esztendős

Hungarian

esztendő (“year”) +‎ -s (adjective-forming suffix)

esztendős (not comparable)

year(s) old
Synonym: éves

A nagyapám kilencvenesztendős volt, mikor meghalt. ― My grandfather was ninety years old when he died.

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	esztendős	esztendősek
accusative	esztendőset	esztendőseket
dative	esztendősnek	esztendőseknek
instrumental	esztendőssel	esztendősekkel
causal-final	esztendősért	esztendősekért
translative	esztendőssé	esztendősekké
terminative	esztendősig	esztendősekig
essive-formal	esztendősként	esztendősekként
essive-modal	—	—
inessive	esztendősben	esztendősekben
superessive	esztendősön	esztendőseken
adessive	esztendősnél	esztendőseknél
illative	esztendősbe	esztendősekbe
sublative	esztendősre	esztendősekre
allative	esztendőshöz	esztendősekhez
elative	esztendősből	esztendősekből
delative	esztendősről	esztendősekről
ablative	esztendőstől	esztendősektől
non-attributive possessive - singular	esztendősé	esztendőseké
non-attributive possessive - plural	esztendőséi	esztendősekéi

or

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	esztendős	esztendősök
accusative	esztendőst	esztendősöket
dative	esztendősnek	esztendősöknek
instrumental	esztendőssel	esztendősökkel
causal-final	esztendősért	esztendősökért
translative	esztendőssé	esztendősökké
terminative	esztendősig	esztendősökig
essive-formal	esztendősként	esztendősökként
essive-modal	—	—
inessive	esztendősben	esztendősökben
superessive	esztendősön	esztendősökön
adessive	esztendősnél	esztendősöknél
illative	esztendősbe	esztendősökbe
sublative	esztendősre	esztendősökre
allative	esztendőshöz	esztendősökhöz
elative	esztendősből	esztendősökből
delative	esztendősről	esztendősökről
ablative	esztendőstől	esztendősöktől
non-attributive possessive - singular	esztendősé	esztendősöké
non-attributive possessive - plural	esztendőséi	esztendősökéi