felhúzókötél

Hungarian

Etymology

felhúzó +‎ kötél

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlɦuːzoːkøteːl]
• Hyphenation: fel‧hú‧zó‧kö‧tél

Noun

felhúzókötél (plural felhúzókötelek)

1. (nautical) whip

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	felhúzókötél	felhúzókötelek
accusative	felhúzókötelet	felhúzóköteleket
dative	felhúzókötélnek	felhúzóköteleknek
instrumental	felhúzókötéllel	felhúzókötelekkel
causal-final	felhúzókötélért	felhúzókötelekért
translative	felhúzókötéllé	felhúzókötelekké
terminative	felhúzókötélig	felhúzókötelekig
essive-formal	felhúzókötélként	felhúzókötelekként
essive-modal	—	—
inessive	felhúzókötélben	felhúzókötelekben
superessive	felhúzókötélen	felhúzóköteleken
adessive	felhúzókötélnél	felhúzóköteleknél
illative	felhúzókötélbe	felhúzókötelekbe
sublative	felhúzókötélre	felhúzókötelekre
allative	felhúzókötélhez	felhúzókötelekhez
elative	felhúzókötélből	felhúzókötelekből
delative	felhúzókötélről	felhúzókötelekről
ablative	felhúzókötéltől	felhúzókötelektől
non-attributive possessive - singular	felhúzókötélé	felhúzóköteleké
non-attributive possessive - plural	felhúzókötéléi	felhúzókötelekéi

Possessive forms of felhúzókötél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	felhúzókötelem	felhúzóköteleim
2nd person sing.	felhúzóköteled	felhúzóköteleid
3rd person sing.	felhúzókötele	felhúzókötelei
1st person plural	felhúzókötelünk	felhúzóköteleink
2nd person plural	felhúzóköteletek	felhúzóköteleitek
3rd person plural	felhúzókötelük	felhúzóköteleik