tornacipő

Hungarian

torna (“exercise”) +‎ cipő (“shoe”)

tornacipő (plural tornacipők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	tornacipő	tornacipők
accusative	tornacipőt	tornacipőket
dative	tornacipőnek	tornacipőknek
instrumental	tornacipővel	tornacipőkkel
causal-final	tornacipőért	tornacipőkért
translative	tornacipővé	tornacipőkké
terminative	tornacipőig	tornacipőkig
essive-formal	tornacipőként	tornacipőkként
essive-modal	—	—
inessive	tornacipőben	tornacipőkben
superessive	tornacipőn	tornacipőkön
adessive	tornacipőnél	tornacipőknél
illative	tornacipőbe	tornacipőkbe
sublative	tornacipőre	tornacipőkre
allative	tornacipőhöz	tornacipőkhöz
elative	tornacipőből	tornacipőkből
delative	tornacipőről	tornacipőkről
ablative	tornacipőtől	tornacipőktől
non-attributive possessive - singular	tornacipőé	tornacipőké
non-attributive possessive - plural	tornacipőéi	tornacipőkéi

Possessive forms of tornacipő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tornacipőm	tornacipőim
2nd person sing.	tornacipőd	tornacipőid
3rd person sing.	tornacipője	tornacipői
1st person plural	tornacipőnk	tornacipőink
2nd person plural	tornacipőtök	tornacipőitek
3rd person plural	tornacipőjük	tornacipőik