Ugrás a tartalomhoz

Zeitgeist-mozgalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Zeitgeist Mozgalom (angolul: The Zeitgeist Movement; magyarul: „Cájtgájszt-mozgalom”) egy fenntarthatóságot elősegítő, és ennek érdekében társadalmi-gazdasági változást pártoló, alulról szerveződő világméretű mozgalom. A Zeitgeist jelentése: „Korszellem”. A szervezet önkéntes, közösségi alapú aktivizmust, és figyelemfelhívó tevékenységet folytat egy globális és regionális szervezeti hálózat, projektcsapatok, éves rendezvények, médiagyártás, valamint jótékonyság révén.

A mozgalom fókuszában többek között az áll, hogy felismeri, hogy az emberiséget jelenleg sújtó társadalmi problémák zömének valódi oka nem holmi hibás politikai irányelv, korrupció, hiány, netán az „emberi természet”, vagy egyéb gyakori feltételezés. A mozgalom felismeri, hogy az olyan problémák, mint szegénység, hajléktalanság, korrupció, válság, háborúk, és éhezés csupán „tünetei” egy idejétmúlt társadalmi rendszernek, ugyanis a 20. század folyamán a föld meghaladta a tényleges hiányt (pl. élelmiszer, víz, ruházat, lakás, stb.), és már csak ezen javak elosztásával van a gond. Az elosztás pedig a gazdasági rendszer alapján szerveződik, ami a hiány menedzseléséről szól. A jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis csak hiány, és problémák mellett tud működni, tehát már mesterségesen tartja fenn azokat, méghozzá a kínálat és a vásárlóerő korlátozása, valamint a kereslet növelése (pl. reklámok, függőség) révén. A Mozgalom aktivizmusa és figyelemfelhívó tevékenysége rövid-, és hosszútávra is vonatkozik. A hosszútávú cél - az áttérés az Erőforrás-Alapú Gazdasági Modellre - folyamatos törekvést jelent, amely mellett szükség van átmeneti reformokra, valamint közvetlen közösségi támogatásra.

A Zeitgeist Mozgalom nem tartozik egyetlen országhoz, vagy politikai erőhöz sem. A világra egyetlen rendszerként tekint, az emberiségre pedig egyetlen nagy családként, és felismeri, hogy ha hosszútávon szeretnénk fennmaradni, akkor az országoknak fel kell hagyniuk a fegyverkezéssel, és meg kell osztaniuk az erőforrásokat és ötleteket. Tehát a megoldások, amelyekre jutott, és amelyeket terjeszt a Földön mindenki érdekeit szolgálja, nem csak egy bizonyos csoportét.[1]

Története

[szerkesztés]

A többek között Jacque Fresco erőforrás-alapú gazdaság elméletéről szóló, Peter Joseph által készített 2008-as Zeitgeist: Addendum dokumentumfilm inspirálására alapították meg a Zeitgeist-mozgalmat. A hivatalos nemzetközi weboldalukon[2] a Vénusz projekt aktivista ágaként azonosították magukat. A Vénusz projekt az ipari mérnök és társadalomtudós Jacque Fresco nonprofit vállalkozása, ám azóta szétváltak, és a TZM a Vénusz projekttől függetlenül végzi tevékenységét. A szétválást Peter Joseph kommunikációs problémákkal indokolta (pl. azzal, hogy a Vénusz projekt vezetősége inkább elméleti, mintsem technikai módon állt hozzá a témához). További nézeteltéréseket okozott, hogy Fresco tervei többségét szabadalmaztatta, és nem kívánta nyílt forrásúvá tenni, ami viszont hátráltatja azok alkalmazását, továbbfejlesztését.[3] 2011. március 1-jén a Zeitgeist Mozgalom több mint 600 000 tagot számlált világszerte.[4]

Gondolatmenet

[szerkesztés]

A Zeitgeist-mozgalom legalapvetőbb céljának tartja a jelen társadalom monetáris alapú gazdaságról való erőforrás-alapú gazdaságára történő átállását. A mozgalom arra a következtetésre jutott, hogy a nacionalizmus, kormányok, rasszok, vallások, felekezetek és társadalmi osztályok téves, idejétmúlt megkülönböztetési formák. Csakis az emberek megosztásában játszanak szerepet, nem járulnak hozzá semmilyen mértékben az ember – sem az egyén, sem az emberiség – haladásához, fejlődéséhez. A társadalom változással szembeni félelmei ellenére, A Zeitgeist-mozgalom figyelembe veszi, hogy a társadalmi struktúrák - amelyek emberi, mesterséges koncepciók - elavulttá válnak az idő múlásával, ezzel kerékkötőivé lesznek az emberi fejlődésének. A zavartalan társadalmi haladás elősegítése érdekében két feltételnek kíván eleget tenni. A Zeitgeist-mozgalom célja, hogy ismertesse az emberekkel ezt a két feltételt:

  • a mai legjobb tudáshoz mérten kell felfrissíteni az emberi értékrendszert
  • a környezeti visszajelzéseknek alá kell támasztaniuk e világnézet helyénvalóságát.

Erőforrás-Alapú Gazdaság

[szerkesztés]

A TZM a fenntarthatóság biztosítása miatt szükségesnek tartja egy új gazdasági modellre való áttérést, mivel a jelenlegi eredendően fenntarthatatlan. Az Erőforrás Alapú Gazdaság (EAG) egy tudományos alapú gazdasági rendszer, melynek három alappillére a következő:[* 1]

  1. Nyersanyagok, erőforrások számbavételezése
  2. Dinamikus egyensúlyra való törekvés (pl. szenzorok, és folyamatos visszacsatolás, és algoritmusok révén)
  3. Stratégiai dizájn (előrelátó tervezés, többek között a tartósság, modularitás, és optimalizált újrahasznosítás érdekében)

Az EAG további jellemzői:

  1. Az ideológiák és vélemények helyett a tudományos konszenzus alkalmazása a kormányzásban
  2. Önellátó városok (pl. vertikális farmok, erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem minden városban)
  3. A javak használata hozzáférés-alapon (a pazarló, tulajdon-alapú használat helyett, mely a bőség mellett elavult)
  4. A pénz, és a piac marginális szerepe (az alapvető javak - pl. élelmiszer, ruházat, lakás - bőségben rendelkezésre állnak)
  5. A munka automatizálására való törekvés (a munkabér koncepciója az automatizáció exponenciális terjedése mellett elavult)
  6. A Föld népeinek egyesítése (a globalizáció révén ránk is hatással vannak a bolygó túlsó felén bekövetkező események, és fordítva)

Jacque Fresco az 1929-es világválság során azt látta, hogy a nyersanyagok, erőforrások, és a termelőeszközök megmaradtak, az emberek mégsem látták el szükségleteiket, ezért arra jutott, hogy a gazdasági rendszer nem észszerűen van szervezve. Tapasztalatai alapján egy erőforrás alapú gazdasági modellt javasolt, amely a monetáris pénzalapú gazdaság alternatívájául szolgál. Megállapította, hogy a jelen gazdaság "hiány-orientált", vagy más néven, "hiányra épülő", de ennek ellenére Földünk természetes erőforrásokban és energiában gazdag, tehát modern technológiával a globális népesség szükségletei kielégíthetőek.

Egy példával is szolgál, hogy érthetőbben kifejtse álláspontját:[6]

A II. világháború kezdetén az U.S. alig 600 első-osztályú harci repülőgéppel rendelkezett. 90 000 repülőt gyártva egy év alatt sebesen felülkerekedtünk ezen a hiányos készleten. A II. világháború kezdetén azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy van-e elég megtakarításunk, hogy előállítsuk a szükséges kellékeket a háborúhoz. A válasz az volt, hogy nem, nincs elég pénzünk, sem elég aranyunk, de több mint elég erőforrásunk volt. Mindössze az elérhető erőforrások tették lehetővé a USA-nak hogy elérje a mennyiségi tömegtermelést és magas hatékonyságot, hogy megnyerhesse a háborút. Balszerencsénkre, ez a módszer csak háború idején kerül megfontolásra.
– Jacque Fresco

Médiavisszhang

[szerkesztés]
Önműködő építkezési rendszer

2009 április 30-án a Palm Beach Postnál Rhonda Swan írta:[7]

Mégis ki vitatkozhatna egy ilyen mozgalommal? Az, amink most van sosem működött úgy, hogy az az egész társadalom érdekeit szolgálja. Mégis mit gondolunk, ez így meddig mehet tovább? Fenntartani a jelen rendszert, és valami mást várni tőle mint amit mindig is nyújtott, őrültség a részünkről, nemdebár?
– Palm Beach Post

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Rövid előadás az Erőforrás Alapú Gazdaságról: már most is alkalmazzuk az EAG-t családunk körében (pl. nem kérünk pénzt gyermekeinktől a reggeliért), ezt csak ki kell terjeszteni egy nagyobb közösségre. Az EAG nagyobb közösségre vonatkozó elemei már jelenleg is terjedőben vannak; pl. nyílt forrású szoftverek-, és gépek, autómegosztás, szerszám-tárak (a könyvtárak mintájára), stb.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  2. ↑ http://www.thezeitgeistmovement.com/
  3. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=4-bdr68jHe8/
  4. ↑ A Zeitgeist-mozgalom hivatalos nemzetközi honlapja. The Zeitgeist Movement. [2010. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 1.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
  6. ↑ Erőforrás-alapú gazdaság. A Venus Project. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
  7. ↑ Rhonda Swan: COLUMN: A dream worth having. Palm Beach Post, 2009. április 30. [2009. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 4.)

Zeitgeist filmek magyarul

[szerkesztés]

Korszellem: A film (2007)

A film három témára tagolódik: vallás, politika és gazdaság. E három összetevőből alkot egyet: egy konspirációt, egy összeesküvés-elméletet.

Korszellem: Kiegészítés (2008)

A filmben a készítők a pénzügyi folyamatok, bankok, és vállalatok üzleti világát próbálják sajátos nézőpontból bemutatni.

Korszellem: Haladjunk tovább (2011)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zeitgeist-mozgalom&oldid=24598604”