Ununennium

119-es rendszámú, jelenleg még nem bebizonyított kémiai elem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 13.

Az ununennium a 119-es rendszámú, jelenleg még nem bebizonyított létezésű kémiai elem. Eka-franciumnak is hívják és a transzaktinoidákhoz tartozik. Vélhetően folyadék halmazállapotú, erősen bázikus alkálifém, valószínűleg ezüstösen fehér vagy szürke. Atomtömege 295 (becsült). Az oganeszonra alapozott elektronszerkezete: [Og]

119 oganeszonununenniumunbinilium
Fr

Uue

(Uhe)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                               
 
119
Uue
Általános
Név, vegyjel, rendszám ununennium, Uue, 119
Latin megnevezés ununennium
Elemi sorozat alkálifémek
Csoport, periódus, mező 1, 8, s
Elektronszerkezet [Og] 8s1 (francium alapján vsz.)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 18, 8, 1
Fizikai tulajdonságok
Hivatkozások

Az ideiglenes név a rendszám három számjegyéből alakult ki. Ez az anyag azért érdekes, mert a tudományos jóslatok szerint ez az első folyékony radioaktív elem, valamint a higany után a második szobahőmérsékleten folyékony fém. Továbbá az eddig nem kutatott nyolcadik periódus is ezzel kezdődik. Mivel a természetben nem található meg, mesterséges magreakcióval lehet előállítani.

Sikertelen előállítási kísérletek

szerkesztés

A 119-es elemet 1985-ben einsteinium-254 céltárgy kalcium-48 ionokkal történő bombázásával próbálták meg előállítani a superHILAC gyorsítóban az USA Kalifornia államában levő Berkeley-ben. Nem sikerült kimutatni, hogy a kívánt mag keletkezett volna.[1]

 

Nagyon valószínűtlen, hogy ez a reakció használható legyen, mivel rendkívül nehéz elegendő mennyiségű Es-254-et előállítani ahhoz, hogy kellően nagy céltárgyat készíthessenek belőle, amire pedig szükség volna a kísérlet érzékenységének növeléséhez.

A várakozások szerint jóval nagyobb lesz a siker esélye a dubnai Flerov Intézetben 2019 tavaszán kezdődő kísérletekben, ahol titán-50 ionokkal bombáznak berkélium céltárgyat.[2]

Hivatkozások

szerkesztés
  1. R. W. Lougheed, J. H. Landrum, E. K. Hulet, J. F. Wild, R. J. Dougan, A. D. Dougan, H. Gäggeler, M. Schädel, K. J. Moody, K. E. Gregorich, and G. T. Seaborg (1985). „Search for superheavy elements using 48Ca + 254Esg reaction”. Physical Reviews C 32, 1760–1763. o. DOI:10.1103/PhysRevC.32.1760. 
  2. KeanJan. 30, Sam; 2:30: A storied Russian lab is trying to push the periodic table past its limits—and uncover exotic new elements (angol nyelven). Science | AAAS, 2019. január 29. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)