Ekecs

	Ekecs (Okoč)
	Az ekecsi katolikus templom
; Ekecs címere	; Ekecs zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Polgármester	Polák László
Irányítószám	930 28
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	DS
	Népesség
Teljes népesség	3704 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	63,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 53′ 26″, k. h. 17° 48′ 35″47.890556°N 17.809722°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 26″, k. h. 17° 48′ 35″47.890556°N 17.809722°E
	Ekecs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ekecs témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ekecs (szlovákul Okoč) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Közigazgatási területe 63,43 km². A mai község 1976-ban jött létre Ekecs és Apácaszakállas egyesítésével.

Élővilága

A faluban a volt TSz területén volt gólyafészek.^[2]

Fekvése

Ekecs Nagymegyertől 5 km-re északkeletre, Gútától 20 km-re délnyugatra fekszik a Csallóköz közepén. Határában kavicsgödrökben kialakult tavak találhatóak.

Ekecs keletről Gútával, Lakszakállassal és Szilassal, délről Nagymegyerrel, nyugatról Alistállal és Nyárasddal, északról Alsóhatárral határos. Keleti határa egyben (1996 óta) a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határa, nyugati határában pedig a Határ-kanális egykor Komárom és Pozsony vármegye határa volt. Északon a Kis-Dunáig terjed közigazgatási területe.

Ekecsen áthalad a Nagymegyert (5 km) Nyárasddal (10 km) összekötő 561-es út. Mellékutak kötik össze Alistállal (9 km), Szilassal (4 km), valamint Bogyaréten (9 km) keresztül Gútával (21 km). Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

Ekecs a Dunaszerdahelyi járás legnagyobb területű községe, és a legnagyobb területű olyan község, mely teljes egészében a Csallóköz területén fekszik.

Ekecs két kataszteri területből (Ekecs, Apácaszakállas) és három településrészből (Ekecs, Béle, Apácaszakállas) áll. Ekecs katasztere 37,42 km², Apácaszakállasé pedig 26,01 km².^[3]

Gólyás (Nový Goľáš), Túzokpuszta (Dropie), Aszódpuszta (Asód), Béle (Jánošíkovo na Ostrove), Viharos (Viharoš) és Nagyszegmajor (Veľký Sek) tartozik hozzá.

Története

Az ekecsi református templom

1268-ban Ekech néven említik először, a komáromi vár tartozéka volt. Ugyanebben az évben Bolár nevű faluról is említés történik, később azonban már nem. Lakói ősidőktől fogva különböző kiváltságokat élveztek és mint a komáromi vár népei, semmilyen egyéb szolgálattal nem tartoztak. Főként halászatból éltek. 1349-ben Eketh néven említi oklevél, melyben az esztergomi érsekség itteni birtokáról történik említés. 1460-ban a Nyulak-szigeti apáckolostornak is volt itt birtoka, mely később birtokvita tárgyát is képezte a birtok későbbi tulajdonosai: a nagyszombati apácák és a község között. 1550-ben I. Ferdinánd király megerősítette kiváltságaiban a községet. Ezután a Zichy család birtoka, akik a korábban nemességet kapott község lakóitól úrbér fizetését követelték, melyet sokan megtagadtak. 1822 augusztusában majdnem az egész falu leégett, a hajléktalanná vált ekecsieket az apácaszakállasiak fogadták be. 1828-ban 124 házában 887 lakos élt. Lakói a század végéig nagyrészt a Dunán és a Kis-Dunán folytatott halászatból éltek.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír Ekecsről: Ekecs , magyar f. fekszik a pozsoni országúiban, komaromhoz 3 3/4 mfdnyire; határos Béllé pozsonmegyei pusztával s Nyárasddal; határa lábbal a kis Dunára dűl. Határa 7034 5/8 hold, mellyből 65 1/8 hold belső telek; 2274 h. szántóföld; 1909 hold kaszáló, 1 4/8 h. erdő; 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség; 2463 6/8 legelő; 70 1/8 haszonvehetlen. E területből a jobbágyság 106 4/8 telke után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 h. kaszálót. Földe porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rété elsőosztálybeli. — Búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, és len leginkább vedelik. A jobbágyok a szarvasmarha- és ló tenyésztést meglehetős kiterjedésben űzik, de ügyetlenül. Az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r, kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját templommal bírnak. Mesterember csak 8 van, u. m. 1 kovács, legényével; 3 takács, 2 szabó, 2 csizmadia. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott.^[4]

1848-ban a császáriak és a honvédek közötti ütközet zajlott itt le. 1891-ben Ekecsnek vasútállomása, postahivatala és postatakarékpénztára is volt. 1904-ben tűzvész pusztított. 1907-ben a Borovszky-féle vármegyemonográfia a csicsói uradalomhoz tartozónak említi. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott (Béle kivételével, mely Pozsony vármegye része volt), majd Csehszlovákia része lett.

1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Főként katolikus vallású lakói átvészelték a háború utáni kitelepítéseket, az etnikai szerkezet nem változott meg számottevően. Mai formájában 1976-ban jött létre, amikor Apácaszakállast és Ekecset egyesítették. Ennek előzménye a két falu szövetkezetének egyesítése volt 1973-ban.

Népessége

1880-ban 1410 lakosából 1339 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt. Apácaszakállas 996 lakosából 942 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1429 lakosából 1420 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. Apácaszakállas 992 lakosából 978 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1485 lakosából 1483 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt. Apácaszakállas 974 lakosából 965 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1544 lakosából 1535 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt. Apácaszakállas 975 lakosából 970 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1797 lakosából 1765 magyar és 21 csehszlovák volt. Apácaszakállas 1206 lakosából 1158 magyar és 20 csehszlovák volt.

1930-ban 2056 lakosából 1946 magyar és 104 csehszlovák volt. Apácaszakállas 1217 lakosából 1156 magyar és 28 csehszlovák volt.

1941-ben 2034 lakosából 2020 magyar és 3 szlovák volt. Apácaszakállas 1205 lakosából 1198 magyar és 2 szlovák volt.

1970-ben 2669 lakosából 2508 magyar és 156 szlovák volt. Apácaszakállas 1326 lakosából 1247 magyar és 76 szlovák volt.

1980-ban 3757 lakosából 3619 magyar és 127 szlovák volt.

1991-ben 3597 lakosából 3452 magyar és 127 szlovák volt.

2001-ben 3804 lakosából 2306-an Ekecsen, 1117-en Apácaszakállason, s további kb. 370-en az ide tartozó pusztákon, majorságokban éltek.^[5] Ebből 3520 magyar és 231 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 3677 lakosából 3366 magyar és 276 szlovák volt.

2021-ben 3704 lakosából 3170 (+74) magyar, 378 (+34) szlovák, 10 (+9) cigány, 11 (+3) egyéb és 135 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Gazdaság

A rendszerváltás előtt fontos szövetkezeti község volt, az akkor 6300 hektáron gazdálkodó szövetkezet 2007-ben mintegy 3000 hektáron gazdálkodott. Az állattenyésztés főként Gólyáson van jelen.

Oktatás, kultúra

Szent Flórián szobra

Az 1960-ban létesített Arany János Alapiskolát (magyar nyelvű) 2007-ben 120 gyermek látogatta, itt működik a községi könyvtár is. Itt működik az ország egyetlen magyar nyelvű mentálisan sérülteknek fenntartott szakmunkásképzője (alapiskolával). A falunak két zenekara, moderntánc- és gyermektáncegyüttese (Pimpimpálé) van. Az egyesült községben két művelődési ház (az apácaszakállasi 1938-ban, az ekecsi az 1950-es években épült) található.

Neves személyek

Itt született 1930. október 29-én Fónod Zoltán irodalomtörténész, kritikus, publicista, szerkesztő.^[7]
Apácaszakállas született 1967-ben Berényi József szlovákiai magyar politikus, 2010-2016 között a Magyar Koalíció Pártja elnöke.
Itt hunyt el 1826-ban Csóka József református lelkész.
Itt hunyt el 1886-ban Farkas Benő református lelkész.
Itt szolgált Orosch János nagyszombati érsek.

Nevezetességei

Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
Református temploma 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették újjá a templomhajót.
A faluban több szakrális kisemlék található:
- Szent Vendel-kápolna – 18-19. századi;
- Szent Flórián szobra – a Laki és a Fő utca sarkán áll, az 1822-es tűzvész után emelték. 1880-ban Ferenczy István templomgondnok, 2006-ban pedig a községi önkormányzat újította fel;
- Szeplőtelen Szűz Mária szobra – a katolikus templom udvarán áll, Klimó Tamás és neje, Köles Mária emeltette 1863-ban;
- A Laki utca végénél álló keresztet Kiss Mihály és Bitter Katalin emeltették 1893-ban, a Kereszt és a Vasút utca sarkán álló keresztet Németh János Krisztus halálának 1900. évfordulójára.
A falu első említésének 730. évfordulójára 1998-ban állított emlékoszlop alkotója Lipcsey György.
Ekecsen és Apácaszakállason egyaránt található világháborús emlékmű.
A régi ekecsi községháza 1928-ban épült, az 1980-as évekig a helyi nemzeti bizottság, majd a községi könyvtár és a nyugdíjasklub használta. Jelenleg (2008.) bankfiókként hasznosítják.

Apácaszakállas

Az apácaszakállasi református templom és emlékmű

Református templomát 1784. november 28-án szentelték fel, klasszicista stílusban épült, ötszintes tornyát 1804-ben építették hozzá. Kisebbik harangját 1887-ben öntötték, az első világháború során beolvasztott nagyobbik harang helyett 1923-ban Brünnben újat öntettek. Belsejét művészi faragású karzat és a helybeli asszonyok által 1818-ban készített szószék, valamint vörös márványból faragott úrasztal (1870.) díszíti. A templom mellett álló parókia 1957-58-ban épült a régi helyén.
Késő klasszicista kastélya (jelenleg szociális otthon, sérült gyermekek intézete) a 19. század végén épült, értékes védett park tartozik hozzá. Az egykori úrilakot Loránd Leó, budapesti kereskedő építtette, akitől Behle Rozália vásárolta meg, az ő neve után hívják a helybeliek Rózsika-kastélynak.
A templom előtti téren álló emlékoszlopot Lipcsey György készítette a község első említésének évfordulójára.
Az apácaszakállasi Speciális Iskola épülete az 1900-as évek elején épült dohányszárítónak. Később lakóépületként szolgált – a tulajdonos neve alapján Čapka-féle kastélynak nevezték. Az 1960-as évekig a környék első nyolcéves magyar tannyelvű iskolájának adott otthont.

Külterületek

Gólyás – majorsági épület 1913-ból

Aszód

Aszódpuszta (szlovákul Asód) a Kis-Duna déli partjának közelében, Ekecstől 10 km-re északkeletre fekszik. 1268-ban említik először Ozu néven, 1460-ban már vámos hely és Alsó-Azolcz néven szerepel, majd 1595-ben komáromi várbirtokként említik. Fényes Elek szerint: Aszód, puszta, határos Ekecs, Apácza-Szakálas és Gutta helységekkel; határa egész a kis Dunáig terjed. Áll 1097 4/8 holdból, melly közt 11 2/8 h. belső telek, 121 5/8 h. szántóföld, 808 6/8 h. kaszáló, 86 1/8 h. erdő, 44 1/8 h. mocsár, 26 h. haszonvehetlen. Földe porhanyós fekete agyag, s termékenységre nézve első osztálybeli; bőven terem búzát, árpát, zabot, burgonyát és repczét. A rétek e vidéken a legjobbminőségi szénát gazdagon termik. Van 18 magyar lakosa. Földesura gróf Zichy István, ki itt szép majorságot, és 1500 finom juhot tart. A kis Dunában jó halászat esik. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. Az 1920-as években 7 szlovák kolonista családot telepítettek le Aszódpusztán.^[8]

Béle

Béle (más néven Nagybélle, szlovákul Jánošíkovo na Ostrove, korábban Malá Belá) Ekecstől 5 km-re nyugatra, az Alistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945 után 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide, akik családonként 14 hektár földet kaptak. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része elköltözött. Béle központi majornak számított, 700 hektár föld tartozott hozzá, gabonát, kukoricát, cukorrépát és takarmányféléket termesztettek, szarvasmarhát és lovakat tartottak. A gazdaságot az 1990-es évek elején széthordták, a műemlékjellegű magtár és a gazdasági épületek sem maradtak fenn, csak a lakóépületek.^[9]

Túzokpuszta

Túzokpuszta (vagy Túzok, szlovákul Dropie) a faluközponttól 5 km-re északnyugatra fekszik, a Nyárasdra vezető út közelében, a Határ-kanális bal partján. 2008-ban 10 család élt itt. Határában állt egykor Búcsúháza település (ma dűlő, a szlovák térképeken Rozlúčka néven szerepel). 1927-ben kilenc szlovák telepes család érkezett ide, akik Kálnoky Sándor birtokából jutottak 328 ha nagyságú területhez.^[10]