-hídig, azaz a Király/Ady Endre utcáig tart. Az utcából több utca és tér is nyílik: északi oldalán a Kossuth Lajos utca, a Déryné utca, a Kazinczy Ferenc utca, a Szentpáli utca, déli oldalán pedig az Erzsébet tér, a Rákóczi Ferenc utca, a Kandia köz, a Szemere utca, a Royal köz, a Corvin utca, valamint a Munkácsy Mihály utca. Nyugaton – a Városház téren túl – a Hunyadi János utcában folytatódik, keleti végében a Király utca/Ady Endre utca keresztezi, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcában folytatódik. A Széchenyi utca nagyjából a Szinva folyását követi, ezért vonala nem egyenes, dél felé ível (legnagyobb „belógása” 80 méter), hosszabb részt nem is lehet belátni belőle. Nyugati irányban enyhén emelkedik. Legnagyobb szélessége 32 méter az Ady hídnál, legkeskenyebb, 14 méter a színháznál, átlagos szélessége 22 méter.
A Főutcát lakó- és üzletházak szegélyezik, ezek közül több történeti fontosságú, műemlék, vagy helyi védelmet élvez, némelyik látványosabb, mások szerényebb megjelenésűek. Több az eredeti funkcióját már elvesztette, de más célra változatlanul használatban van. A Széchenyi utca legjelentősebb épületei között megemlíthető a szerencsétlen sorsú Avas vagy Korona szálló és a szerencsésebb Pannónia szálloda, a Vám- és Pénzügyőrség által használt Biztosító palota, a Miskolci Galériának helyet adó Dőry-kúria, Miskolc első emeletes háza, a bájos Majzler-ház, a híres Weidlich-palota, az utcára belógó homlokzatával a Miskolci Nemzeti Színház, a Három Rózsa Szálló a „villanyrendőrnél”, a Miskolc első telefonközpontjának helyet adó Silbiger-ház, vagy az utca keleti végét lezáró Singer-palota.
@Szalax: Nem tartom helyesnek a címbeni út meghatározást, mivel az út olyan közterületfajta, amely valahová vezet, pl. Maglódi út, Pesti út stb. Tudom, hogy sok helyen evvel ellentétesen személyek vagy családok neve mellé is oda van biggyesztve, de ez a nyelvi logikának ellentmond, pl. Rákóczi út, Dózsa György út stb. Ez némely vidéki városokba is ragályként átterjedt. Helytelen jelenség, a szócikk címe szerint sem ez a neve. Az utcanévkeresők se következetesek ebben. A Google pl. az általad írt formában hozza, de mivel végig sétálóutca, nem logikus. A város honlapján, az utcajegyzék helyén nagy üresség tátong. Sem az utca mérete, sem a személyiség nagy jelentősége nem indokolja, hiszen nem messze tőle van Kálvin János utca, meg Rákóczi Ferenc utca is. Tudni kellene, hogy Miskolcon mi a hivatalos megnevezése. Voxfaxvita2017. október 19., 11:10 (CEST)[válasz]
@Voxfax: A címben utca szerepel, az út megnevezést egyébként én sem szeretem. Nem oly rég egy „városházi emberrel” beszéltem, egyebek mellett erről is szó esett. Választ nem tudott adni erre, hivatalos megnevezésre nem találtam forrást, pedig nyilván kellene lennie egy hivatalos utcanév jegyzéknek. Igazat adva és egyetértve, kijavítom az utat utcára. Minden miskolci így használja. Üdv … szalaxüzenő2017. október 28., 10:55 (CEST)[válasz]
A Bajcsy-Zsilinszky is inkább utca lehet, ugyancsak vegyes előfordulása mellett. Nyilván ez az „út” is a pesti, hasonnevű közterület hibás elnevezésének tükröződése. (Ez Bp.-n sem új jelenség, hiszen Vilmos császár út volt azelőtt is.) Voxfaxvita2017. október 28., 11:14 (CEST)[válasz]
Én bevallom, hogy sose tudtam, mi út és mi utca (a saját lakásunkét se), a fenti „ami valahová vezet” nekem tetszik, de kb. sehol nem tartják be… Nekem leginkább úgy tűnik egyébként, hogy Széchenyi utca, de Széchenyi István út (amikor kimondjuk a teljes nevet, amit kb. sose, akkor a kétszótagú közterületnévhez már lusták vagyunk ).
Egyébként eleinte valószínűleg út lehetett, mert csak 1984-től sétálóutca, előtte viszont több száz évig volt a város legjelentősebb útja (ebből több mint száz évig már Széchenyi nevét viselve), a legelején sokáig valszeg a város egyetlen útja. Az „utca” azért ragadhatott rá, mert a köznyelvben főutca. Mivel ránézésre tényleg inkább utca, én támogatnám, hogy az legyen, de akkor is tudni kellene, hivatalosan mi. Alensha2017. november 4., 06:09 (CET)[válasz]
45. hét
november 6. 0.00 és november 9. 11.59 között: I. Vilmos angol király
I. Vilmos angol király vagy Hódító Vilmos, Normandiai Vilmos (ónormannul Williame; óangolul Willelm, 1028 körül – 1087. szeptember 9.) Anglia első normann királya 1066-tól 1087-ben bekövetkezett haláláig. Vilmos a soha meg nem nősült I. Róbert normandiai herceg egyetlen, Herleva nevű szeretőjétől született fia volt. Hét- vagy nyolcéves korában apja jeruzsálemi zarándokútján meghalt, így Vilmos lett Normandia hercege, de kiskorúsága és törvénytelen születése miatt uralma gyenge volt, és a hercegség rendje leromlott. Vilmost egészen nagykorúságáig a főurak hatalmi játszmái mozgatták, de 1047-ben I. Henrik francia király segítségével el tudta fojtani az ellene szerveződő lázadást. Hatalmát így csak sokára, 1060 körül tudta megszilárdítani. Ebben nagy hasznára volt házassága az erős flandriai gróf leányával, Matildával. Ezután még a szomszédos Maine grófságát is sikerült megszereznie.
Vilmos nagyapja II. Richárd herceg, Hitvalló Eduárd angol király anyai nagybátyja volt. Ezért amikor az angol király gyermektelenül meghalt, ő is jelentkezett Anglia koronájáért. Eduárd halála után a leghatalmasabb angolszász earlt, Harold Godwinsont koronázták meg, de Vilmoson kívül III. Harald norvég király is magát tartotta jogos uralkodónak. 1066 szeptemberére Vilmos összegyűjtötte seregét és flottát építtetett, hogy áthajózzon a szigetországba. Harold legyőzte a norvég betolakodókat, de a normannok ellen vívott hastingsi csatában elesett, így Vilmos maradt az egyetlen jelölt. 1066 karácsonyán Londonban Anglia királyává koronázták, ezután idejét megosztotta királysága és Normandia között. Számos felkelést vert le, és ezek után az angolszász nemesség nagy részét normann urakra cserélte le.
Uralkodása utolsó éveit normandiai nehézségek jellemezték. Viszályba keveredett idősebb fiával, Róberttel, és a dán inváziótól is tartania kellett. 1086-ban összeíratta Anglia valamennyi földbirtokát, összeállíttatta a Domesday Bookot. 1087 szeptemberében egy hadjáraton halt meg. Caenben temették el. Soha nem próbálta egyetlen birodalommá ötvözni két országát, amelyeket elosztott fiai között: az idősebbik, Róbert örökölte Normandiát, Vilmos Rufus pedig Angliát.
A kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regénye mellett három könyvnyi elbeszélést, pár esszékötetet és visszaemlékezést írt. Műveinek irodalmi értéke kiemelkedő. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de kíméletlenül őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout vagy a bokononizmus megformálása) vitathatatlanul a 20. századi irodalom legnagyobb hatású írói közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége is felelőssé tehető a 20. század végi amerikai társadalom morális válságáért.
Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul megjelent valamennyi regénye, továbbá két-két önéletrajzi, elbeszélés- és esszékötete is. Több regényét ő maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival.
A macska (házi macska, tudományos nevénFelis silvestris catus) a macskafélék(Felidae)családjában a Felisnembe tartozó kisebb, húsevő emlős, a hagyományos felfogás szerint a vadmacska(Felis silvestris) alfaja. A modern rendszertanok kezdik külön fajként kezelni, mivel nagyon sokban (külsejében, viselkedésében) eltér az ősének tekintett vadmacskától. Ügyes ragadozó, több mint 1000 fajt zsákmányol. Meglehetősen intelligens, így idomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére; kisebb feladatokat önállóan is betanulhat (lásd: A macska intelligenciája).
Számos fajtáját és színváltozatát tenyésztették ki, egyebek közt csupaszt és farok nélkülit is. A testbeszéden kívül több mint százféle hangjellel kommunikál, közülük ismertebb a nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, bújás, fújás, morgás, perregés. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan vadon is képes fennmaradni; a kivadult macskák gyakran kisebb kolóniákba állnak össze. Az állatvédők szerint sokáig csak igen kevés marad életben gazdátlanul, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a nemcsak a macskák és más háziállatok bántalmazása büntetendő, de elhagyásuk is, illetve szándékos eltávolításuk otthonukból.
Tárgyi bizonyítékok szerint a macska körülbelül 10 000 éve kezdett az ember társaságában élni. Egy kb. 9500 éves európai sírból egy meghatározatlan nemű felnőtt maradványai mellett egy macska csontjai kerültek elő; a macskatetemet az emberrel egyezően nyugatnak fordították. Erre a környékre és korra utalnak a genetikai kutatások eredményei is — úgy tűnik, a macska az első emberi települések létrejöttének idején, a neolitikumban háziasult a Termékeny félholdként ismert területen. Jelentős szerepet játszik sok kultúra legendáiban és mítoszaiban, így az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is.
A 46. hét második felében a csütörtök déli harangszótól a vasárnap éjféli harangütésig a Kincsem kiemelt cikk kerül a Kezdőlapra. Cikkajánlója kész, amely idekattintással ellenőrízhető.
A 46. hét első felében a hétfői napkezdettől a csütörtöki nap közepéig a Macska kiemelt cikket javaslom a Kezdőlapra. Ennek cikkajánlója már félkész, de még munkákat kíván. Míg mások ezen munkálkodhatnak, én a Kezdőlap mai teendőinek elvégzéséséből veszem ki a magam részét. – *feridiákvita2017. november 12., 17:13 (CET)[válasz]
Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén Cambuscan volt. A világhírűvé vált ló Magyarországon kívül Ausztria, Anglia, Franciaország, Csehország és Németország 13 versenypályáján összesen 54 alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancák kivételesen ritkán verik meg a méneket. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:
„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ”
Hatéves korára lábízületei megkoptak, ezért a versenyzést abbahagyva tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin. Családfája főként német tenyészetekben él tovább. Kincsem versenyeiről rendszeresen, a futamok részletes adatait is közölve tudósítottak a korabeli újságok. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapestiKincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsemaszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] Kincsem szócikkét javasolom-jelölöm a november 16.–19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-46-2 helyre, a következő indoklással. A tavasz évszak első hónapja március, és benne március 17. napja „Kincsem” négyszeres ünnepe. Első, hogy ezen a napon született 1874. március 17-én. Másodszor ezen a napon hunyt el 1887. március 17-én. Harmadszor ez Kincsem wikiszócikkének születésnapja 2005. március 17-én. Negyedszer jubileumi évfordulója évében az Évfordulók rovat válogatott keretébe bekerülése és ezzel szócikke szövegének és 1878-as festményén Kincsem képének Wikipédiánk kirakatába, a Kezdőlapra kikerülése első alkalommal 2017. március 17-én történt.
Ez magában is nagy teljesítmény és siker. De egyben még nagyobb siker elérésének megalapozása és a csúcsra indítás. Az Évfordulók a Kezdőlapon a maga hasábjában a legalsó rovat. A legfelső a Kiemelt cikk rovat, amelyben jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig Joseph Haydn látható. A kitűzött cél az, hogy az őszi évszak utolsó havában, novemberben, és benne november 16-án csütörtök közepétől november 19-én vasárnap végéig Kincsem legyen ezen a főhelyen.
Kincsem olyan hungarikum, amelyre joggal lehetnek büszkék a magyarok. A legalkalmasabb ünnepi dátum megtalálásához az egyik legnagyobb magyar lovastól, a „LOVAKRUL” szerzőjétől, Széchenyi István huszárkapitánytól, az 1813. október 16–19. közötti zajlott lipcsei csata hősétől kértünk és kaptunk segítséget. Széchenyi vaskos naplójában 1827. november 18-án ez olvasható: „Ma készültem el a LOVAKRUL írt könyvemmel, minekutána hat héten át naponta tíz-tizenöt órát dolgoztam!”
Ezért javasolom-jelölöm a november 18. napját is magába foglaló november 16.–19. közti szakaszt. A kitűzött cél eléréséhez nekünk is sokat kell még dolgozni. De közösségben mi is határidőre elkészülünk, és utána együtt ünnepelünk. – *feridiákvita2017. április 1., 22:11 (CEST)[válasz]
Már most is kiemelt szintű, de kell közösségi szavazás is, és ebben teljesen igazad van. Azt mondom azért várjuk meg mi fog történni és szerintem hamarosan el fog dőlni, hogy van-e helye a Kincsemnek itt a kezdőlapon? Andrew69. 2017. június 29., 22:59 (CEST)[válasz]
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Yoshiki 2016-ban
Hajasi Josiki (林 佳樹; Hepburn: Yoshiki Hayashi?; Tatejama, 1965. november 20.), művésznevén Yoshikijapán zenész, dalszerző, zenei producer, üzletember. Az X Japanheavy metal együttes alapítójaként lett nemzetközileg ismert. A zenekarban dobosként és zongoristaként játszik, és ő a fő dalszerző is. Az együttes az 1980-as években lett népszerű úgy, hogy közben egy független kiadónál, az Extasy Recordsnál voltak, melyet Yoshiki hozott létre. Az együttest a visual kei egyik úttörőjének tartják.
Az X Japan 1997-ben feloszlott, azonban 2007-ben újra összeállt, Yoshiki pedig közben két zenei projektet is létrehozott, a Violet UK-t 2000-ben és a supergroupként számon tartott S.K.I.N.-t.
Szólóelőadóként három komolyzenei nagylemeze jelent meg, ezen kívül számos művész lemezén közreműködött producerként, hangszerelőként és dalszerzőként, de ő komponálta például a 69. Golden Globe-gála zenéjét is. Koncertjein a Tama Drums kifejezetten számára gyártott plexiüvegdobfelszerelését használja, valamint a saját nevével fémjelzett Kawai zongorákat.
Zenei karrierje mellett üzletember is, Los Angelesben több zenei stúdió tulajdonosa, saját bormárkája, kimonókollekciója van és Yoshikitty néven saját termékcsaláddal rendelkezik a Hello Kitty márkán belül. Ezen túl jótékonysági szervezeteket támogat, saját non-profit, közhasznú alapítványt üzemeltet az Egyesült Államokban.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Buda látképe Mátyás korában
A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt. „Igazságos Mátyás király” uralkodásának emlékét a magyar hagyomány az ország egyik virágkoraként őrizte meg. Az ország gazdaságilag és kulturálisan is sokat fejlődött, követte a fő nyugat-európai kulturális áramlatokat (reneszánsz, humanizmus). Az életszínvonal is emelkedett.
A gazdaság alapjai a természeti erőforrások voltak: a termőföld és a bányakincsek. A sok nemzetiségű lakosság a külső háborúk dacára belső békében élt. Mátyás — főleg külpolitikai törekvései miatt — erősen, mintegy hétszeresére növelte a királyi adókat, ami miatt kisebb lázadások robbantak ki, de a magyar és a környező népek „boldog békeidőként” emlékeztek erre az időszakra, elsősorban a későbbi katasztrófák, a Dózsa György-féle parasztfelkelés és leverése, valamint a mohácsi vész és a török hódítás miatt.
A társadalmi piramis csúcsán a király állt, de nem korlátlan hatalommal. Választott királyként különösen ügyesen, a nagyúri frakciók között egyensúlyozva kellett politizálnia. Mátyás intenzíven élt lehetőségeivel, gyakran cserélgette hivatalnokait, tisztségviselőit, birtokokat adományozott és kobzott el. A társadalom alapját a földműves jobbágyok alkották. Felettük helyezkedtek el a nemesek, akik birtokait a jobbágyok művelték. A jobbágyok földbérrel (terragium), terményjáradékkal és munkajáradékkal (robot) tartoztak uraiknak. A legtöbb nemes semmilyen gazdasági tevékenységben nem vett részt, legfeljebb birtokát igazgatta, majd felélte annak jövedelmét. A városi és mezővárosi polgárság bevételei is főleg a földből származtak; a kereskedelem és a céhes ipar erősen háttérbe szorult.
Az ünnepek ebben a korban csaknem mind egyházi jellegűek voltak — a legfontosabbak a karácsony, a húsvét, pünkösd, az úrnapja és a helyi templom védőszentjének ünnepe. Emellett több mint ötven jeles napról emlékeztek meg, amelyeket a tartományi zsinatok határoztak meg. A dátumokat nem annyira a naptári évhez, mint inkább egy-egy jeles eseményhez (például koronázás) kapcsolták. A napokat a szentek ünnepei alapján adták meg. Ezekhez kapcsolták a beszolgáltatások idejét és a bírósági határnapokat is.
1. növeltem a csillag elnyerésének a lehetőségét a harmadik szavazattal és
2. emelem a tétet a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerülésnek. A halálának 12. évfordulójánál sokkal jobb, sőt, egyenesen BEST az Aranylabda elnyerésének aranyjubileumi éve: 1968-nak 2018-as jubileuma.
3. Ráadásul vele lett teljes az 1964-1966-1968 sorozat, a machesteri „United Trinity”.
4. Az Aranylabda szócikkben az is látható, hogy ez a sorozat kiegészül Eusébio 1965-ös és Albert Flórián 1967-es aranylabdájával. Ez már ötös sorozat.
5. Továbbá George Best november hónap végén hunyt el, az Aranylabda-ünnep pedig évről évre röviddel november vége után, január elején következik, ahogy például az idén 2017. január 9-én is történt. (Lásd C. Ronaldo az év játékosa, malajziai kézbe került a Puskás-díj!
Miután eddig eljutottunk, most én kérem és várom Tőled a fenti jelölés támogatását, s ha megadod, akkor jöhet a folytatás: a világbajnoki csapatgyőzelemünkre a javaslatom. – *feridiákvita2017. június 29., 10:21 (CEST)[válasz]
Nem érzem, hogy Mátyás király 1902-ben elkészült szobra releváns illusztrációja lenne a cikkajánlónak. A cikkben magában nem is szerepel a szobor képe, ami logikus, hiszen a cikk nem Mátyás királyról, hanem az országnak az uralkodása idejében való állapotáról szól. Javaslom a szobor képét eltávolítani. – Malatinszkyvita2017. november 23., 16:45 (CET)[válasz]
II. Ezzel napirendre került a már kiemelt cikk helyének kérdése, Kezdőlapra javaslása-jelölése és a képes-szöveges komplex cikkajánló elkészítése. Ezen vitalapon látható, hogy miként jutottunk el a konszenzusig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2 helyre jelölésben, és ennek alapján már július 15-én elkészítettem a november 23. és 26. közötti helyre a cikkajánló alapváltozatát, majd megköszönve az itteni együttműködést, átadtam a stafétát és újabb feladatokhoz mentem tovább.
III. Három hónap múlva, november 15-én @Pásztörperc, P/c: jelezte, hogy hiányos a cikkajánló, kiegészítést kíván. Mivel a Kezdőlapra kerülés napjáig senki nem csinálta meg, azt is én végeztem el, hasznos információkkal kitöltve az adott keretet. A cikkajánlóból a képpárt senki nem vitatta, ami a Kezdőlapra kikerült, az már az már július 15. óta ott volt. Három hónap állt rendelkezésre az esetleges javítási javaslatoknak. Ami a hét közepétől a hét végéig a Kezdőlapon van, azt ezen rövid időre tessék békén hagyni. Hétfőn a nap s a hét kezdetére már lekerül a Kezdőlapról, s a szócikk vitalapján folytathatjuk tovább a vitát.
IV. Ha Malatinszky a neki is rendelkezésére álló három hónap alatt, a maga idejében semmilyen észrevételt nem tett, akkor szíveskedjen még két napot a képeket békén hagyni, s utána ha van rá közösségi igény, a részletes vitára én is rendelkezésre állok. De most számomra is sokkal fontosabb a felkészülés arra, ami a lap tetején olvasható. – *feridiákvita2017. november 24., 19:53 (CET)[válasz]
„2017. november 25-én (szombaton) wikipédistatalálkozót tartunk Budapesten. Szeretettel várunk!” – Aláíratlan hozzászólás, szerzője *feridiák (vitalap | szerkesztései)
Tehát a kezdőlapon jelenleg szereplő szócikkajánlóról addig nem lehet megbeszélés, amíg az a kezdőlapról le nem kerül, amikoris már semmilyen relevanciája sem lesz az egésznek? – Malatinszkyvita2017. november 24., 20:04 (CET)[válasz]
Szilas (a cikk szerzője) kérésének megfelelően a témába nem vágó képet eltávolítottam a cikkajánlóból. A jelen vitalapot továbbra is figyelemmel kísérem, és ha *feridiák kipihente a Wikitalálkozó, illetve az arra való felkészülés fáradalmait, örömmel vitatom meg a kérdést. Malatinszkyvita2017. november 25., 03:58 (CET)[válasz]
48. hét
november 27. 0.00 és november 30. 11.59 között: Budapest villamosvonal-hálózata
Budapest villamosvonal-hálózata 1866. július 30-a, az első pesti lóvasút megnyitása óta fejlődik. Az első járat Pest két ütőerén, a Kiskörúton és a Váci úton indult a Széna (ma: Kálvin) tér és a mai Újpest-Városkapunál álló ún. Bagolyvár között. A vonalat a Károlyi Sándor gróf által alapított PKVT üzemeltette. Budán 1868. május 18-án indult el a BKVT lóvasútja. A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút sínjei, ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven.
A budapesti villamos Balázs Mór tervezete alapján jött létre. A két hónap alatt elkészült nagykörúti próbavillamost 1887. november 28-án adták át. Ezután kezdték kiépíteni a hálózatot, ráadásul a 19. század végén újabb társaságok (BBVV, BLVV, BURV) jöttek létre. A lóvasút mindinkább háttérbe szorult. A BKVT 1898-ban villamosította az utolsó budai lóvasutat – ezután lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, 1928-ig. 1918-ban egyesítették a villamoshálózatot, amivel létrejött a BEVV. 1922. december 27-én alakult a BEVV jogutódja, a BSzKRt (ejtsd: beszkárt). Az új vállalat egységes, négyjegyű pályaszámokkal látta el villamosait, többször (1926, 1930) jelentősen átszervezte a hálózatot, majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit, és új (Stuka) járműveket szerzett be. A második világháborúban a villamoshálózat erősen károsult, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-ig a villamosok egyáltalán nem közlekedtek. 1949-ben a BSzKRt-ot feldarabolták, a hálózat üzemeltetését az FVKV, majd 1951-ben a Fővárosi Villamosvasút (FVV) vette át. 1968. január 1-jén az FVV beleolvadt az akkor alakuló Budapesti Közlekedési Vállalatba (BKV).
A villamosok szerepét a metróhálózat építése jelentősen csökkentette: az M2-es második szakaszának megnyitása (1972) óta az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton már nem jár villamos. Az M3-as miatt 1980-ig az Üllői út Kőér utcától befelé eső szakaszán, majd 1985-ig a Váci úton és az Árpád úton is felszedték a vágányokat. Az 1980-as és ’90-es években a hálózat legjelentősebb fejlesztése az 1-es villamos fokozatos kiépítése volt. Az 1980 és 1984 között vásárolt csehszlovák ČKD Tatra T5C5 villamosok egy része is erre a vonalra került. 1997-ben busszal váltották ki a 14É villamost, és ezzel megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten. 2000-ben az 1-es villamos elérte a Lágymányosi (Rákóczi) hídnál kialakított átmeneti végállomást, amely 15 évig maradt fenn. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos. 2006-ban a nagykörúti 4-es és 6-os vonalán állt forgalomba Budapest első alacsony padlós villamosa, a Siemens Combino Supra. 2011-től a 6-os villamos újra jár éjszaka is.
2014-ben megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása. Az 1-es villamos 2015-ben ért át Budára, a budai fonódó villamoshálózatot pedig 2016 januárjában adták át részlegesen, majd márciusban a Clark Ádám téri villamosalagút befejeztével teljesen.
A bevezető meglehetősen nagy része villamostípusokkal foglalkozik, amelyeknek a hálózat szempontjából semmi jelentősége. Értem én, hogy ezek benne vannak a cikkben, de legalább itt azért rendben lehetne…
Az Albán Fejedelemség (albán Principata e Shqipërisë) az 1912. november 28-án függetlenségét kikiáltóAlbánia de jure 1913-tól 1925-ig fennállt alkotmányos monarchiája volt. Az oszmán uralom alól felszabadult, de az első Balkán-háborúban a szomszédos országok által lerohant állam sorsa felől a londoni nagyköveti konferencia döntött. Az 1913. július 29-én ratifikált statútummal létrehozták az Albán Fejedelemséget, amelynek önállóságát és semlegességét az európai nagyhatalmak garantálták. A fejedelemség közjogi és belpolitikai helyzetének megszilárdítása a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladata lett. Az 1912 decembere óta hivatalban lévő Qemali-kormány 1914 januárjában átadta a bizottságnak a végrehajtó hatalmat, februárban pedig az Esat Toptani vezette ellenkormány is feloszlott.
Időközben a nagyhatalmak a német Wilhelm zu Wied herceget – uralkodói nevén Vilmos fejedelmet – javasolták a trónra, aki 1914. február 21-én fogadta el a koronát, de ténylegesen csak 1914. március 7-én érkezett meg az ország új fővárosába, Durrësba. A politikában járatlan Vilmos a történeti értékelések szerint alkalmatlan volt az uralkodói feladatra. A népszerűtlen és jobbára tétlen Përmeti-kormány kezébe tette le a végrehajtó hatalmat, emellett Albánia gazdasági elmaradottsága, a belpolitikai fejlemények és a külső katonai támadások egyaránt jelképessé tették hatalmát. 1914. április 10-én ugyan hatályba lépett az Albán Fejedelemség alaptörvénye, de a kaotikus helyzetben nem léptethették hatályba. Miután 1914. május 21-én felkelés tört ki, a fejedelem reménytelen katonai helyzetbe került a főváros köré ostromgyűrűt vonó lázadókkal szemben, emellett a görög–északepiróta hadmozgások is egyre hevesebbé váltak Dél-Albániában. Vilmos végül 1914. szeptember 3-án elmenekült az országból, szeptember 6-án pedig a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság is feloszlott, ezzel az Albán Fejedelemség de facto megszűnt létezni.
Az első világháborúban Albánia káoszba hullott, és csupán az 1920 januárjában összeült lushnjai kongresszus helyezte vissza hatályába az Albán Fejedelemség 1914-es alaptörvényét. Noha Vilmos fejedelem formálisan soha nem mondott le az albán trónról, a kongresszus az uralkodó visszahívása helyett létrehozta az államfői jogkörökkel rendelkező régenstanácsot. Ahmet Zogu nyomására az albán nemzetgyűlés 1925. január 21-én kikiáltotta a köztársaságot, ezzel az Albán Fejedelemség de jure is megszűnt létezni.
Bár az Albán Fejedelemség – és különösen történetének 1914-es szakasza, Vilmos fejedelem uralkodása – kudarcokkal terhelt államalapítási kísérletnek tűnhet, a nagyhatalmi akaratból 1913-ban létrehozott monarchia közjogi alapjai, az akkor megállapított államhatárok status quóként hozzájárultak ahhoz, hogy a világháborút lezáró béketárgyalások során Albánia ne váljon a szomszédos országok martalékává, és 1920-ban már meglévő alapokon folytatódhasson az albán államiság szervezése és kiépítése.
A magyarban meghonosodott elnevezés nem tükrözi Napóleon szándékát, mivel ő éppen azért nevezte el Becsületlégiónak kitüntetését, hogy még a neve se emlékeztessen a régi rezsim rendjeire. A szervezet nevét (Legio honoratorum conscripta), eredeti szimbólumait (sasok) és szervezeti felépítését (16 cohors Franciaország területén) is az az ókori Rómából merítették. A mindenki előtt nyitva álló Becsületlégió időről időre ismételt, egyre magasabb fokozatai a társadalom legkülönbözőbb képviselőinek fokozatos, differenciált elismerését teszik lehetővé.
Az új kitüntetés alapítására az teremtetett igényt, hogy a francia forradalom eltörölte a régi rend kitüntetéseit is, s így a Konvent alatt a tábornokok vitézi tetteit díszfegyverrel (puskával, pisztollyal, díszkarddal, sőt díszdobbal) ismerték el. A hadjáratokat viselő Bonaparte tábornok szükségét látta egy katonák és civilek számára egyaránt adható elismerésnek, ezért kezdeményezte annak létrehozását. A törvényjavaslatot kidolgozó Államtanács előtt az Első konzul személyesen is megjelent, hogy tekintélyét latba vesse: megakadályozza egy kizárólag katonai kitüntetés létrehozását és cáfolja azokat a vádakat, miszerint a rend alakításával vissza akar térni a régi rezsimhez. Az első átadóünnepségre végül is 1804. július 15-én, a Bastille bevételének tizenötödik évfordulója kapcsán került sor, az Invalidusok templomában.
A cukorbetegség, latinuldiabetes mellitus magyarosan diabétesz a szervezetanyagcseréjének krónikus megbetegedése, a glükóz feldolgozásának zavara. Oka lehet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben termelt inzulin hiánya, a szervezet inzulin-érzéketlensége (inzulinrezisztencia) és a vele járó relatív inzulinhiány vagy mindkettő. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány miatt a sejtek nem képesek a glükóz felvételére, amitől a vércukorszint megemelkedik.
A diabetes mellitus magyarul „mézédes átfolyás”t (azaz cukorvizelést) jelent a görög „διαβήτης” = „átmenet, átfolyás” és a latin „mellitus” = „mézédes” szavak összetételéből. Az elnevezés a két fő tünetre, a vizelet megemelkedett mennyiségére (polyuria) és benne a cukor fokozott kiválasztására utal. A középkori orvosok a vizeletet megkóstolva diagmosztizálták, különítették el a diabetes insipidustól.
A cukorbetegségnek több típusa létezik. A kialakulás okai (patogenezis), a tünetek és a kezelés az egyes típusokban különböznek.Egyelőre még egyik típusú cukorbetegség sem gyógyítható, számtalan kísérlet folyik a világon, hogy megtalálják, mi az oka a cukorbetegség kialakulásának és mi lehetne a gyógyító eljárása. Több nemzetközi szervezet támogatja és összefogja ezeket a kísérleteket, köztük a legnagyobb az amerikai JDRF, amelyik főként a fiatalkori, 1-es típusú cukorbetegség gyógyításának kutatását és új gyógymódokat, képzéseket támogatja. A JDRF évi 500 millió USD finanszírozást nyújt a kísérletekre, melynek fő célpontja a szükséges inzulintermelés visszaállítása.
A Skandináv-hegységEurópa második leghosszabb hegylánca. A Skandináv-félszigeten húzódik végig, kiterjed csaknem egész Norvégiára, Svédország északnyugati határvidékére és Finnország egy kis részére. Délnyugat–északkelet irányú hossza 1700 km, legnagyobb szélessége 300 km. Két magashegyi zónájából az egyik Norvégia déli részén terül el, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa emelkedik. Ehhez a hegységhez tartozik Finnország legmagasabb hegye, az 1324 méteres Halti is.
A Skandináv-hegység az ősi Kaledóniai-hegységrendszer maradványa, így folytatása a ma Skóciához tartozó Kaledónia területén emelkedik a tenger szintje fölé. Mintegy 400 millió éve gyűrte fel a (nagyjából a mai Észak-Amerikával azonos) Laurentia és a (többé-kevésbé a mai Skandináviának megfelelő) Baltica őskontinens ütközése. A hegylánc a mai Himalája méretével vetekedhetett, de az azóta eltelt idő alatt az erózió jelentősen lepusztította. Mintegy 60 millió éve, a paleogén és a neogén időszakban az Atlanti-óceán partvidéke újra jelentősen megemelkedett, völgyei bevágódtak. A mai felszínt a legutóbbi jégkorszak formálta, amikor gyakorlatilag az egész vonulat vastag jégtakaró alá került. E súlyos teher elolvadása után az egész Skandináv-félsziget újra emelkedni kezdett.
A hegylánc éghajlata erősen aszimmetrikus: nyugati oldalán a Golf-áramlat hatására óceáni jellegű, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata jóval kontinentálisabb. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt sok a gleccser — köztük Európa legnagyobbjai, mint a Jostedalsbreen. A két oldal vegetációja is eltérő: a nyugati oldalon sűrű lombhullató-, illetve fenyőerdőkkel, keleten tajgával, aminek jellegzetes növénye a molyhos nyír. Az erdők övezetét és a felettük elterülő alpesi tundrát számos nemzeti park, természetvédelmi terület óvja.
A hegység első lakói mintegy 10 000 éve, a jégtakaró visszahúzódása után betelepülő rénszarvasvadászok voltak. Délre földműveléssel is foglalkozó indoeurópai törzsek vándoroltak be, a hegyekben transzhumáló pásztorkodással foglalkoztak. Miután a skandináv etnikumok i. sz. 1000 körül elkülönültek, a hegyekben közlekedési útvonalak alakultak ki, bár sokáig veszélyesek maradtak. Az embereket a hegyekbe leginkább a különböző ércek lelőhelyei vonzották, a hegylánc teljes feltérképezése azonban a 18–19. század fordulójáig váratott magára. Ezután indult meg a turizmus is. A 20. században kezdték kiaknázni a hegység óriási vízenergiáját, és ekkor kezdődött a téli turizmus is.
Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része. Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. A pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, töltése azonban pozitív. Ha pozitron és elektron találkozik, egy felvillanásban mindkettő szétsugárzik; gamma-foton jön létre.
Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan rendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok vonzása legyőzi az elektronok kölcsönös taszítását. Az elektronpályák koncentrikus héjak a magtól kifelé haladva egyre több alhéjjal. A magtól távolibb héjakban lévő elektronok lazábban kötődnek a maghoz. Az elektronok elrendeződése nemcsak az atom méretét határozza meg, de hat arra is, hogyan reagál az más atomokra, részecskékre vagy az elektromágneses sugárzásra. Az ionizáció és a részecskék arányának változása megváltoztatja a rendszer kötési energiáját. Két vagy több atom kicseréli vagy megosztja elektronjait, közöttük kémiai kötés jön létre. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.
A Kossuth Lajos utcaMiskolc legrégibb utcáinak egyike, de hangulatos megjelenését és nyomvonalát máig őrzi. Korábban Német és Czikó utca néven is szerepelt, előbbi nevét az ide települt német iparosokról, utóbbit az itt élt Czikó családról kapta. Mai nevét a 19. század végén, Kossuth Lajos halála után nyerte el. A Széchenyi utcáról indul északnak, vége a Palóczy utca/Deák tér vonalán van. Déli végén 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából állították fel Varga Éva szobrászművész millecentenáriumi emlékművét.
Megnyitásakor még csak a Pecén túli, északi szakasz épült be, a Piac (ma Széchenyi) utca felőli részre csak később építkeztek. A kezdetektől a 18. század végéig ez volt a városon északnak átvezető főútvonal. A Mindszent felől érkezők a Papszeren és a Püspök (ma Rákóczi) utcán át érték el a Szinvát és a Piac (Derékpiac) utcát, majd a Czikó utcán, a Pece-patak hídján folytatták az útjukat a mai Palóczy utcára, majd tovább Szentpéternek. A Kossuth utcai építkezéseket főleg a keleti oldalon befolyásolta a Pece-patak: a telkek patakra néző végein olyan építményeket kellett emelni, amelyek védték a házakat a Pece gyakori áradásaitól.
Az utca jellegzetes házai közül említendő az utcát nyitó Pannónia szálló és az azt záró Belvárosi református templom, amit a miskolci köznyelv csak „kakas-templom”-ként emleget. A régi lakóépületek közül nevezetes többek között a Gyika-ház, a Mukulovszki–Silbiger-ház, a Pompéry-ház, a Hesz–Orczy-ház és a Czinczifa–Főzy-ház.
Támogatom @Andrew69. kezdeményezést és ilyen Solti Györgyhöz hasonló jeles magyar személyt javaslok, aki, hogy életét megmentse hazája szolgálatára, menekülni kényszerült, és egész további életét hazájától távol, több mint négy évtizedet emigrációban töltve számkivetésben halt meg, de hamvait hazahozták, és a magyar fővárosban a nemzeti sírkertben nyugszanak hamvai. A polgári Magyarország, pontosabban a polgári magyar állam első magyar államfője, Kossuth Lajos a javasolt személy és az nevét viselő, hozzá vezető utcák/utak sokaságából a a Kossuth Lajos utca (Miskolc) az aktuális kiemelt szócikk. – *feridiákvita 2017. december 18., 09:58 (CET)*feridiákvita2017. november 23., 09:37 (CET)[válasz]
Tisztelt @Milei.vencel! A cikkajánlónak van saját vitalapja. A jelenleg Kezdőlapon lévőnek ez. Ha változtatást javasolsz, szíveskedj itt megtenni, megindokolni. Vitassuk meg és döntsünk közösen a legjobb megoldás mellett. Kérem és várom javaslatodat és annak megindoklását. – *feridiákvita2017. december 18., 09:58 (CET)[válasz] P.S. Kapják: @Andrew69. és @Szalax.
*feridiák; nem kell itt sok duma, a vak is latja hogy egy rovid szakaszhoz tul sok volt a 3 kep. Akit komolyabban erdekel ez a miskolci utca, az a cikkben ugyis talal tobb kepet.
a tobbi esetben meg altalaban az a gond, hogy a Kezdőlap kiemelt cikke nem aranylik a Kezdőlap jobb oldalahoz. vagy tul keves a szoveg - mint most is - aztan alatta marad egy nagy ures hezag, vagy tul sok - mint a legtobb esetben. udv. – Milei.vencelvita2017. december 21., 04:02 (CET)[válasz]
december 21. 12.00 és december 24. 23.59 között: I. Mátyás magyar király
Apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázásáraSzékesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (epitheton ornansa) az Igazságos. A szakirodalom és a köznyelv egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen Mátyás királynak nevezi.
Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában a perszonáluniókba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a Habsburgok voltak képesek.
Belpolitikai tevékenységének nagy eredménye, hogy választott királyként, legitimációs hiányosságokkal azért küzdve, de sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Nagy ügyességgel maga mellé állította adott pillanatban az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez. Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését, s ezzel államfői tevékenysége kontinuitásának megteremtését azonban nem sikerült elérnie.
A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma–1, angolul:Formula One) a legrangosabb nemzetközi autóverseny-sorozat, melynek szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motorral hajtott autók vehetnek részt. A versenysorozat részei a Grand Prix-k (nagydíjak), amelyeket erre a célra kialakított, szilárd burkolatú, zárt vagy városi pályákon rendeznek. Évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrt (csapat-világbajnokot). A versenyeket több százmillióan nézik televízión a világ több mint kétszáz országában.
Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték. A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben és Szingapúrban is tartanak Formula–1-es nagydíjat. 2012-ben húsz versenyt rendeztek, ebből nyolcat Európában, nyolcat Ázsiában. 1986 óta folyamatosan megrendezik a Formula–1 magyar nagydíjat, ami sokáig az egyetlen olyan futam volt, amelyet volt szocialista országban rendeztek.
Az autók a körülbelül 980 lóerős(a motor kb 820 lóerős, plusz az elektromos motor által fejlesztett 160 lóerő), 15 000 percenkénti fordulatra korlátozott V6-os 1,6 literes turbó motorok (2014-től V6-os turbó motor, korábban V8-as) segítségével elérhetik a 380 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 6-7 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A versenyeken rendszeresek a technikai újítások. A motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika, a felfüggesztés és a gumiabroncsok. Ez a világ egyik legdrágább sportága, a csapatok költségeit nagyrészt szponzorok fedezik.
A kollégiumban 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig oktattak. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi kara is volt; ezek lettek a Magyar Királyi Tudományegyetem alapjai. A nagy hagyományra visszatekintő Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyévé nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium közötti emlékkertben. 2018. október 23-án ünnepelhetjük annak 100. évfordulóját, hogy 1918. október 23-án IV. Károly felavathatta a Debreceni Egyetem újonnan alapított Orvostudományi Kara központi épületét.
A Szent László-emlékévhez kapcsolódott, erre hivatkozva kezdeményezett Andrew69. november 20-án Szent László király szócikke kiemelt szintre emeléséért eljárást, amelynek december 18-án, vagyis holnap jár le a határideje. Az eljárásban már szép utat tettek meg, de még az utolsó napra is maradtak rendezetlen kérdések, megoldandó problémák. Ezért fölvetek egy alternatívát.
Kedves @Andrew69. Wikitárs! Mint kezdeményezőnek javaslom a kiemelési eljárást ma visszavonni, és holnap, december 18-án a jó szintért új eljárást indítani. Akkor december 31-én, még a Szent László-emlékévben megkapható a jó státusz, és Szent László liturgiai napjára, június 27-re tűzzük ki célul a kiemelt rang elnyerését. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-52-2 helyre pedig a Te fél évtizeddel korábbi, napra december 18-i javaslatodra a Debreceni Református Kollégium szócikket ajánlom a magyar történelemben betöltött szerepe 480., valamint a reformáció 500., és a magyar református egyház alapításnak 450.
évfordulójára tekintettel. – *feridiákvita2017. december 17., 13:17 (CET)[válasz]
2017. június 5., 09:38 (CEST)
2016. június 27., 09:19 (CEST)
támogatom … szalax üzenő 2017. február 8., 18:25 (CET)
támogatom Andrew69. 
üzenet 2017. március 27., 17:35 (CEST)
_7.jpg)
.jpg){kind=logo}
üzenet 2017. május 16., 08:57 (CEST)
.png)
megjegyzés NAGYON rövid a bevezető!! Xia Üzenő 2017. június 6., 17:00 (CEST)
.jpg)
ellenzem A kiemeltcsillag elhelyezése óta nagyon sokat változott, gyakorlatilag szerkesztési háború dúl körülötte. Ebben a helyzetben nagyon korai. Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2017. augusztus 29., 08:51 (CEST)
így mégy talán rá is kattintanak, hogy mi ez. Fauvirt vita 2017. szeptember 10., 01:29 (CEST)
.jpg)
ellenzem nem kiemelt cikk. – Hkoala .jpg){kind=small}
2017. augusztus 29., 10:27 (CEST)
.jpg)
megjegyzés Nem kiemelt cikk. – Malatinszky vita 2017. szeptember 5., 20:37 (CEST)
.jpg)
).
_from_NPG.jpg)
kérdés Ez most, hogy lett macskabagoly? Andrew69. 
.jpg)
