nyomorúságos

Hungarian

Etymology

nyomorúság (“misery; poverty”) +‎ -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲomoruːʃaːɡoʃ]
• Hyphenation: nyo‧mo‧rú‧sá‧gos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

nyomorúságos (comparative nyomorúságosabb, superlative legnyomorúságosabb)

1. miserable (full of unhappiness and misery)
2. poverty-stricken, poor

   Synonym: szegényes

3. miserable, wretched, worthless, lousy (in expressing contempt)

   Synonyms: hitvány, nyomorult

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyomorúságos	nyomorúságosak
accusative	nyomorúságosat	nyomorúságosakat
dative	nyomorúságosnak	nyomorúságosaknak
instrumental	nyomorúságossal	nyomorúságosakkal
causal-final	nyomorúságosért	nyomorúságosakért
translative	nyomorúságossá	nyomorúságosakká
terminative	nyomorúságosig	nyomorúságosakig
essive-formal	nyomorúságosként	nyomorúságosakként
essive-modal	—	—
inessive	nyomorúságosban	nyomorúságosakban
superessive	nyomorúságoson	nyomorúságosakon
adessive	nyomorúságosnál	nyomorúságosaknál
illative	nyomorúságosba	nyomorúságosakba
sublative	nyomorúságosra	nyomorúságosakra
allative	nyomorúságoshoz	nyomorúságosakhoz
elative	nyomorúságosból	nyomorúságosakból
delative	nyomorúságosról	nyomorúságosakról
ablative	nyomorúságostól	nyomorúságosaktól
non-attributive possessive - singular	nyomorúságosé	nyomorúságosaké
non-attributive possessive - plural	nyomorúságoséi	nyomorúságosakéi

Derived terms

• nyomorúságosan

Further reading

• nyomorúságos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN