Zalari
| Zalari (Залари) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Irkutszki terület | ||
| Járás | Zalari | ||
| Irányítószám | 666320, 666321, 666322 | ||
| Körzethívószám | 39552 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9879 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zalari
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 53° 33′ 30″, k. h. 102° 30′ 21″53.558333°N 102.505833°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 30″, k. h. 102° 30′ 21″53.558333°N 102.505833°E | |||
Zalari
Pozíció az Irkutszki terület térképén
| |||
| Zalari weboldala | |||
Zalari (oroszul: Залари) városi jellegű település Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Zalari járás székhelye.
Lakossága: 9600 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Az Irkutszki terület déli részén, Irkutszk területi székhelytől autóúton kb. 200 km-re északnyugatra, az azonos nevű folyó partján helyezkedik el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszk közötti szakaszán.
A település mellett vezet az északnyugat–délkelet irányú M-53 jelű „Bajkál” főút. Országút köti össze északkelet felé az Angara partjával és a folyón át (híd nincs) a Léna parti kikötővel, Zsigalovóval is.
Története
[szerkesztés]A falu valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Írott forrás először 1734-ben tesz róla említést, amikor fatemploma leégett. Az újabb fatemplom 1745-ben készült el, majd a helyén kőből épített templomot 1834-ben szentelték fel. A szovjet korszakban, 1936-ban bezárták és lebontották.
A település a Szibériát átszelő központi útvonal mentén feküdt. A 19–20. század fordulóján ugyanezen a nyomvonalon épült a szibériai vasútvonal és annak részeként Zalari vasútállomása 1897-ben. A falu lakói az utazók, később pedig a vasút kiszolgálása mellett földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A szovjet korszakban kisebb gyára, néhány faipari és élelmiszeripari vállalata is alakult.
A településtől kb. 25 km-re északnyugatra, Tirety mellett található Szibéria legnagyobb kősóbányája. A járás gazdasági, pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározó bánya 2010 óta magánkézben van.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 5.)
- ↑ Zalarinszkij rajon / Ekonomika (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 12.)[halott link]
Források
[szerkesztés]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Zalari (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 12.)