Hungarian

edit

Etymology

edit

Probably from irt +‎ -ózik (reflexive verb-forming suffix).[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈirtoːzik]
  • Hyphenation: ir‧tó‧zik
  • Rhymes: -oːzik

Verb

edit

irtózik

  1. (intransitive) to shudder at, to abhor, to be repelled by (-tól/-től), to find repugnant (to feel repugnance and fear at the same time toward someone or something)
    Synonyms: borzad, iszonyodik, viszolyog
    Irtózom a sötétségtől.I abhor the dark.
    • 1866, János Arany, Hamlet, dán királyfi (translation of The Tragedy of Hamlet, Prince of Denmark)
      Haj, szegény Yorick! – Ismertem, Horatio; végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt: engem a hátán hurcolt ezerszer: és most, hogy irtózik tőle a képzeletem!
      Alas, poor Yorick! I knew him, Horatio: a fellow of infinite jest, of most excellent fancy: he hath borne me on his back a thousand times; and now, how abhorred in my imagination it is!
  2. (intransitive) to dread (to be in dread or great fear)
    Synonyms: fél, retteg, reszket

Conjugation

edit

Derived terms

edit

(With verbal prefixes):

References

edit
  1. ^ irtózik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ irtózik in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

edit
  • irtózik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN