iroda

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ír +‎ -oda

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈirodɒ]
  • Hyphenation: iro‧da
  • Rhymes: -dɒ

Noun

[edit]

iroda (plural irodák)

  1. office (building or room)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative iroda irodák
accusative irodát irodákat
dative irodának irodáknak
instrumental irodával irodákkal
causal-final irodáért irodákért
translative irodává irodákká
terminative irodáig irodákig
essive-formal irodaként irodákként
essive-modal
inessive irodában irodákban
superessive irodán irodákon
adessive irodánál irodáknál
illative irodába irodákba
sublative irodára irodákra
allative irodához irodákhoz
elative irodából irodákból
delative irodáról irodákról
ablative irodától irodáktól
non-attributive
possessive - singular
irodáé irodáké
non-attributive
possessive - plural
irodáéi irodákéi
Possessive forms of iroda
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. irodám irodáim
2nd person sing. irodád irodáid
3rd person sing. irodája irodái
1st person plural irodánk irodáink
2nd person plural irodátok irodáitok
3rd person plural irodájuk irodáik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Further reading

[edit]
  • iroda in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Uzbek

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Arabic إِرَادَة (ʔirāda).

Noun

[edit]

iroda (plural irodalar)

  1. will

Declension

[edit]