szörnyeteg

Hungarian

Etymology

szörnyű +‎ -eteg

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsørɲɛtɛɡ]
• Hyphenation: ször‧nye‧teg
• Rhymes: -ɛɡ

Noun

szörnyeteg (plural szörnyetegek)

1. monster

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szörnyeteg	szörnyetegek
accusative	szörnyeteget	szörnyetegeket
dative	szörnyetegnek	szörnyetegeknek
instrumental	szörnyeteggel	szörnyetegekkel
causal-final	szörnyetegért	szörnyetegekért
translative	szörnyeteggé	szörnyetegekké
terminative	szörnyetegig	szörnyetegekig
essive-formal	szörnyetegként	szörnyetegekként
essive-modal	—	—
inessive	szörnyetegben	szörnyetegekben
superessive	szörnyetegen	szörnyetegeken
adessive	szörnyetegnél	szörnyetegeknél
illative	szörnyetegbe	szörnyetegekbe
sublative	szörnyetegre	szörnyetegekre
allative	szörnyeteghez	szörnyetegekhez
elative	szörnyetegből	szörnyetegekből
delative	szörnyetegről	szörnyetegekről
ablative	szörnyetegtől	szörnyetegektől
non-attributive possessive - singular	szörnyetegé	szörnyetegeké
non-attributive possessive - plural	szörnyetegéi	szörnyetegekéi

Possessive forms of szörnyeteg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szörnyetegem	szörnyetegeim
2nd person sing.	szörnyeteged	szörnyetegeid
3rd person sing.	szörnyetege	szörnyetegei
1st person plural	szörnyetegünk	szörnyetegeink
2nd person plural	szörnyetegetek	szörnyetegeitek
3rd person plural	szörnyetegük	szörnyetegeik

Further reading

• szörnyeteg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN