Wikipédia:Átirányítás

Tudnivalók

Átirányításnak azt nevezzük, amikor egy lap nem tartalmaz szöveget, hanem csak egy hivatkozást egy másik lapra, a céllapra. Ha rákattintunk egy átirányító lapra mutató belső hivatkozásra, akkor automatikusan a céllapra jutunk. Ha ezt a belső linket zöld színben látod, akkor a te beállításaidban, ahol ki-bekapcsolható, be van kapcsolva az a segédeszköz, hogy az átirányításra mutató belső linkek kék helyett zölden jelenjenek meg.

Sok esetben egy szócikkre több lehetséges, gyakran használt néven is kereshet az, aki meg szeretné találni. Példa lehet erre Marosvásárhely városa, amit románul Târgu Mureșnek neveznek.

Ezt úgy lehet elérni, hogy a szócikk csupán egy sort tartalmaz, az alábbi formában:

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[azon szócikk neve, ahova az átirányítás mutat]]

vagy

#REDIRECT [[azon szócikk neve, ahova az átirányítás mutat]]

Ha egy szerkesztő átnevez egy lapot, akkor automatikusan létrejön egy átirányítás, ami a régi névről az újra mutat; így a régi névre hivatkozó szócikkek hivatkozásai nem romlanak el.

A szócikkekben nem javasolt átirányító lapokra hivatkozni: lehetőség szerint minden hivatkozás a nem átirányított, végleges szócikk nevére hivatkozzon. Természetesen a szövegben ennek nem kell látszania, tehát lehet a szövegben úgy hivatkozás Târgu Mureș-re, hogy valójában az Marosvásárhelyre mutat, az alábbi módon: [[Marosvásárhely|Târgu Mureș]], ekkor a hivatkozás helyes lesz, de a szövegben Târgu Mureș fog megjelenni.

A lehetőségekről részletesen a szerkesztési útmutató ír.

Mikor használjunk átirányítást?

Az átirányító lapok fő célja az, hogy ha egy szócikkre (fogalomra) több néven is hivatkozhatunk, akkor ne kelljen minden változathoz lemásolni, vagy pedig mindig „átklikkelni” egyikről a másikra, hanem a Wikipédia automatikusan átugorjon az alternatív elnevezésről arra, amit használunk.

Egy példa: EU, ami az Európai Unió rövidítése. Ha az EU cikkre keres valaki, akkor megtalálja, de a Wikipédia automatikusan "átirányítja" az olvasót a helyes, teljes névre, és ezt fent, a cikk címe alatt jelzi is.

A másik oka az átirányításnak az lehet, hogy egy cikknek több neve is van, amivel logikusan lehet rá hivatkozni, példák erre a nem latinbetűs írású nevek (Akira Kurosawa → Kuroszava Akira, itt a névsorrend is megfordul – lásd részletesebben WP:JAPÁN – stb.) vagy az idegen jeleket tartalmazó cikknevek (alef).

Amennyiben egy címnek több lehetséges jelentése van, a szócikk címében általában zárójeles pontosításra van szükség, ilyenkor a zárójeles névtag nélküli alapformát vagy az egyértelműsítő lapjára (például a rák→Rák (egyértelműsítő lap) esetében), vagy ha a megnevezésnek van egy különösen gyakran használt jelentése (például: Tigris→Tigris (állat)), oda irányítjuk át. Erről a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok szól bővebben.

Az átirányítások készítésének alapelve röviden az, hogy minden olyan alakról készül átirányítás, ami előfordulhat a keresésben. (Ezért ajánlatos például a görög nevek esetében a szabatos, hangsúlyjeles alakra átirányítást készíteni a hangsúlyjel nélküliről, mert nem biztos, hogy minden kereső kapásból eltalálja, hol a hangsúly: Markosz Pagdatisz → Márkosz Pagdatísz).

Átirányítás kettős című cikkre

Lásd: Wikipédia:Elnevezési szokások#Az „és” használata

Átirányítás alternatív vagy rontott névalakról és helyesírási hibás alakról

Átirányítás keletkezik akkor is, amikor egy lapot átnevezünk, hogy a régi néven is meg lehessen találni. Ezek az átirányítások olykor szükségesek, máskor nem (az utóbbi esetben törölni szoktuk őket), az alábbi szempontok szerint:

• megmarad az átirányítás, ha
  • az alternatív név előfordulhat a keresésben (például állandó átirányítás mutat a revolúció szinonimáról a → forradalomra). Ilyenkor a szócikkek főszövegében minden alternatív néven lehet hivatkozni az illető fogalomra, a redir elirányít a megfelelő lapra, de ezek a szinonimák akkor is megmaradnak átirányításnak, ha belső hivatkozás nem mutat rájuk, hogy a keresés által változatlanul elérhetőek legyenek;
  • a rontott alakról van belső hivatkozás, ilyenkor csak addig, amíg valaki ki nem cseréli az összeset, azután, feltéve, hogy az illető alakról nem számíthatunk keresésre, az ilyenek törölhetőek;
  • művek eredeti nyelvű címéről van szó, vagy nem latinbetűs nevek olyan átírási változatairól, amelyekre előfordulhat a keresés;
  • ugyancsak ide tartoznak a latin betűs ábécék ritka mellékjeles betűformái, melyek nem minden billentyűzeten elérhetőek (ezért mutat például állandó átirányítás a Lech Walesa alakról a teljesebb → Lech Wałęsa formára stb.).
  • ha a helyesírási hibás alakban a hiba nem triviális (azaz nem elütés), hanem viszonylag bonyolultabb helyesírási szabályok segítségével állapítható csak meg a megfelelő alak (ilyen például az egybeírás-különírás, az úgynevezett szótagszámlálási szabály, a mozgószabály, a nagykötőjelet tartalmazó alakok stb.) – például az *Osztrák-Magyar Monarchia hibás kiskötőjeles alakjáról állandó átirányítás mutat a nagykötőjeles, rendes → Osztrák–Magyar Monarchia formára stb.)
• törölhető az átirányítás gyakorlatilag minden olyan esetben, ami nem fér a fentiek közé , azaz:
  • ha nem várható, hogy keresésben előfordul az illető alak,
  • ha a helyesírási hiba a rontott formában triviális (elütés, ly, hosszú és rövid ékezetek stb.)
  • ha az átirányítás nem létező lapra készült el, tehát az esetlegesen a keresőbe begépelt címszó a semmibe mutat,
  • stb.
• Fontos! Az állandóra meghagyott, hibás alakról mutató átirányításokat jelöljük meg minden esetben a {{rosszredir-auto}} vagy {{rosszredir}} sablonokkal, annak megfelelően, hogy a főszövegben előforduló eseteiket automatikusan (külön odafigyelés nélküli botüzemmódban) lehet csak javítgatni, vagy csak egyenként felügyelt botszerkesztéssel (második eset)!

A hibás és nem hibás, de javítandó redireket jelölő sablonok

A hibás vagy különféle okból nem ajánlott névformákról készült átirányításokat az alábbi sablonokkal jelezheted (a jelzés célja, hogy ezek a főszövegben is javíthatóak legyenek):

• {{átirányítás hibás névről}}^(?) (röviden: {{rosszredir}});
• {{átirányítás automatikusan javítható hibás névről}}^(?) ({{rosszredir-auto}}));
• {{átirányítás nem hibás névről}}^(?) ({{nemrosszredir}}));
• {{átirányítás automatikusan javítható nem hibás névről}}^(?) ({{nemrosszredir-auto}}).

E sablonokkal jelezheted, ha egy átirányítás célja az, hogy egy hibás (vagy nem hibás, de nem ajánlott), ellenben a keresésben előforduló gyakori névalak ne piros linket eredményezzen, hanem a helyes szócikkre vigyen. (Pl. ha milliméter helyett milimétert ír valaki.) A sablonok segítségével az ilyen hibás linkek a szócikkekből kiszűrhetőek, és kijavíthatóak.

A sablonok elhelyezik az átirányítást az Átirányítások hibás névről kategóriába, és az ilyen átirányításokra mutató linkeket egy bot javítja majd.

Miért kell kétféle sablon a hibás alakokhoz?

A kétféle sablonra azért van szükség, mert az ilyen elírások javításának legegyszerűbb módja az, ha egy robot (a sablont tartalmazó átirányítások „Mi hivatkozik erre” funkcióján keresztül) megkeresi az érintett szócikkeket, és ott automatikusan kicseréli a szövegben a rossz elnevezést a jóra. Ez azonban nem minden esetben alkalmazható: a miliméter → milliméter csere akkor sem okoz hibát, ha a szó valamilyen ragozott alakban ([[milliméter]]es, [[milliméter]]nyi, [[milliméter]]rel) szerepel, de ha az elírás a szó végén van, vagy megváltoztatja a hangrendet, akkor a cseréhez már emberi felügyelet kell. (Például a Sztravinszkij → Stravinsky javításakor a [[Sztravinszkij]]jal szövegből automatikus cserével azt kapnánk, hogy [[Stravinsky]]jal, miközben a helyes alak [[Stravinsky]]vel!) Ezért ha az elírás javításakor vélhetőleg a toldalékolást is javítani kell, a {{rosszredir}} sablont kell használni (és ilyenkor a bot minden javítás előtt megkérdezi az üzemeltetőjét); máskülönben pedig a {{rosszredir-auto}} segítségével a javítás kevésbé időigényes.

Mire kell a kétféle „nem hibás”?!

A kétféle nem hibás az olyan redirek jelölésére való, amelyek olyan alakról irányítanak át, melyek ugyan semmiféle szempontból nem hibásak, de a főszövegben valamiért nem ajánlottak. Példa: az Akira Kurosawa forma a Hepburn-féle átírás szerinti alak, nem mondható, hogy hibás volna, de a WP irányelve szerint főszövegben az úgynevezett magyaros átírási forma követendő, az pedig a Kuroszava Akira. Ezen az utóbbi címen található a cikk is. Az ilyen redireket a robot ugyancsak cserélni fogja.

Másik példa: a Nachmanides alak Móse ben Náhmán közkeletű névformája, a görögös nevének tudományos átírása. De minthogy a WP irányelve az úgynevezett népszerűsítő formát írja elő, ezt az alakot nem hagyjuk meg főszövegben. Ugyanakkor a Nachmanidész változat már határozottan „rosszredir”, mert keveri a kétféle átírási formát.

Újabb példa: az I. világháború alak ugyan nem hibás szigorúan véve, de a főszövegben sorszámokat elsődlegesen betűvel írunk eseménynévben: első világháború. Ezért az előbbi nem egyszerűen redir, hanem a főszövegben cserélendő is, bár nem hibás szigorúan véve.

Figyelem! A fenti Nahmanidész-példában vigyázni kell, hogy paraméterben a helyes átírású Nahmanidész alternatív névalakot adjuk meg, mert különben a robot a Móse ben Náhmánra, az elsődleges címre fog cserélni minden előfordulást, holott a célunk csak az volt, hogy Nachmanides/Nachmanidész/Nahmanidész alakvariánsok körében rendet vágjunk a főszövegben, nem pedig az, hogy ezt a tökéletesen elfogadható alternatív nevet „kiirtsuk”, és mindenütt a héberes névforma szerepeljen.

Az automatikusan javítható és a „sima” nemrosszredir ({{nemrosszredir}} és {{nemrosszredir-auto}}) közötti választás ugyanúgy működik, mint a fenti rosszredir és rosszredir-auto közötti választás, részleteket lásd a #Miért kell kétféle sablon a hibás alakokhoz? szakaszban fentebb.

Mikor ne használd egyiket se?

Ne használd a hibás átirányítás sablonokat szinonimáknál, rövidítéseknél, (helyes) alternatív írásmódoknál (tehát olyanoknál, amelyek főszövegben sem cserélendőek, például revolúció forradalom helyett stb.), és egyéb nem hibának minősülő formáknál.

Ha az átirányítás többszörös

Ha az átirányítás a többszörös redirektek elkerülése érdekében egy helyesírási hibás alakról egy más szóra irányít át (például az inkomenzurábilitás az inkommenzurábilitás helyett az összemérhetetlenség szócikkre), akkor a jó alakot add meg paraméterben!

Mikor ne használjunk átirányítást?

Vannak olyan helyzetek, amikor nem célszerű átirányítást képezni, felesleges, vagy egyenesen káros lenne.

Hiányzik a cél

Ha hiányzik maga a cikk, akkor káros lenne rámutató átirányító lapot létrehozni, mert nem lennének többé pirosak az ilyen linkek, hanem kéken vagy zölden látszódnának a szerkesztői beállítás szerint. Nem hívnának fel pirosan a cikkírásra, a rákattintó is csalódna. Egy apró cikk létrehozásával oldható meg az ilyen helyzet, – vagy addig is le kell mondani az átirányításról.

Többértelműség

Ha egy név több meglevő szócikkre is utal vagy témája szerint több meglevő szócikkhez is kapcsolódik, kerüljük az átirányítást, mert zavaros helyzetet eredményezhet. (pl. a "gálya" szó átirányítása a gályarabság szócikkbe azt eredményezi, hogy a hajókról szóló utalások is mind a gályarabsághoz kerülnek átirányításra.)

Ilyenkor a megfelelő megoldás inkább egy egyértelműsítő lap lehet.

Átirányítás kisbetűs névről

Nem szükséges átirányítást készíteni a kisbetűs névváltozatról (gyakran ugyanis a keresésnél kisbetűvel írják be az egyébként nagybetűs rövidítéseket vagy neveket, pl. kgst a KGST helyett). Ilyenkor a szócikkben ugyan nem létezőnek mutatja a nevet a rendszer, de a keresésben odatalál a megfelelő szócikkhez (amennyiben létezik a nagybetűs alak átirányításként vagy szócikknévként). Hasonlóan nem szükséges kisbetűs névalak átirányításként nevek esetében, pl. pink floyd vagy mata hari.

Dupla átirányítás

Átirányítással csak egy lépést lehet automatikusan áthidalni: ha egy átirányítás egy másik átirányításra mutat, akkor az olvasó a linkre kattintva nem a tényleges célpontra, hanem a második átirányítás oldalára érkezik. Az ilyen dupla átirányítások ezért kerülendőek, hibának számítanak. A leggyakrabban úgy keletkezik dupla átirányítás, ha átnevezünk egy olyan lapot, amire már mutatott átirányítás; ilyenkor az eredeti átirányítást kézzel át kell írni, hogy az új címre mutasson. Egy adott oldal esetén a dupla átirányításokat az eszköztár Mi hivatkozik erre funkciójával lehet kiszűrni (a hivatkozások és beágyazások megjelenítését kikapcsolva), az összes dupla átirányítást pedig a Dupla átirányítások speciális lap listázza ki.

Többes szám – egyes szám

Ne készítsünk átírányítást egy adott szó többes számban megjelenő alakjáról, amennyiben a többesszámú alak egy-az-egyben tartalmazza az egyes számút. Ez a többesszámú ugyanis könnyedén linkelhető az egyesszámú alakból, a szögletes zárójelhez kapcsolt raggal. A kereső használata esetén a keresett szó egyes számú alakja már teljes egészében megjelenik, amikor a továbbgépelése a keresett szónak feleslegessé válik. Az ilyen átirányítás pusztán a felesleges cikkek számát fokozza, ez pedig kerülendő.

Átirányítások kategorizálása

Az átirányítások kategorizálásának nincs elvi akadálya, indokoltnak viszont leginkább csak akkor tekinthető, ha

1. összevont cikkben tárgyaltatik egy csomó téma (pl. Harry Potter szereplői): ilyenkor célszerű a szereplők nevéről átirányító lapot kategorizálni;
2. nem egyértelmű a kapcsolat az elsődleges cím, amelyen a téma tárgyaltatik, és az átirányító lap címe között, ha tehát elképzelhető, hogy valaki az átirányítás kategorizálása nélkül nem találná meg a kategóriában az illetékes lapot.

Ha a cél egy nagyobb cikk valamelyik szakasza

Előfordul, hogy egy wikiképes téma egyelőre még nem bír önálló cikkel, de valamelyik átfogóbb cikkben saját szakaszt kapott, és érdemes lenne az olvasót addig is odairányítani, amíg a téma önálló cikket nem kap. Ilyenkor ez az átirányítás technikája:

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[cikkcím#szakaszcím]]

Ezekből az átirányító lapokból később önálló cikket képezhetünk az alább leírt módon.

Változtatás az átirányításon és önálló cikk kialakítása átirányító lapon

Néha szükség lehet arra, hogy egy olyan lapot, ami eredetileg átirányítás volt, valódi szócikké alakíts át, vagy más módon szerkessz. Ezt a következőképpen teheted meg:

1. Az átirányításra kattintva vagy keresve az a lap fog bejönni, ahova az átirányítás mutat, de a lap tetején a cím alatt egy ehhez hasonló szöveg fog látszani:

   (Második világháború szócikkből átirányítva)

2. Kattints a fenti sorban a linkre és átkerülsz magára az átirányító lapra. Ezután ezt ugyanúgy szerkesztheted, mint bármelyik más lapot, pl. kicserélheted a REDIRECT/ÁTIRÁNYÍTÁS szöveget valódi tartalomra, törlésre jelölheted, valódi szócikket készíthetsz belőle stb.

Kategóriák átirányítása

Kategóriák átirányítása egyelőre technikailag nem lehetséges, de már évek óta nyúzzák miatta a fejlesztőket – lásd: bugzilla:3311 hiba. A kategóriák névcseréjére, „áttelepítésére” tehát kétféle mód kínálkozik:

1. ha a régi nevet nem kell megőrizni redirként:
   • létre kell hozni kézzel az új kategóriát,
   • ha kevés benne a cikk, ki lehet javítani egyenként a lapok alján a kategóriahivatkozást, ha sok, szólni kell a botgazdák üzenőfalán, hogy egy éppen hajlandó botgazda megkönyörüljön rajtunk,
   • legvégül azonnali törlésre kell jelölni a régi, immár nem használt kategóriát (botos csere esetén nyilván a csere végeztével csak);
2. ha a régi nevet jobb lenne megőrizni redirként (például hogy ne higgye, aki így keresi, hogy egyáltalán nincs is ilyen kategória, mondjuk ezért redir a Kategória:Art nouveau a → Kategória:Szecesszióra), az ilyenek akkor is megmaradnak hosszú távon, amikor teljesen üresek, hogy ne hozza létre őket újra senki, hanem értesülve legyen mindjárt róla, hogy más néven vannak, valamint időnként majd állítólag botok körbejárnak, és javítják a rossz besorolásokat ezek alapján (hasonlóan a {{rosszredir}} működéséhez; a HotCat segédeszköz használatának terjedésével az ilyen, a már rendelkezésre álló kategóriákkal kapcsolatos tájékozatlanság folytán létrehozott, egymást keresztező kategóriák születése visszaszorulóban van, de nem használ mindenki HotCatet), akkor:
   • létre kell hozni kézzel az új kategóriát,
   • a régiben el kell helyezni a {{katredir}} sablont, ettől a plusz lépéstől tekintve az eljárás ugyanaz (kiürítés kézzel vagy bottal), viszont a végén értelemszerűen nem következik törlés.

Lásd még

• Wikipédia:Átnevezés
• Wikipédia:Egyértelműsítő lapok
• Wikipédia:Zöld belső hivatkozások