méltóság

Hungarian

Etymology

méltó +‎ -ság

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmeːltoːʃaːɡ]
• Hyphenation: mél‧tó‧ság

Noun

méltóság (plural méltóságok)

1. dignity
2. dignitary

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	méltóság	méltóságok
accusative	méltóságot	méltóságokat
dative	méltóságnak	méltóságoknak
instrumental	méltósággal	méltóságokkal
causal-final	méltóságért	méltóságokért
translative	méltósággá	méltóságokká
terminative	méltóságig	méltóságokig
essive-formal	méltóságként	méltóságokként
essive-modal	—	—
inessive	méltóságban	méltóságokban
superessive	méltóságon	méltóságokon
adessive	méltóságnál	méltóságoknál
illative	méltóságba	méltóságokba
sublative	méltóságra	méltóságokra
allative	méltósághoz	méltóságokhoz
elative	méltóságból	méltóságokból
delative	méltóságról	méltóságokról
ablative	méltóságtól	méltóságoktól
non-attributive possessive - singular	méltóságé	méltóságoké
non-attributive possessive - plural	méltóságéi	méltóságokéi

Possessive forms of méltóság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	méltóságom	méltóságaim
2nd person sing.	méltóságod	méltóságaid
3rd person sing.	méltósága	méltóságai
1st person plural	méltóságunk	méltóságaink
2nd person plural	méltóságotok	méltóságaitok
3rd person plural	méltóságuk	méltóságaik

Derived terms

• méltóságos
• méltóságteljes

Further reading

• méltóság in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN