Ugrás a tartalomhoz

Zsúk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsúk (Žlkovce)
Zsúk zászlaja
Zsúk zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1229
PolgármesterTibor Stanko
Irányítószám920 42
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség663 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület7,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 43′ 00″48.458333°N 17.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 30″, k. h. 17° 43′ 00″48.458333°N 17.716667°E
Zsúk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsúk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsúk (1898-ig Zslkócz, szlovákul Žlkovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Vaniga puszta tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Galgóctól 10 km-re északnyugatra, a Vág és a Dudvág széles síkságán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu feletti teraszos részen már a kőkorszakban, mintegy 15000 éve is élhettek emberek. Az 1947-48-ban, 1954-ben, majd 1980 és 1985 között végzett feltárások során a Karkóc és Vágmedence közötti út mellett számos lelet került elő ebből a korból. Az i. e. 5000 körüli időből a Karkóc és Besenyőpetőfalva között húzódó teraszon 1980 és 1985 között használati eszközök és edények maradványait találták meg a régészek. Vaniga közelében a lengyeli kultúra i. e. 4000 körül lakott nagy kiterjedésű települése került elő. 1947-48-ban Zsúk és Ratkóc között a vonaldíszes kerámia népének kultúrájához tartozó újkőkorszaki település maradványait, cseréptöredékeket, valamint a hévmagyarádi kultúrához sorolt késő bronzkori maradványokat tártak fel. Kerültek itt elő római kori barbár sírok és szláv temetkezések is. A leletek többsége a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumba, valamint a galgóci múzeumba került.

A mai települést 1229-ben „Such” néven említik először, amikor a nyitrai váruradalomhoz tartozó faluban német hospeseket telepítettek le. 1244-ben és 1258-ban „Suk”, 1268-ban és 1299-ben „Touthsuk”, 1428-ban „Zukovec” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1258-ban határának egy része a manigai johannita templomos lovagrend birtokában állt. A történeti források szerint a nyitrai uradalmon kívül birtokai voltak itt a Horeczky, Uzsovics, Zay, Majthényi, Ocskay családoknak és másoknak is. A török korban a falu a Lipótvár-Nagykosztolány-Maniga háromszögben feküdt és ezen erősségek katonái többször megvédték a területét a török támadásoktól. Súlyos pusztításokat okoztak viszont a járványok. 1581-ben és 1585-ben pestis, 1678-ban tífusz, 1710-ben újra pestis, 1514-ben és 1610-ben éhínség, 1831-ben és 1866-ban pedig kolera pusztította a falu lakosságát. Többször pusztított tűzvész is, 1860-ban például az egész falu leégett. 1715-ben 35, 1720-ban 21 ház állt a községben. 1787-ben 21 háza és 422 lakosa volt. 1828-ban 76 házában 531 lakos élt. 1869-ben 559 lakost számláltak a községben.

Vályi András szerint: „ZLKOCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai B. Horetzky, és több Urak, lakosai katolikusok; határja sovány.”[2]

Fényes Elek szerint: „Zslkócz, Nyitra m. tót falu, Ujvároskához 1/2 órányira: 531 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz.”[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Zslkócz, tót község a Dudvág jobb partján, 546 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomás Lipótvár. Kath. temploma 1843-ban épült. A községet több ízben tűzvész pusztította el. A falu 1229-ben „Zuk” (Such) néven említtetik. 1428-ban már Zukovecz név alatt, mint nyitrai várbirtok szerepel. Későbbi földesurai voltak a Horeczkyek, Zayak és Uzsovicsok. Jelenleg id. Ocskay Rezsőnek van itt nagyobb birtoka.”[4]

Az első világháborúban 26 zsúki lakos esett el. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, a falu végül 1945. április 2-án szabadult fel.

A hozzá tartozó Vaniga puszta 1743-ban keletkezett, első birtokosa az osztrák Bensky gróf volt. Később több birtokossal is rendelkezett. 1839-ben az Ocskay családnak volt itt lótenyészete. Utolsó birtokosa a Sečansky család, akik 1952-ig gazdálkodtak itt 263 katasztrális hold területen. 1948 után Vaniga teljes területe 38 hektár, melyet 1952-ben felparcelláztak és termelőszövetkezeti termelés kezdődött. Volt itt cigány telep is, melyet 1985-ben számoltak fel. Ma a TKO raktárai találhatók ezen a területen.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 606, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 605 lakosából 600 szlovák volt.

2011-ben 630 lakosából 621 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1811-ben épült klasszicista stílusban. 1843-ban és 1887-ben empire stílusban építették át.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsúk&oldid=26470358”