Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2024 II.

Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2024-es év első felére.

27. hét

július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között: Pajzsos cankó

A jelölt cikk: Pajzsos cankó (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Tojó násztollazatban

A pajzsos cankó (Calidris pugnax) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Közepes termetű parti madár, amely Eurázsia északi mocsaraiban és láprétjein tölti a nyarat, illetve ott szaporodik. Vándorlásakor télen óriási csapatokba verődik. Legfőbb telelő helyei Dél- és Nyugat-Európa (itt állandó állománya is van), Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália.

Jellegzetesen hosszú a nyaka és kidomborodó, csüngő begye van. Nemi kétalakúsága jelentős, a hím jóval nagyobb a tojónál. A nászidőszakban színes tollak nőnek a hímek fején, toll nélküli pofáján a bőre narancssárgává válik, begye megfeketedik, és nyaka körül a nyakfodorhoz hasonló gallér alakul ki. A tojó és a párzó időszakon kívül a hím tollazata is felül szürkésbarna, alul fehéres. Az udvarlás alatt a hímek a fej- és nyaktollaikat felmeresztik. A nászruhás hím három különböző színű lehet, az egyik változat színe megegyezik a tojóéval. Dürgőhelye az úgynevezett lek, az a hely, ahová a hím madarak – nemcsak a pajzsos cankók – összegyűlnek vetélkedni a tojók kegyeiért. A hímek számos stratégiát vetnek be a sikeres párzás érdekében. A tojó évente csak egyszer párosodik, és a talajon jól elrejtett fészekbe általában négy tojást tojik. A tojó egyedül költi ki és neveli fel fészekhagyó fiókáit. A fészekaljra veszélyesek a rókák, az elvadult macskák, a hermelinek, valamint a sirályfélék, a varjúfélék és a halfarkasok. A pajzsos cankó csőrével tapogatja ki az iszapban élő gerincteleneket, hogy táplálékhoz jusson. A nedves füves pusztákon és a mocsaras területeken egyaránt keresgél, ezért ha tápláléka a talaj felszínén is előfordul, akkor egyszerűen látására hagyatkozik. Párzási időszakban főleg rovarokat, alárendelten növényeket eszik. Ősszel vándorolva és télen nem veti meg a rizst és a kukoricát sem. Mivel Skandináviában és az Arktiszon nagy számban költ, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti, bár egyedeinek száma Európában csökken. Ebben a lecsapolt területek, a túllegeltetés, a növényvédő szerek használata, az élőhelyek elvesztése és a madár túlzott vadászata játszik szerepet. Ritkulása miatt a madár felkerült az úgynevezett Egyezség az afro-eurázsiai vízi vándormadarak védelméről (Agreement on the Conservation of African-Eurasian Migratory Waterbirds, röviden: AEWA) listájára.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Pajzsos cankó szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. március 12., 19:05 (CET)

ː támogatom Andrew69. 2024. június 16., 20:40 (CEST)

július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között: Rhode Island

A jelölt cikk: Rhode Island (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Rhode Island, teljes nevén Rhode Island állam (State of Rhode Island) az Amerikai Egyesült Államok időrendben 13. tagállama az ország új-angliai részén. Fővárosa Providence. Ez a legkisebb területű állam, a területe szinte megegyezik Győr-Moson-Sopron vármegye területével. Szomszédai nyugaton Connecticut, északon és keleten Massachusetts, délnyugaton tengeren New York állam (Long Island).

Rhode Island nevével („Rodosz-sziget”) ellentétben nem sziget, hanem nagyrészt a szárazföldön fekszik. A teljes neve két kolónia nevéből adódik: Providence ültetvény a mai Providence városának helyén feküdt, az „eredeti” Rhode Island pedig valószínűleg a mai Aquidneck-sziget megnevezése volt (ez az állam legnagyobb szigete) a Narragansett-öbölben. Ezek összetételéből született a 2020-ig hivatalos Rhode Island állam és Providence ültetvény megnevezés. Becenevét, az „Óceánállam”-ot azért kapta, mert az állam területének közel harmada az Atlanti-óceánhoz tartozó vízfelület.

A 13 amerikai kolónia közül Rhode Island nyilvánította ki először függetlenségét a brit uralomtól, de közülük az utolsóként ratifikálta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. 1524-ben az olasz Giovanni da Verrazzano volt az első olyan európai, aki Rhode Island területére tévedt. Mivel az állam az Atlanti-óceán partján fekszik, az gazdaságában és kultúrájában is meghatározó szereppel bír; számtalan ételkészítési mód az Amerikai Egyesült Államokban szinte kizárólag csak Rhode Islandre jellemző, más államokban nem vagy csak nehezen lelhető fel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Rhode Island szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. március 12., 19:06 (CET)

 támogatom Andrew69. 2024. június 16., 20:48 (CEST)

28. hét

július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között: Szép asszonyok egy gazdag házban

A jelölt cikk: Szép asszonyok egy gazdag házban (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Illusztráció egy magyar kiadásból

A Szép asszonyok egy gazdag házban (kínai: 金瓶梅; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Jīn Píng Méi) a kínai irodalom egyik klasszikus regénye. Ismeretlen szerző írta a Ming-dinasztia késői szakaszában. Első nyomtatott változata 1610-ben jelent meg.

A regény főhőse egy dúsgazdag kereskedő, aki kizárólag vidám élvezeteinek él. Számos felesége és ágyasa mellett minden erkölcsi gátlás nélkül veti ki hálóját barátai, üzlettársai feleségeire is. Pénzzel minden problémát el tud intézni, később hivatalt is vásárol magának, amiből újabb bevételei származnak. A színes kisvárosi forgatag alapvető erkölcstelenségének ábrázolása mellett háttérként az egész állam súlyos gondjai is megjelennek a regényben. A család az uralkodó dinasztiával párhuzamosan bukik el. A könnyed, vidám cselekmény mögött áttételesen súlyos erkölcsi tanulságok fogalmazódnak meg.

A kínai nyelv sajátosságai miatt a mű címe több különböző, de egymással rokon értelmezésre nyújt lehetőséget. A kínai cím – Csin Ping Mej (Jin Ping Mei) – három szótagja (egyben szava) a főhős, a kéjenc Hszi-men Csing (Ximen Qing) három nagy szerelmének a nevéből áll össze: a Csin (Jin) („arany”) szó Aranylótusz (潘金蓮, Pan Csin-lien (Pan Jinlian)), a Ping („váza”) szó Ping asszony vagy Váza asszony (李瓶兒, Li Ping-er (Li Ping'er)), a Mej (Mei) szócska pedig Tavasziszilva szobalány (龐春梅, Pang Csun-mej (Pang Chunmei)) nevéből. A cím közvetlen értelmezése tehát kínaiul Arany vázában szilvavirágok, kissé elvontabban pedig szép nők egy gazdag házban. További áttételes értelmezésekre nyújt lehetőséget, hogy mindhárom szótag az emberi természet egy-egy vonására is utal, a szilvavirág például a szexualitást szimbolizálja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szép asszonyok egy gazdag házban című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. március 12., 19:07 (CET)

 támogatom Andrew69. 2024. június 16., 20:53 (CEST)

július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között: Ruházatfiziológia

A jelölt cikk: Ruházatfiziológia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia

A ruházatfiziológia tudománya a ruházat és az emberi életfunkciók összefüggéseinek kutatásával foglalkozik. A ruházatfiziológiai kutatások célja az, hogy olyan ruházat tervezését tegyék lehetővé, amely az ember mindenkori tevékenységének legmegfelelőbb mikroklímát tudja biztosítani és ezzel a tevékenységhez optimális viselési körülményeket teremt. Jóllehet mindezt számos tényező befolyásolja, a szorosan vett ruházatfiziológia témaköre elsősorban a ruházat hatása az emberi test hő- és nedvességháztartására, valamint a bőrre gyakorolt mechanikai hatásokra (puhaság, tapadás, a bőrt irritáló esetleges érdesség) korlátozódik, mégpedig nem csak a nap közbeni viselet, hanem az alvás közben viselt ruházat esetében is, hiszen a megfelelő mikroklíma a nyugodt és pihentető alvás egyik előfeltétele is.

A ruházatnak ugyanis határozott funkciója van, és a viselési körülmények alapvetően meghatározzák, mikor milyen ruházat viselése optimális. Azon kívül, hogy szépnek, praktikusnak, kényelmesnek, egészségesnek, jól és könnyen tisztán tarthatónak kell lennie, a ruházatnak fontos élettani szerepe is van, és az ebből eredő követelményeknek is eleget kell tennie. A ruházat viselésének élettani hatásai bonyolult fizikai folyamatokra vezethetők vissza, ezekkel foglalkozik a ruházatfiziológia.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Ruházatfiziológia szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. március 12., 19:08 (CET)

 támogatom Andrew69. 2024. június 16., 20:59 (CEST)

29. hét

július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között: Pénzverdék a római császárkorban

A jelölt cikk: Pénzverdék a római császárkorban (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Köztársaságkori as

A császárkori Róma pénzverdéinek szervezetéről, működéséről keveset lehet tudni. Mindössze néhány feliratos emlék, illetve domborműves ábrázolás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzverde működésének fázisait legalább nagy vonalakban rekonstruálni lehessen.

A Római Birodalomban kezdetben – hasonlóan az ókor több más államához – nem volt a szó mai értelmében vett pénzverésről, a nemesfémeket egyszerűen a súlyuk alapján mérték. Később a fémeket egységes tömbökbe öntötték, hogy a cserekereskedelmet ezzel is megkönnyítsék. Az első, mai értelemben vett érem szintén öntött volt, a Kr. e. 5. században készült. Mintegy száz évvel később áttértek a mai értelemben vett pénzverésre, amely egyben az érmék nagy tömegben való előállítását is megkönnyítette. A római bronzpénz a köztársaság korában az as és a sestertius volt, az ezüstből vert denarius, illetve az előlapon értékjelzéssel ellátott (XL, illetve LX as) aureus a Kr. e. 3. század elején jelent meg. Ez a rendszer a császárkor első századáig, Diocletianus pénzreformjáig nagyjából változatlan maradt, később Nagy Konstantin vezette be a bronz váltópénzeket, illetve a fél- és negyed súlyú aranypénzeket.

A római pénzverdei munkások élén csoportvezetők és azok helyettesei álltak, az egyes munkacsoportok külön vezetővel bírtak. A pénzverdéknek külön részében végezték a veréshez szükséges előmunkálatokat: fémolvasztás, az éremlapkák előkészítése stb. Az officina másik részében dolgoztak a verőtöveket véső és magát az éremverést végző munkások. Ezek a signator, a suppostor, a malliator és a scalptor nevű dolgozók voltak. A signator feladata a verőtövek vésése volt. A sculptor munkaköre is hasonló volt, de az ókori forrásokban ez az elnevezés a szobrászat, illetve a gemmavésés kapcsán is előfordul. A suppositor a felizzított fémlapkát helyezte az alsó és felső verőtő közé, s a malliator feladata volt kalapáccsal ráütni a felső verőtőre.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Pénzverdék a római császárkorban című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. március 12., 19:09 (CET)

július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között: Apollo–11

A jelölt cikk: Apollo–11 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Armstrong, Collins és Aldrin

Az Apollo–11 az Apollo-program ötödik, űrutazókkal végrehajtott repülése volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesített a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.

A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.

Az Apollo–11 pontos leszállási helyét a Hold-térképek Statio Tranquillitatis („Nyugalom Bázis”) önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közelében fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérően élő személyekről neveztek el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az Apollo–11 szócikket va kezdőlapra (55. éves évforduló).  … szalax üzenő 2024. január 28., 19:58 (CET)

30. hét

július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között: Zimmermann-távirat

A jelölt cikk: Zimmermann-távirat (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A kódolt távirat

A Zimmermann-távirat az első világháború idején küldött, titkosított német diplomáciai üzenet, melyben az Arthur Zimmermann vezette német külügyminisztérium 1917 januárjában arra utasította a mexikóvárosi német követet, hogy amennyiben az Egyesült Államok – a megindítani szándékozott korlátlan tengeralattjáró-háború okán – hadat üzenne Németországnak, akkor ajánljon katonai szövetséget Mexikónak, és amennyiben Mexikó területeket tudott volna elfoglalni Texas, Arizona és Új-Mexikó szövetségi államokból, úgy azok Mexikóhoz való visszacsatolását Németország elismerte volna. A tengeralattjáró-háború fokozását előzőleg ellenző, de a vitában végül alulmaradt külügyminisztérium ezzel a lépéssel igyekezett javítani a hadvezetéssel megromlott viszonyán. Az ajánlattételt a Vilmos császárral és valószínűleg a Bethmann-Hollweg kancellárral való egyeztetés nélkül tették meg, és a hadvezetést is csak utólag értesítették róla, hogy az új stratégiához igazodó, már megtett erőfeszítéseket mutathassanak fel.

A háború első napjaiban a britek az összes tenger alatt futó transzatlanti kommunikációs kábelüket elvágták, a németek ezért külföldi segítséggel, az USA berlini nagykövetségének közvetítésével – Anglia érintésével – küldték el az üzenetet a washingtoni nagykövetségükre, ahonnan azt a Mexikóvárosban lévő német külképviseletre továbbították. A táviratot már elküldésének napján elfogta a semleges államok – köztük az USA – táviratforgalmát megfigyelés alatt tartó brit hírszerzés, és nagy pontossággal meg tudta fejteni annak tartalmát. Miután a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése a brit várakozásokkal ellentétben nem vonta magával az USA hadba lépését, a távirat Washingtonnak való átadásával igyekeztek ezt elősegíteni.

A Zimmermann-táviratról március 1-jén adtak hírt az amerikai lapok. Más lehetőséget nem látva a német külügyminisztérium már másnap sajtóközleményben ismerte el, hogy hasonló tartalommal valóban küldött táviratot a mexikói külképviseletének. A háborúból kimaradás kampányszlogenjével 1916-ban választást nyerő Woodrow Wilson elnök a korlátlan tengeralattjáró-háború 1917. február 1-jei meghirdetését valóban nem találta igazolható oknak az USA hadba lépéséhez, ehhez egy újabb, a Lusitaniáéhoz hasonló katasztrófára várt volna, ami azonban nem következett be. Ennek hiányában a Zimmermann-táviratot vélte olyan incidensnek, melyet háborús indoknak lehet beállítani a közvélemény számára.

A távirat nyilvánosságra hozatalának jelentősége és az első világháború menetére tett hatása erősen vitatott. Egyik részről a kódolt távirat feltörését a brit hírszerzés legnagyobb első világháborús sikerének tartják, és az egyik első olyan esetnek, amikor egy jelhírszerzési információ világtörténelmi eseményekre volt hatással. A háború utáni amerikai „mainstream” történetírás átvette Lansing külügyminiszter azon állítását, hogy a táviratban foglalt USA-ellenes konspiráció nyilvánosságra kerülése utáni közfelháborodás teremtette meg az amerikai társadalomban a hadba lépéshez szükséges egységet. Más történészek szerint jelentősen túlértékelték az ügyet, amelyre Wilson elnök 1917. április 2-ai, a hadba lépés melletti kongresszusi beszédében is már csak röviden tért ki. Az eset az amerikai belpolitikában valójában inkább csak elmélyítette a háborúpártiak és az izolacionisták közötti ellentétet, mintsem egyesítette volna a két tábort, az Egyesült Államok hadba lépését pedig csak pár héttel, esetleg pár hónappal hozhatta korábbra, mivel az USA nem engedhette meg magának, hogy az irányába eladósodó antant vereséget szenvedjen és Németország győzelmével egy egységes európai erőközpont jöjjön létre.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Zimmermann-távirat című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. május 8., 18:41 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. július 7., 22:02 (CEST)

július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között: One Ok Rock

A jelölt cikk: One Ok Rock (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A One Ok Rock Budapesten a Dürer Kertben

A One Ok Rock japán rockegyüttes, mely 2005-ben alakult. Nevük az angol 1 O’Clock („egy óra”) kifejezésből ered, mert alakulásukkor folyton hajnali egy órakor gyakoroltak. Az együttes tagjai Taka (ének), Tóru (gitár), Rjóta (basszusgitár) és Tomoja (dobok). Eredetileg az Amuse Inc. szerződtette őket, 2021-ben saját ügynökséget alapítottak 10969 Inc. néven. Külföldön eladott lemezeiknek a Fueled by Ramen a felelős kiadója.

Műfajilag széles skálán mozognak a dalaik, az alternatív rocktól a post-hardcore-on át a power popig. Naihi sinso (内秘心書) című első kislemezük 2007-ben jelent meg és a 48. helyet érte el az Oricon listáján. 2012-ben a The Beginning című daluk a Ruróni Kensin: A kezdetek című film betétdalaként elnyerte az MTV Video Music Awards Japan legjobb filmbetétdalnak járó díját. Ezzel a dallal kezdődtek nemzetközi sikereik, először Ázsiában turnéztak, később több világkörüli turnéjuk is volt. Budapesten is teltházas koncertet adtak 2019-ben.

2015-ben a 35xxxv volt az első nagylemezük, amely első helyet ért el az Oricon heti listáján, 2021-ben a Netflix dokumentumfilmet mutatott be az együttesről Fej vagy írás? – One Ok Rock dokumentumfilm címmel. 2022-vel bezárólag 13 nagylemezt adtak ki.

Az együttes több díjat nyert, többek között a Japan Gold Disc Awardot, az MTV Europe Music Awards legjobb japán előadónak járó díját, és számos további japán zenei elismerést is kiérdemeltek.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az Olimpiai játékok szócikket a kezdőlapra. Július 26-án nyílik a XXXIII. nyári olimpia.  … szalax üzenő 2024. május 8., 18:45 (CEST)

ː Jó lenne a következő változtatás: , hogy negyedik jelölés csak indokolt esetben történjen. Az Olimpia persze lehet ilyen ezért mehet felőlem. Andrew69. 2024. július 7., 22:04 (CEST)

Az Olimpiai játékok szócikket ért teljesen jogos kifogások miatt javaslom a One Ok Rock szócikk áthozatalát erre az időpontra.  … szalax üzenő 2024. július 20., 19:11 (CEST)

31. hét

július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között: A román nyelv szókincse

A jelölt cikk: A román nyelv szókincse (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel. A legelterjedtebb elmélet szerint a nyelv szubsztrátuma trák-dák, de mivel se a trákok, se a dákok nyelve nem eléggé ismert, az ilyen eredetűnek vélt szavak származása csak feltételezéseken alapul.

A román nyelv alapszókincsének nagy részét a latinból örökölte. Újlatin jellegét jelzi az egyrészt a latinból örökölt, másrészt az újkorban a latinból, a franciából és az olaszból átvett szavak nagy száma is. Nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, de a már létező szavak addigi jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is rendelt. A szóalkotása is a többi újlatin nyelvéhez hasonló, amennyiben prefixumokkal (előképzőkkel) és szuffixumokkal (utóképzőkkel) sokkal több szót képez, mint szóösszetétellel.

A szókincsben a latin és újlatin eredetű szavak összesen 71,66%-ot tesznek ki, ami nagyjából megegyezik azzal, hogy a román szókészlet eredete 77%-ban azonos az olaszéval, 75%-ban a franciáéval, 74%-ban a szárdéval, 73%-ban a katalánéval, 72%-ban a portugáléval és a rétorománéval, valamint 71%-ban a spanyoléval.

A nyelvre természetesen hatottak a környező nem latin népek nyelvei, így vannak benne szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. A középkorban az ószláv nyelvnek, pontosabban ennek bolgár területi változatának volt a legnagyobb hatása a román nyelvre. Ez feltehetőleg a 9. században kezdődött, miután a szlávok északkeletről bevándoroltak Közép- és Délkelet-Európába.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom A román nyelv szókincse című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:22 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. július 7., 22:17 (CEST)

augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között: Szentgotthárdi csata (1664)

A jelölt cikk: Szentgotthárdi csata (1664) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Rézmetszet a csatáról

A szentgotthárdi csata 1664. augusztus 1-jén zajlott, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette keresztény haderő összecsapott az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. Magyarországon a török elleni háborúk során ennek óriási jelentősége volt, hisz Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1596) után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött.

A győzelem európai viszonylatban is jelentős. A kontinensen dúló török háborúk fő hadszíntere a Magyar Királyság volt, ahol addig a törökök szárazföldi hadereje rendkívül eredményesen harcolt. Taktikájuk a fegyvernemek hatékony megosztásán alapult, amelyet a 16. századtól kezdve alkalmaztak. Ebben a gyalogsággal és a tüzérséggel nagy tűzerőt igyekeztek kifejteni, ezáltal a nagyszámú lovasság ezen támogatás mellett heves, átütő támadással könnyen lerohanta az ellenséget. A török taktikában nem sok változás történt az elmúlt több mint egy évszázad során, a nyugatiban annál több. Az új típusú seregnek először volt alkalma nyílt csatában megmérkőzni a törökökkel, s legyőzte őket, jelezve ezzel, hogy a törökök taktikája már nem olyan hatásos, mint korábban volt.

A török sereg másik sebezhető pontja az volt, hogy mivel nagyrészt fegyelmezetlen, nem reguláris egységekből állt, azok rendezett visszavonulást nem tudtak végrehajtani. Itt egy rossz parancs következtében pánik lett úrrá a török harcosokon, akik fejvesztett menekülésbe fogtak és belerohantak a megáradt Rábába, magukkal rántva a reguláris katonák egy részét. Így az oszmán-török sereg erkölcsileg is vereséget szenvedett.

A legújabb kutatások szerint magyarok még alegységként sem szolgáltak a keresztény seregben, csak elvétve néhány katona lehetett a külföldiek között. Közülük a legkimagaslóbb személyiségek: a Felsőmarác melletti hajdani Tótfalu kastélyból lett végvárának ura, Csányi Bernát, vagy Esterházy Pál, későbbi nádor és Nádasdy Ferenc országbíró. Utóbbi kettő a csatában ugyan közvetlenül nem vett részt, de az utóvédharcokban igen.

Ott volt a csatában az ifjú V. (Lotaringiai) Károly herceg, aki később, 1683-ban Bécs 1683-as felmentésekor a német birodalmi hadakat vezette. A Coligny parancsnoksága alatt álló francia kontingens mellett jelen volt II. Lajos, Condé hercege is.

A győzelmet sokan Zrínyi Miklósnak tulajdonították, pedig a bán otthagyta a hadsereget, mert az általa építtetett Zrínyiújvárat Montecuccoli nem mentette fel – Zrínyi szerint szándékosan, hogy a török a várat lerombolhassa.

A magyarországi főnemesség várakozása ellenére a bécsi kormányzat nem használta ki győztes pozícióját. A Habsburgok határozottan féltékenyek voltak a hadjáratban győztesként résztvevő franciákra, akiknél a magyar rendek is támogatást kerestek. XIV. Lajost I. Lipót mindig veszélyesebbnek ítélte a töröknél. A császár megkötötte a vasvári békét, és ezzel cserbenhagyta magyar királyságát, mert Magyarországnak alapvető érdeke lett volna a három részre szakadt ország egyesítése és a török kiűzése. Emiatt kezdett Zrínyi Miklós szervezkedni a Habsburgok ellen; ennek leleplezése kapóra jött Bécsnek, hogy a magyarok jogait megnyirbálhassa, az országot teljesen alávethesse a birodalomnak.

Ma a csatatér feletti Schlösslbergen egy hatalmas kőkereszt emlékeztet az eseményre, amely a szocializmus idején a keleti és a nyugati világ határát szimbolizálta.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szentgotthárdi csata (1664) szócikket a kezdőlapra (évforduló).  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:23 (CEST)

ː támogatom Aktuális évforduló nem lehet kérdés mehet. Andrew69. 2024. július 7., 22:21 (CEST)

32. hét

augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: The Piper at the Gates of Dawn

A jelölt cikk: The Piper at the Gates of Dawn (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Pink Floyd – The Piper at the Gates of Dawn (albumborító)

A The Piper at the Gates of Dawn a Syd Barrett vezette Pink Floyd első nagylemezeként 1967. augusztus 5-én jelent meg. Sokak szerint minden idők egyik legjobb albuma, amely óriási hatást gyakorolt a korszak pszichedelikus rockjára és az elkövetkező idők zenéjére. A sajátos dalszövegek űrről, manókról, madárijesztőkről, biciklikről és mesékről szólnak, a zene pedig a stílus legjobbjai közé tartozik. Az album címe Kenneth Grahame Békavári uraság (The Wind in the Willows) című regényének hetedik fejezetéből ered, amelyben Vakond úr és Patkány úr Vidra eltűnt fiát keresve olyan helyre érkezik, ahol a Dudás fuvolázik. „Ez álmaim legkedvesebb helye, a hely, ami mindig megjelent előttem. Ha máshol nem, itt, ezen a szent helyen biztos megtaláljuk.” A dudás (piper) Pán görög istenre utal.

A felvételek 1967. február 21-én kezdődtek az Abbey Road Studios 3. stúdiójában; a The Beatles ugyanekkor a 2. stúdióban Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című korszakalkotó albumán dolgozott. A producer az a Norman Smith, aki az 1965-ös Rubber Soul című albumig az összes Beatles-felvétel hangmérnöke volt. A borítón látható képet Vic Singh készítette; azon kevés borító közé tartozik, amelyen láthatók a zenekar tagjai.

Az albumot pozitívan fogadták, 1967-ben a Record Mirror és a New Musical Express is négy csillagosra értékelte a maximális ötből. 2000-ben a Q magazin alapvető jelentőségűnek minősítette, és felkerült a magazin minden idők legjobb pszichedelikus albumait felsorakoztató listájára. A Mojo magazin 50 legjobb albumot ismertető listáján a 40. lett. Szintén 2000-ben a Q Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján az 55. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 347. helyet szerezte meg. Az 1960-as évek egyik meghatározó pszichedelikus rock albumának tartják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a The Piper at the Gates of Dawn szócikket a kezdőlapra (évforduló).  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:25 (CEST)

Rendben szöveges ajánlót tettem be hozzá. Andrew69. 2024. július 21., 23:22 (CEST)

augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között: Bobby Robson

A jelölt cikk: Bobby Robson (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Sir Robert William Robson CBE (1933. február 18. – 2009. július 31.) angol labdarúgó, edző.

Játékosként visszavont csatárt játszott. Aktív karrierje alatt mindössze három csapatban – Fulham FC, West Bromwich Albion FC, Vancouver Royals – fordult meg. Az angol válogatottban húsz mérkőzésen négy gólt szerzett.

Visszavonulása után, 1968-ban edzőként helyezkedett el. Legsikeresebb időszakát az Ipswich Townnál töltötte, ottani 13 éve alatt a csapat kétszer is második volt a bajnokságban, kupagyőztes lett, és az UEFA-kupát is sikerült megnyernie. A sikerek elismeréseként Robsonnak 2002-ben életnagyságú szobrot állítottak a csapat stadionja, a Portman Road előtt. Az Ipswich Townon kívül több európai nagy csapatnál és az angol válogatottnál is edzősködött. A PSV Eindhovennel, a Portóval és a Barcelonával egyaránt bajnok lett, előbbi kettővel kupagyőztes is. A Barcelonával 1997-ben sikerült elhódítania a Kupagyőztesek Európa-kupáját. Utolsó csapata az ír labdarúgó-válogatott volt, ahol 2006-ban és 2007-ben tanácsadóként foglalkoztatták.

2002-ben Knight Bachelor, vagyis lovag lett, egy évvel később pedig bekerült az angol labdarúgó-hírességek csarnokába, valamint az Ipswich Town tiszteletbeli elnöke lett.

1991-ben tüdőrákot diagnosztizáltak nála. 2008-ban létrehozta a rák elleni küzdelemmel foglalkozó Bobby Robson Alapítványt. A rákot nem sikerült legyőznie, a halálát is ez okozta. 2009. július 31-én hunyt el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Bobby Robson szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:30 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. augusztus 4., 22:20 (CEST)

33. hét

augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között: Szibüllák

A jelölt cikk: Szibüllák (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Sebastian Münster: Szibüllák (1598)

A szibüllák vagy szibillák (ógörögül: σίβυλλα [szibülla], latinul: sibylla) titokzatos jósnők, akik látnoki képességüknél fogva anélkül fedték fel a jövőt, hogy kérdéseket intéztek volna hozzájuk; többnyire szerencsétlenségeket, baljós eseményeket, katasztrófákat jeleztek előre. Ők „az antik hagyomány isteni ihletésre jövendölő prófétanői, az isteni tudás és a legmélyebb bölcsesség megtestesítői.” Alakjukat a görög és a római mitológia mondáin keresztül ismerjük, valódi létezésük ma is vitatott.

Több pre-indoeurópai eredetű regében szerepel egy jövőbe látó bölcs asszony, és az ókori nyugat-ázsiai népek mítoszaiban is vannak olyan rövid versek, amelyeket állítólag egy Szibülla nevű jósnő írt. A név etimológiája ismeretlen; az egyik mai álláspont szerint Szibülla „valószínűleg keleti föníciai vagy arameus eredetű lehet. Jelentése ennek megfelelően: Istentől ihletett, elragadtatott.”

Hatottak földrajzi elnevezésekre is, hiszen Olaszországban az Appenninek keleti oldalán, közel az Adriához található a Monti Sibillini Nemzeti Park. Néhány kutató szerint itt keresett menedéket egy szibülla, azért kaphatta a hegység a nevét.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szibüllák szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:31 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. augusztus 4., 22:25 (CEST)

augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között: Thomson-híd

A jelölt cikk: Thomson-híd (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Thomson-híd (más néven Kelvin-híd vagy Thomson-féle kettős híd) elsősorban nagyon kicsi elektromos ellenállások (kb. 0,001 mΩ – ~25 Ω) mérésére alkalmas áramköri elrendezés. William Thomson találta fel, a Sir Charles Wheatstone által 1843-ban továbbfejlesztett Wheatstone-híd módosításával. Thomson-hídban mérik be a nagyon kis értékű ellenállásokat, így az interpoláló szelencéket, a söntellenállásokat, a normálellenállásokat és az etalon-ellenállásokat.

A Thomson-híd kiküszöböli a hozzávezetésekből származó, a bekötőhuzal ellenállásából adódó mérési pontatlanságokat, amiket az okoz, hogy a mérendő érték és a bekötőhuzal ellenállása összehasonlítható nagyságú, esetenként a bekötőhuzal ellenállása nagyságrendekkel nagyobb. A mérés minden esetben négyvezetékes méréssel történik, ahol két vezeték az áramhozzávezetést szolgálja, míg a másik kettő a galvanométer bekötésére szolgál a potenciálpontok közötti feszültség méréséhez. A Thomson-híddal sikerült az 1 Ω értékű normálellenállásból az 1:10, 1:100 arányban való mérésekkel fokozatosan az 1/1000 és az 1/10 000 Ω-os normálellenállást leszármaztatni, a normálellenállásokhoz megkövetelt megbízhatósággal.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Thomson-híd szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:31 (CEST)

34. hét

augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között: The Fame

A jelölt cikk: The Fame (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A The Fame Lady Gaga amerikai énekesnő debütáló stúdióalbuma, amely 2008. augusztus 19-én jelent meg az Interscope Records kiadónál. Miután 2008-ban csatlakozott a Kon Live Distributionhöz és a Cherrytree Recordshoz, ott kezdett dolgozni az albumon. Zeneileg a The Fame egy elektropop, szintipop és dance-pop album, amely az 1980-as évek zenéjének hatásait érzékelteti. Dalai főként arról szólnak, miképp érezhet egy híresség, milyen hatással van rá, hogy sikeres és gazdag lesz, a figyelem középpontjába kerül. Az albumot elsősorban a The Fame Ball Tour és több televíziós szereplés révén népszerűsítették, majd 2009. november 18-án a The Fame Monster deluxe kiadásában újra kiadták.

Az album általánosságban pozitív fogadtatásban részesült a kritikusoktól, akik dicsérték a dalszöveget, Gaga zeneiségét és énekesi képességeit. Kereskedelmileg hatalmas sikert aratott; számos országban, köztük az Egyesült Királyságban, Kanadában, Németországban, Írországban, Lengyelországban és Svájcban a slágerlisták élére került. Az Egyesült Államokban a Billboard 200-as albumlistán a második helyig jutott, valamint rekordnak számító több mint 150 héten át vezette a Dance/Electronic Albums listát. A The Fame a 2009-es év ötödik legkelendőbb albuma volt, és 2019 januárjáig több mint 4,9 millió példányban kelt el az Egyesült Államokban.

Gaga számos televíziós műsorban lépett fel, illetve jelent meg díjkiosztókon, amikkel albumát népszerűsítette. Első önálló turnéján, a 2009-es The Fame Ball Touron előadta az album dalainak nagy részét. A The Fame első két kislemeze, a Just Dance és a Poker Face kitörő nemzetközi sikert aratott, és a világ számos országában, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is listavezetők voltak. Az ezt követő LoveGame és Paparazzi című kislemezek szintén sikeresek voltak kereskedelmileg, és világszerte több mint tíz országban kerültek a Top 10-es mezőnybe.

A The Fame megjelenése óta számos díjban részesült. Az Egyesült Államokban az albumot összesen öt Grammy-díjra jelölték az 52. Grammy-díjátadón. A lemez végül elnyerte A legjobb dance/elektronikus albumnak, a Poker Face pedig megkapta a A legjobb dance felvételnek járó Grammy-díjakat. A 2010-es Brit Awards-on elnyerte A legjobb nemzetközi albumnak járó elismerést. 2013-ban a Rolling Stone magazin a The Fame-et „Minden idők 100 legjobb debütáló albuma” közé választotta.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a The Fame szócikket a kezdőlapra (évforduló).  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:33 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. augusztus 16., 23:06 (CEST)

augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között: 2004-es Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2004-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Schumacher 2004-ben

A 2004-es Formula–1 világbajnokság volt az FIA Formula–1 világbajnokság 55. kiírása. 2004. március 7-étől október 24-éig tartott, és 18 futamból állt. Mind az egyéni, mind a konstruktőri versenyben bajnoki címvédés történt, a versenyzők között Michael Schumacher hetedik, míg a gyártóknál a Ferrari tizennegyedik világbajnokságát nyerte. Ebben az évben debütált a világbajnokságon pilótaként Gianmaria Bruni, Giorgio Pantano, Timo Glock és Christian Klien.

Új helyszínként a bahreini illetve a kínai nagydíj került be a versenynaptárba. A bahreini futam a harmadik, a kínai verseny pedig a tizenhatodik volt a bajnokság menetrendjében. Az osztrák nagydíj hét év után először nem volt része a sorozatnak.

A 2004-es szezonban tizenhárom nemzet huszonöt versenyzője vett részt. Legnagyobb számban Brazília képviseltette magát öt versenyzőjével, de Németország és Olaszország is egyaránt négy-négy fővel volt jelen.

A szezon Michael Schumacher és a Ferrari dominanciájáról szólt. Michael Schumacher új rekordot állított fel az egy szezonban megnyert futamok számát tekintve: tizenhárom versenyen intették le elsőnek ebben az évben. Ezzel saját, 2002-es rekordját döntötte meg, amikor tizenegy futamon volt első. Rajta kívül ferraris csapattársa, Rubens Barrichello két versenyen győzött.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a 2004-es Formula–1 világbajnokság szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. június 2., 19:34 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. augusztus 16., 23:10 (CEST)

35. hét

augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között: Pamut

A jelölt cikk: Pamut (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A gyapotcserje leszedésre érett termése

A pamut a gyapotnövény (Gossypium) magjait burkoló finom szálak halmaza. A gyapotszálat a textilipari szaknyelvben a leszedést és a szálaknak a magoktól való elválasztását (egrenálás) követő állapotától nevezik pamutnak. A pamut ma is a textilipar legfontosabb nyersanyagai közé tartozik, de másra például papírgyártáshoz is használják. A világ összes szálasanyag-termelése 2006-ban (ami magában foglalja az összes természetes és mesterséges szálasanyagot) 71,5 millió tonna volt, aminek közel 36%-át (25 millió tonnát) tette ki a pamut. Ehhez hasonlítható mennyiséget (27,8 millió tonnát) csak a ma legtöbb helyen használt szintetikus szálasanyagból, a poliészterből gyártottak.

A gyapot a trópusi-szubtrópusi vidékeken sokfelé megterem. Különböző fajai ismeretesek, leggyakrabban a legjobb minőségű Gossypium hirsutum (Amerikában Upland-gyapot néven ismerik), Gossypium barbadense és a Gossypium herbaceum fajokat termesztik. A legnagyobb gyapottermesztő országok: Kína, India, az USA (ezen belül főleg Texas és Kalifornia állam), Pakisztán, Brazília, Üzbegisztán, Törökország, Görögország, Türkmenisztán, Szíria, Egyiptom, Mexikó, Kazahsztán, Ausztrália, Tádzsikisztán. A 18–19. században, majd az 1949–1950-es években Magyarországon is kísérleteztek a gyapottermesztés meghonosításával, de sikertelenül.

A gyapotszedés a legutóbbi időkig kézi munka volt. A felnyílott tokokból a magvas gyapotot kitépik és zsákokba gyűjtik. A gépi szedés csak a 20. században fejlődött ki, és ma már széles körben elterjedt. Ezt követőleg a magvas gyapotot meg kell tisztítani a szennyeződésektől, majd a szálakat le kell választani a magokról, mégpedig oly módon, hogy a szálak a lehető legkevésbé sérüljenek, végül a magtalanított szálakat – amelyeket most már pamutszálaknak neveznek – szállításra alkalmas módon bálákba kell csomagolni. Az egrenálás után a magon maradt pihék (egészen rövid szálacskák) leválasztását külön végzik.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Pamut szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. július 26., 17:38 (CEST)

ː támogatom és javaslatot írtam a bevezetőre. Andrew69. 2024. augusztus 16., 23:29 (CEST)

augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között: Újbabiloni Birodalom

A jelölt cikk: Újbabiloni Birodalom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu

Az Újbabiloni Birodalom (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be. A korábbi magyar irodalom szinte kizárólag Kháld Birodalomnak nevezi (vagy Kháldea, Káldea), mivel a kháldeusok, Bít-Jakíni kerület sejkjei adták az országot vezető koronás főket, és biztosították számukra a függetlenségi harc kezdetén a szükséges támogatást.

II. Nabú-kudurri-uszur, a bibliai Nabukodonozor hosszú uralkodása alatt élte az Újbabiloni Birodalom a fénykorát. I. e. 601-ben összecsapott az egyiptomi fáraó hadseregével, és a döntetlenül végződő csata eredményeként Egyiptomot végleg kiszorította Ázsiából. I. e. 586-ban, hároméves ostrom után elfoglalta Jeruzsálemet, a zsidó nép előkelő rétegét pedig Babilonba hurcolta (babiloni fogság). Hatalmas birodalma erőforrásait elsősorban a főváros, Babilon ékítésére használta fel, befejezve a szentélykörzet (a bibliai Bábel tornya) megépítését. Függőkertjeit az ókori világ hét csodája egyikeként emlegették.

A birodalom tartományokra oszlott, a közigazgatás rengeteg tisztviselőt és írnokot foglalkoztatott. A király hatalmának fő támasza a hadsereg volt, a társadalom elitjét azonban a papság adta. Az újbabiloniak egynejűek voltak, a nőknek és a rabszolgáknak is lehetett magántulajdonuk. A fejlett mezőgazdaság és kereskedelem a papság és magánszemélyek kezében volt. Vallásuk főisteneiként Mardukot és fiát, Nabút tisztelték. A csillagászatot olyan tökélyre fejlesztették, hogy pontos számításokat tudtak végezni a Nap, a Hold és egyéb égitestek pozíciójával és útvonalával, valamint az éjszakák és nappalok hosszával kapcsolatban. A soknemzetiségű birodalom közvetítő nyelveként az arámit használták. Az irodalom nyelve ugyanakkor az akkád volt, és a sumerektől örökölt ékírással írtak. Irodalmuk egyik fő műve az úgynevezett babiloni krónika. Képzőművészetük leghíresebb emlékei, az állatalakos domborművekkel borított hatalmas palotafalak és kapuk maradványai ma a berlini Pergamon Múzeumban, illetve a babiloni romváros szabadtéri múzeumában (Hilla, Irak) láthatók.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az Újbabiloni Birodalom szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. július 26., 17:39 (CEST)

36. hét

szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között: Sejtmag

A jelölt cikk: Sejtmag (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

DNS-hez kötődő Hoechst-festékkel megfestett HeLa-sejtek

A sejtmag (latinul nucleus) kettős membránnal körülvett sejtszervecske az eukarióta sejtben. Elsődleges funkciója a sejt genetikai anyaga, azaz a kromoszómák tárolása és elkülönítése a citoplazmától, valamint a gének kifejeződésének szabályozása. Belső tartalmát a citoplazmától a maghártya – kettős lipidréteg – különíti el. Formáját a sejtmagváz, a nukleoszkeleton adja.

A fehérjék, nukleinsavak és egyéb molekulák a bonyolult szerkezetű magpórusokon áthaladva jutnak át a maghártyán, ez egy gondosan szabályozott folyamat. A sejtmagban nincsenek más, membránnal elkülönített organellumok, de belseje nem egyenletes, abban több, fehérjéből és ribonukleinsavból álló szubnukleáris test is megfigyelhető. Közülük legismertebb a riboszómákat összeállító sejtmagvacska (nucleolus).

A sejtmag volt a sejt először felfedezett szervecskéje (organelluma). Eddig ismert legrégebbi ábrázolását az első mikrobiológus, a mikroszkópot tökéletesítő 17. századi Anton van Leeuwenhoek vetette papírra — ő a lazac vörösvérsejtjeiben figyelt meg belső „űrt” (az emlősök vörösvértesteitől eltérően a többi gerinces állat vérsejtjeinek van sejtmagjuk). 1804-ben Franz Bauer is leírta a sejtmagot, majd részletesebben 1831-ben a skót botanikus Robert Brown számolt be róla a Londoni Linné Társaság egyik ülésén. Brown orchideák virágainak külső sejtrétegében figyelt meg áttetsző, különálló részt, amelyet areolának vagy nucleusnak nevezett el, de azt nem kötötte valamilyen sejtfunkcióhoz. 1838-ban a német Matthias Schleiden felvetette, hogy a sejtmag az új sejtek létrehozásában játszhat szerepet, és erre alapozva a citoblaszt (sejtépítő) elnevezést javasolta. Azt állította, hogy sikerült megfigyelnie a „citoblasztok” körül csoportosuló kis sejteket. Franz Meyen határozottan ellenezte ezt az elképzelést, mert korábban leírta a sejtosztódást, és nézete szerint sok sejtnek egyáltalán nem volt magja. Az újonnan, semmiből létrejövő sejtek elmélete Robert Remak (1852) és Rudolf Virchow (1855) eredményeinek is ellentmondott, akik szerint sejt csak sejtből jöhet létre (Omnis cellula e cellula). A sejtmag funkciója ekkor még ismeretlen maradt.

1877–78-ban Oscar Hertwig több közleményben publikálta megfigyeléseit a tengerisünök petesejtjének megtermékenyüléséről. Kimutatta, hogy a spermium sejtmagja behatol a petesejtbe, és ott egyesül annak sejtmagjával; emellett bizonyította, hogy az élőlények egyetlen, nukleusszal rendelkező sejtből fejlődnek ki. Ezzel ellentmondott Ernst Haeckel korábbi elméletének, miszerint az egyedfejlődés teljesen megismétli a törzsfejlődés útját, beleértve azt is, hogy a kezdeti sejt egy strukturálatlan masszából jön létre. Az elméletét ért támadások után Hertwig bebizonyította, hogy a sejtmagra a puhatestűek és a kétéltűek megtermékenyülésénél is feltétlenül szükség van. 1884-ben ugyanerre jutott a növényeket tanulmányozó Eduard Strasburger. Fokozatosan felismerték, hogy a sejtmag az öröklődésben játszik fontos szerepet. 1873-ban August Weismann kimondta, hogy az öröklődésben az apai és anyai ivarsejtek egyformán fontosak. Miután megfigyelték a mitózist és a 20. század elején újra felfedezték Mendel törvényeit, egyértelművé vált, hogy a sejtmag a genetikai információk hordozója.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Sejtmag szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. július 26., 17:39 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. szeptember 1., 12:00 (CEST)

szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között: II. Louis de Bourbon-Condé

A jelölt cikk: II. Louis de Bourbon-Condé (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Portréja 1650 körül

II. Louis de Bourbon, Condé hercege (1646 előtt Enghien hercege; Párizs, 1621. szeptember 8. – Fontainebleau, 1686. december 11.), francia arisztokrata, a Bourbon-ház condé ágának legismertebb tagja, XIV. Lajos francia király és a 17. század egyik legkiválóbb hadvezére. Katonai győzelmei nyomán ismert a Nagy Condé melléknéven (franciául: le Grand Condé) is.

Már egészen fiatalon, 1642-től a francia gyermekkirály szolgálatában harcolt a harmincéves háborúban, az 1635–59-es francia–spanyol háborúban. 1643-ban a rocroi-i ütközetben jelentős és nagy hatású vereséget mért a legyőzhetetlennek tartott spanyol terciókra. A Fronde felkelés során Mazarin főminiszter ellen fordult. A lázadók vezéreként spanyol csapatok élén harcolt a francia királyi hatalom megszerzéséért. Távollétében halálra ítélték, birtokait elkobozták. Az 1659-es pireneusi békeszerződés után kegyelmet kapott, birtokait is visszakapta. XIV. Lajos szolgálatában királyi hadvezérként harcolt a devolúciós háborúban és a hollandok ellen vívott háborúban. Turenne marsall halála után rövid ideig az elzászi francia csapatok parancsnoka is volt.

A Nagy Condé katonai dicsőségén túl közismert volt mint bőkezű művészetpártoló és mecénás. Rezidenciáját, a chantilly-i hercegi kastélyt (Chantilly, Oise megye) fényűző módon építette ki és rendezte be. Olyan korabeli kiemelkedő irodalmi alakokkal állt kapcsolatban, mint Molière és Jean Racine. Magánéletében ugyanakkor boldogtalan volt és elhidegülten élt feleségével, Claire Clémence de Maillé-vel. Leszármazottai között vannak többek között a mai francia és olasz trónkövetelők, valamint Spanyolország és Belgium uralkodói is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a II. Louis de Bourbon-Condé szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. július 26., 17:40 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. szeptember 1., 12:05 (CEST)

37. hét

szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között: Sakk

A jelölt cikk: Sakk (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Alapállás a sakktáblán

A sakk kétszemélyes táblajáték, egyben szellemi sport. A „sakk” szó – amely nemcsak a játékot jelenti, hanem azt a helyzetet is, amikor az ellenfél királya „ütésben van” – az uralkodót jelentő perzsa „shāh” (شَاه)-ból ered. A sakk története a legendák világába nyúlik vissza. Az ismert mese szerint egy brahmin találta fel, és jutalmul első hallásra jelentéktelennek tűnő fizetséget kért a rádzsától: mindössze annyi búzaszemet, amennyi a sakktábla mezőire képletesen rátehető a következőképpen: az első mezőre egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig a duplája. Hamar kiderült, hogy ennyi búza nem terem a Földön, hiszen a brahmin összesen 2⁶⁴−1 = 18 446 744 073 709 551 615 (tizennyolctrillió-négyszáznegyvenhatbilliárd-hétszáznegyvennégybillió-hetvenhárommilliárd-hétszázkilencmillió-ötszázötvenegyezer-hatszáztizenöt) búzaszemet kért.

A sportágban 1924 óta rendeznek olimpiát, 1950 óta már kétévenként. Ezeket is a FIDE szervezi, és nincs közük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett játékokhoz. A magyarok a sakkolimpia nyílt versenyén eddig ötször állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára (ebből kétszer nem hivatalos olimpián), a nők két alkalommal szerezték meg az aranyérmet. Az első, nemhivatalos sakkolimpia 100. évfordulóján Magyarország rendezi a világ ötödik legnagyobb sporteseményét. Az előző, 2022-es sakkolimpiát az indiai Csennaiban rendezték.

A sakknak különféle változatai ismertek, ezek közül ez a cikk az Európában legnépszerűbb modern sakkot ismerteti. Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886-ban játszották, és Wilhelm Steinitz nyerte. Ezzel ő lett a sportág első világbajnoka. 2024-ben a kínai Ting Li-zsen a világbajnok, aki 2023-ban szerezte meg a címet Jan Nyepomnyascsij legyőzésével, miután a norvég Magnus Carlsen lemondott 2013 óta viselt világbajnoki címéről. A nők első világbajnokságát 1927-ben rendezték, és Vera Menchik nyerte. 2024-ben a kínai Csü Ven-csün a női világbajnok, aki 2018 óta viseli a címet. A bajnokságokat a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezi.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
== Sakk szócikk aktualitása ==

2024. 09. 10-23. között Magyarország rendezi Budapesten a 45. nyílt, és a 30. női sakkolimpiát, amely esemény a világ ötödik legrangosabb, legnagyobb létszámú sporteseménye. Ebből az alkalomból javaslom a főoldalra, mint aktuális szócikket. Dodi123 ^vita 2024. augusztus 7., 13:27 (CEST)

ː támogatom azért megjegyzem ez már a harmadik jelölése a kezdőlapra. Andrew69. 2024. szeptember 1., 12:17 (CEST)

szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között: Maróczy Géza

A jelölt cikk: Maróczy Géza (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Maróczy Géza

Pályája csúcsán
(1906. január)

Maróczy Géza, Maróczi Géza József (Szeged, 1870. március 3. – Budapest, 1951. május 29.) újságíró, szakvezető, sakknagymester, sakkolimpiai bajnok (1927, 1936), az Osztrák–Magyar Monarchia bajnoka (1900), magyar bajnok (1932), a Magyar Sakkszövetség elnöke (1911), három olimpián a magyar sakkválogatott kapitánya. Pályájának csúcsán a világ egyik legjobb sakkozója volt.

A Chessmetrics módszer teljesítményszámításai szerint 1904 októbere és 1907 márciusa között a világranglista élén állt. Ennek ellenére csak egyszer hívta ki a világbajnokot, 1906-ban, az Emanuel Lasker elleni mérkőzés azonban a helyszínként kijelölt Kuba politikai problémái miatt nem jött létre. Az 1906. októberre számított 2820-as Élő-pontszámával a sakkozók örökranglistáján ma is az első tízben állna. Magyar sakkozó ezt a pontszámot azóta sem tudta elérni.

Aktív sakkozói pályafutása 1908-as befejezését követően, majd hosszú kényszerű külföldi távollét után állt a magyar válogatott rendelkezésére a sakkolimpiákon. Csapatkapitányként és első táblásként járult hozzá a magyar sakkválogatottnak az 1927-es első hivatalos sakkolimpián Londonban nyert aranyérméhez, az 1930-as hamburgi sakkolimpián elért második helyéhez és ezzel ezüstérméhez, valamint 1936-ban, 66 éves korában a müncheni nem hivatalos sakkolimpián nyert újabb aranyérméhez. 1932-ben magyar bajnokságot nyert. 1950-ben a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) korábbi eredményei alapján nagymester címet adományozott neki.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
== Maróczy Géza szócikkének aktualitása ==

Magyarország (Budapest) rendezi 2024. 09. 10-23. között a 45. nyílt, és a 30. női sakkolimpiát. Ebből az alkalomból javaslom a kezdőlapra a legnagyobbnak tekintett magyar sakkozó, Maróczy Géza szócikkét. Dodi123 ^vita 2024. augusztus 7., 13:40 (CEST)

38. hét

szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között: Benkő Pál

A jelölt cikk: Benkő Pál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

2005-ben

Benkő Pál (Amiens, Franciaország, 1928. július 15. – Budapest, 2019. augusztus 25.) magyar-amerikai sakkozó, nagymester, feladványszerző nemzetközi mester, többszörös világbajnokjelölt, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada sakkbajnoka, sakkolimpiai ezüstérmes, BEK-kupa-győztes, sakkszakíró.

1957-ben hagyta el Magyarországot, 1962-ben amerikai állampolgárságot kapott, de a magyart is megtartotta. 1964 óta felváltva élt Magyarországon és az Egyesült Államokban.

1993-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. A világ egyetlen sakkozója, aki egy személyben nagymester, többszörös világbajnokjelölt és feladványszerző nemzetközi mester volt. Több sakkelméleti könyv szerzője, neves sakktanulmány- és feladványszerző.

Két alkalommal játszott a világ legjobb nyolc sakkozója között a világbajnokjelöltek versenyén. 1971-ben a sakkvilágbajnoki zónaközi versenyre szerzett kvalifikációját átadta Bobby Fischernek, aki ennek köszönhetően szerezte meg 1972-ben a sakkvilágbajnoki címet.

Magyarország csapatában bronz-, az Amerikai Egyesült Államok csapatával sakkolimpiai ezüstérmes. Magyarország sakkbajnoka (1948), nyolcszor végzett az USA bajnokságának élén (1961, 1964, 1965, 1966, 1967, 1969, 1974, 1975), ebből háromszor egyedüliként, és Kanada bajnoka is volt (1964). A Budapesti Spartacus Bajnokcsapatok Európa Kupája győztes csapatának tagja (1982).

Tanítványai közé tartoztak Karakas Éva, a Polgár lányok, valamint az amerikai nagymester, világbajnokjelölt Fabiano Caruana is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ha valamilyen aktuálisabb esemény nem üti felül, akkor a 2024. 09. 10-23. között Magyarországon (Budapesten) megrendezésre kerülő 2024-es sakkolimpia ideje alatt javaslom a magyar és a nemzetközi sakkélet egyik nagy alakjának Benkő Pálnak a szócikkét a kezdőlapra. Dodi123 ^vita 2024. augusztus 7., 13:58 (CEST)

Nem szoktunk azonos/hasonló témájú szócikkeket egymás után kitenni a kezdőlapra, de mivel tényleg egy nagyszabású eseményről van szó, én nem ellenzem.  … szalax üzenő 2024. augusztus 23., 12:10 (CEST)

@Andrew69.: Mi a véleményed?  … szalax üzenő 2024. augusztus 30., 19:24 (CEST)

Kedves @Dodi123: és @Szalax:ǃ Szerintem mehet, mert közte (mármint a Sakk és a jelölés) van Maróczy Géza így részemről rendben. Ellenben az nincs, hogy nem csak kiemelt cikkek vannak a Kezdőlapon, hanem érdekességre javaslat is és alig van sakk témában egy jó ideje jelölés. Andrew69. 2024. szeptember 1., 09:48 (CEST)

Kedves @Andrew69.: most, hogy felhívtad rá a figyelmem, írtam egy érdekességet Benkő Pállal kapcsolatban az "Érdekességek" oldalra. Sajnos nem ismerem ennek a működését, lehet, hogy nem ide kellett volna írnom? – Dodi123 ^vita 2024. szeptember 2., 21:05 (CEST)

@Dodi123: szuper igen készítem is az új javaslatokat a kezdőlapi megjelenésre az érdekességekből. Andrew69. 2024. szeptember 8., 12:04 (CEST)

szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között: Szárnyas pörölycápa

A jelölt cikk: Szárnyas pörölycápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A szárnyas pörölycápa (Eusphyra blochii) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, egyben az Eusphyra nevű porcos halnem egyetlen tagja.

190 centiméteres hosszával a kisebb méretű pörölycápák egyike. Karcsú, hajlékony testének színe a barnától a szürkéig terjed. Az elülső hátúszója magas és sarló alakú. Az angol nyelvben is „winghead shark”-nak, azaz szárnyfejű cápának nevezik, mivel a „kalapácsfeje” a testéhez képest nagyon nagy. A szemeit hordó nyúlványok fesztávolsága körülbelül akkora, mint a hal testhosszának a fele. A „kalapácsfej” pontos használata még nem ismert, de valószínűleg a zsákmány felkutatásában játszik szerepet. Széles távolságban ülő szemei kiváló binokuláris látást biztosítanak az állatnak. Az orrnyílásai a széles fej széleinek közelében vannak és hosszú mélyedésekként folytatódnak a fej közepe felé; ezek segítségével pontosan megérzi áldozatának hollétét. A hatalmas „kalapácsfej” számos, úgynevezett Lorenzini-ampulláinak, valamint oldalvonal végződéseknek ad helyet; mindezek a zsákmány elektromos hullámait és testrezdüléseit hivatottak pontosan bemérni.

Főleg az Indiai- és a Csendes-óceán határán levő sekély vizű térségek lakója. Kisebb csontos halakkal, rákokkal és fejlábúakkal táplálkozik. Elevenszülő halként a magzatjai az anyahal testében, az emlősök méhlepényéhez hasonló burokban fejlődnek ki. A nőstények évente egy alomnak adnak életet, ezek nagysága élőhelytől függően változó, de általában 6−25 egyedet tartalmaz. Nyolc-tizenegy hónapos vemhesség után az ellések februártól júniusig tartó időszakra esnek. Ezt az egyébként az emberre nézve ártalmatlan pörölycápát úszójáért, májolajáért és húsáért − a tiltások ellenére − ipari méretekben vadásszák és fogyasztják. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016 nyarától veszélyeztetett fajként tartja számon, mivel elterjedésének egyes részein, a túlhalászás következtében, állománya erősen megcsappant.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Magyarországon (Budapesten) 2024. 09.10-23. között megrendezésre kerülő 2024-es sakkolimpia alkalmából javaslom az egyik legnagyobb magyar sakkolimpiai sikerről szóló 1988-as női sakkolimpia szócikk kezdőlapra kerülését. – Dodi123 ^vita 2024. augusztus 7., 14:03 (CEST)

2024. április 18. és 21. között már szerepelt a kezdőlapon.  … szalax üzenő 2024. augusztus 23., 11:59 (CEST)

Javaslom a Szárnyas pörölycápa szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. augusztus 26., 18:47 (CEST)

ː támogatom a szárnyas pörölycápát. Andrew69. 2024. szeptember 8., 20:06 (CEST)

39. hét

szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között: Széchenyi István utca (Miskolc)

A jelölt cikk: Széchenyi István utca (Miskolc) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Széchenyi utca részlete

A Széchenyi István utca 1874-től viseli „a legnagyobb magyar” nevét, a helyiek szóhasználatában szinte kizárólag Főutca, Miskolc belvárosának legjelentősebb és egyben egyik leghosszabb útvonala. Az utca 1984 óta sétálóutca, ami azt jelenti, hogy csak gyalogosok és villamosok közlekednek az úton. Korábban – a villamos két sínpárját közrefogva – kétszer egysávos úton haladt a közúti forgalom rajta, ami azonban az út csekély áteresztő képessége miatt igen megterhelte a Széchenyi utcát. A 20. század utolsó évtizedeire nagyon lelassult a forgalom és állandósultak a torlódások, ezért elkerülhetetlenné vált az újonnan kialakított északi (Kiss Ernő utca) és déli tehermentesítő útra (Szeles, Fazekas és Vologda utca) terelni a forgalmat. Ugyancsak gondot jelentettek az utca két oldalán futó keskeny, ezért nagy gyalogosforgalmat lebonyolítani nem képes gyalogos járdák.

A Széchenyi utca a Városház térről indul, és keleti irányban futva az Ady-hídig, azaz a Király/Ady Endre utcáig tart. Az utcából több utca és tér is nyílik: északi oldalán a Kossuth Lajos utca, a Déryné utca, a Kazinczy Ferenc utca, a Szentpáli István utca, déli oldalán pedig az Erzsébet tér, a Rákóczi Ferenc utca, a Kandia köz, a Szemere Bertalan utca, a Royal köz, a Corvin utca, valamint a Munkácsy Mihály utca. Nyugaton – a Városház téren túl – a Hunyadi utcában folytatódik, keleti végében a Király/Ady Endre utca keresztezi, majd a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcában folytatódik. A Széchenyi utca nagyjából a Szinva folyását követi, ezért vonala nem egyenes, dél felé ível (legnagyobb „belógása” 80 méter), hosszabb részt nem is lehet belátni belőle. Nyugati irányban enyhén emelkedik. Legnagyobb szélessége 32 méter az Ady hídnál, legkeskenyebb, 14 méter a színháznál, átlagos szélessége 22 méter.

A Főutcát lakó- és üzletházak szegélyezik, ezek közül több történeti fontosságú, műemlék, vagy helyi védelmet élvez, némelyikük látványosabb, mások szerényebb megjelenésűek. Többjük eredeti funkcióját már elvesztette, de más célra változatlanul használatban vannak. A Széchenyi utca legjelentősebb épületei között megemlíthető a szerencsétlen sorsú Avas vagy Korona szálló és a szerencsésebb Pannónia szálloda, a Vám- és Pénzügyőrség által használt Biztosítópalota, a Miskolci Galériának helyet adó Dőry-kúria, Miskolc első emeletes háza, a bájos Majzler-ház, a híres Weidlich-palota, az utcára belógó homlokzatával a Miskolci Nemzeti Színház, a Három Rózsa Szálló a Villanyrendőrnél, a Miskolc első telefonközpontjának helyet adó Silbiger-ház, vagy az utca keleti végét lezáró Singer-palota. A 2000-es években minden hónap első vasárnapján nagy érdeklődéssel kísért régiségvásárt rendeznek a főutcán, amelyre még külföldről is érkeznek érdeklődők. A vásár igénybe veszi a teljes Széchenyi utcát és a betorkolló területeket.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Széchenyi István utca (Miskolc) szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. augusztus 26., 18:48 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. szeptember 8., 20:05 (CEST)

szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között: Spanyol polgárháború

A jelölt cikk: Spanyol polgárháború (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A polgárháború térképe

A spanyol polgárháború a második világháborút megelőző súlyos katonai konfliktus volt 1936. július 17. és 1939. április 1. között Spanyolországban. A polgárháború a második spanyol köztársaság elleni katonai puccskísérlet után tört ki, amelyet José Sanjurjo tábornok vezetett Manuel Azaña elnöklése idején. A lázadók puccskísérletét több konzervatív csoport is támogatta, mint például az Autonóm Jobboldal Spanyol Konföderációja (CEDA), de támogatták a monarchisták, a karlisták és a fasiszta Falange is.

A csak részben sikeres puccs után Spanyolország katonailag és politikailag is megosztottá vált. Ettől kezdve Francisco Franco tábornok elhúzódó harcot folytatott az ország irányításáért a köztársaság baloldali kormányzata ellen, annak lojalista hívei pedig fegyveresen ellenálltak. A nacionalistákat a Harmadik Birodalom, Benito Mussolini Olaszországa és Portugália támogatta fegyverekkel és katonákkal, míg a köztársaságiaknak Mexikó és a Szovjetunió küldött segítséget. A többi európai hatalom be nem avatkozó politikát követett.

A háborút véres tisztogatások kísérték mindkét oldalon: az elfoglalt területeken a baloldaliakkal végeztek, hogy megszilárdítsák Franco hatalmát. A háború az általa kiváltott indulatról és politikai megosztottságról lett híres. Mindkét fél több tízezer embert végzett ki politikai vagy vallási nézetei miatt, és a háború 1939-es befejeződése után a vesztes köztársaságiakkal kapcsolatba hozható embereket ítélték el a győztes nacionalisták.

A konfliktus a nacionalisták győzelmével ért véget, amely a demokratikus Spanyol Köztársaság végét jelentette, és több tízezer baloldali spanyol menekült el az országból, jellemzően Dél-Franciaországba. Diktatúra jött létre Francisco Franco vezetésével, aki egészen haláláig, 1975-ig irányította az országot. Az összes jobboldali pártot beolvasztották az új kormányzat rendszerébe.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Spanyol polgárháború szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. augusztus 26., 18:49 (CEST)

ː támogatom Andrew69. 2024. szeptember 8., 20:04 (CEST)

40. hét

szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között: Szecessziós építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Szecessziós építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Iparművészeti Múzeum nyitott előcsarnoka

A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a Fiatalok csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett.

Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szecessziós építészet Magyarországon szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. augusztus 26., 18:50 (CEST)

ː támogatom menjen ki a kezdőlapra. Andrew69. 2024. szeptember 26., 22:25 (CEST)

október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Textilanyagok hegesztése

A jelölt cikk: Textilanyagok hegesztése (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Védőruha hegesztett varratokkal

A textilanyagok hegesztése, mint általában a hegesztés, különálló – ez esetben valamilyen textíliából (kelméből) készült – alkatrészek oldhatatlan kötéssel történő összeerősítésére szolgál. A hagyományos varrásnál a tű átszúrja a textilanyagot, következésképp abban a varrat mentén apró lyukak keletkeznek, amelyeket azonban a varrócérna nem tud lég- és vízmentesen tömíteni. Egyes felhasználási területeken, például vízhatlan vagy vegyszerálló, légmentesen záródó védőruhák esetében ezért gondoskodni kell arról, hogy ilyen lyukacskák ne keletkezhessenek, vagy legalábbis úgy le kell fedni az ilyen varratokat, hogy tökéletesen szigetelve legyenek. Az előbbi esetben az összevarrandó alkatrészeket hegesztéssel lehet egymáshoz rögzíteni, az utóbbi esetben pedig a varratot egy fölé hegesztett műanyagfólia-szalaggal lehet borítani. A felhasználási terület dönti el, hogy az adott esetben melyik eljárás alkalmazása célszerűbb.

A korábban csak fémekre alkalmazott hegesztési eljárás a hőre lágyuló műanyagok esetében is felhasználható, így ezek megjelenésekor, az 1940-es évektől, amikor PVC-fóliákból készített esőkabátokon alkalmazták, kézenfekvő volt a gondolat, hogy az ilyen alkatrészek összeerősítésére is ezt a módszert használják. Textíliák esetében ez a poliamidok (poliamid 6.6 illetve poliamid 6) széles körű elterjedésével párhuzamosan, az 1960-as években került napirendre. Ilyen irányú kísérletek a tűvel-cérnával való varrás helyettesítésére már akkor folytak, egyebek között Magyarországon is a Habselyem Kötöttárugyárban, az 1960–70-es években nagyon népszerű és sok millió számra gyártott (poliamid 6 alapanyagú) nejloningek gyártásánál.

Hegesztett varratokat alkalmaznak a ruhadarabokon kívül sátrak, ponyvák, textilépületek készítésénél is. Az ultrahangos hegesztés védőruhák, csomagolóanyagok, szűrők, kórházfelszerelési textíliák (huzatok, kendők stb.), árnyékolástechnikai eszközök (textilredőnyök), melltartók, fűzőáruk stb. készítéshez használatos; a lézersugaras hegesztés elsősorban az autóiparban terjedt el, egyebek között a légzsákok gyártásában is. Emellett használják egyéb műszaki textíliák, például ponyvák, árnyékoló textilanyagok, csomagolóanyagok konfekcionálásában és a textilépítészetben is, a ruházati iparban pedig varratok műanyag szalaggal való lefedésére vízhatlanítás céljából.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Textilanyagok hegesztése című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. augusztus 26., 18:51 (CEST)

41. hét

október 7. 0.00 és október 10. 11.59 között: Temetetlen múlt

A jelölt cikk: Temetetlen múlt (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Temetetlen múlt (eredeti cím: What Lies Beneath) 2000-ben bemutatott amerikai film Harrison Ford és Michelle Pfeiffer főszereplésével.

Robert Zemeckis rendező–producer 1999 januárjában kezdte meg a Számkivetett forgatását, majd hamarosan félretette projektjét egy teljes évre, hogy főszereplőjének, Tom Hanksnek legyen elég ideje a szerep által megkívánt kondíció elérésére. E kényszerszünet alatt merült fel a Temetetlen múlt elkészítésének lehetősége, s a Robinson-történet egész stábja szinte kivétel nélkül rendelkezésre állt a misztikus thriller leforgatására. A főszereplők személyét illetően a producerek között nagy egyetértés volt, a munkálatok 1999. augusztus végén kezdődtek meg, s párhuzamosan folytak vermonti helyszíneken és a Los Angeles-i stúdiók díszletei között.

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában 2000. július 21-én mutatták be, míg Magyarországon 2000. november 30-án került a mozikba.

A kész produkció a kritikusokat ugyan megosztotta, a nézők ellenben komoly érdeklődést mutattak a jegypénztáraknál: a Temetetlen múlt bemutatása évének tizedik legnagyobb bevételt elérő alkotása lett, ezzel ideiglenesen megerősítve két sztárja piaci értékét.

A film rövid cselekménye: Norman és Claire Spencer látszólag boldog házasságban él egy nagy tóparti házban. Miután lányát elszólítják tanulmányai, az asszony sokat van egyedül otthonában. Hamarosan különös dolgokra lesz figyelmes: tárgyak mozdulnak el maguktól és túlvilági hangok visszhangzanak a falak között. Norman úgy véli, felesége pusztán képzelődik. A jelenségek azonban egyre szaporodnak, s Claire-nek meggyőződése lesz: szellem kísérti a házat. Úgy dönt, maga jár utána a rejtélynek. A temetetlen múlt bolygatásával azonban házasságát, mi több, életét teszi kockára.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Temetetlen múlt szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 17., 19:34 (CEST)

Rendben  támogatom Andrew69. 2024. október 6., 21:48 (CEST)

október 10. 12.00 és október 13. 23.59 között: IV. Thotmesz

A jelölt cikk: IV. Thotmesz (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

IV. Thotmesz (uralkodói nevén Menheperuré, ur. kb. i. e. 1401 – i. e. 1391) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia nyolcadik fáraója. Egy sztéléje felirata alapján maga a Napisten választotta ki őt II. Amenhotep számos fia közül fáraónak, jutalmul, amiért kiszabadította a nagy szfinxet a rárakódott homok alól. A már ekkor is több mint ezer éves szfinx e kiásását tekintik a történelem első régészeti feltárásának.

Mindössze tíz évig uralkodott. Uralkodása alatt megszilárdult a korábbi ellenféllel, Mitannival létrejött béke, tovább épült a hatalmas karnaki templomegyüttes, ugyanakkor megjelentek az első jelei a fia, III. Amenhotep alatt egyre erősödő napkultusznak, amely Thotmesz unokája, Ehnaton alatt érte el csúcspontját. Thotmesz halotti temploma olyan későbbi építményeknek szolgált mintául, mint a luxori templom vagy III. Amenhotep halotti temploma. Sírja, a Királyok völgye 43 jó állapotban maradt fenn.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a IV. Thotmesz szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 17., 19:35 (CEST)

 támogatom szerintem is mehet a kezdőlapra. Andrew69. 2024. október 6., 21:54 (CEST)

42. hét

október 14. 0.00 és október 17. 11.59 között: A lovak evolúciója

A jelölt cikk: A lovak evolúciója (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az evolúció egyszerűsített ábrája

A lovak evolúciója az a folyamat, melynek során a Hyracotherium-szerű, róka nagyságú, erdőlakó ősállatokból kialakult mai háziállatunk, a ló. A paleozoológusoknak sikerült összeállítani a lovak családfájának majdnem teljes képét.

A lovak a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez tartoznak. Minden lófélének egyetlen ujjban (egy patában) végződik a lába, felső ajkaik mozgékonyak, és fogazatuk hasonló. Ezek a jellemzők arra utalnak, hogy közös ősük van a tapírfélékkel és az orrszarvúfélékkel. Az első páratlanujjú patások a késő paleocénben jelentek meg, tízmillió évvel a kréta–tercier kihalási esemény után. Ezek az állatok a trópusi erdők lakói voltak. A tapírok és egyes orrszarvúk ma is ezt a helyet kedvelik, míg a lovak kivándoroltak a hűvösebb éghajlatú, száraz sztyeppékre. Egyes Equus-fajok e két hely közti térséget választották élőhelyül.

A lovak legősibb rokonainak több, szétálló lábujjuk volt, ezek segítették őket az erdők puha talaján való járásban. Amikor a lófélék a levélfogyasztásról áttértek a legelésre, a fogazatuk átalakult, alkalmazkodott az új táplálkozási módhoz. A fogak nagyobbak és erősebbek lettek. A lovak kivonulását az erdőből a sztyeppék terjeszkedése is elősegítette. Mivel a sztyeppén nem volt búvóhely, az állatoknak hosszabb és gyorsabb lábaik alakultak ki, hogy elmenekülhessenek a ragadozók elől. Hogy futásuk gyorsabb legyen, a lovaknak idővel visszafejlődtek a lábujjaik, a harmadikon kívül; ez a lábujj látható a mai lónál is, ennek végén pedig a módosult köröm, a pata.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom A lovak evolúciója szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 17., 19:32 (CEST)

 támogatom menjen. Andrew69. 2024. október 6., 22:01 (CEST)

október 17. 12.00 és október 20. 23.59 között: Dürrakhioni csata

A jelölt cikk: Dürrakhioni csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A vár varég védői

A dürrakhioni csatát 1081. október 18-án vívták az I. Alexiosz Komnénosz vezette bizánci erők a dél-itáliai normann grófság Robert Guiscard által parancsnokolt csapataival. A Bizánchoz tartozó Illíria székhelye, Dürrakhion (ma Durrës) városa melletti ütközet normann győzelemmel végződött.

Miután a normannok meghódították Dél-Itáliát, VII. Mikhaél bizánci császár (ur. 1071–1078) fia eljegyezte Robert Guiscard lányát. Amikor Mikhaélt elűzték a trónról, Robert ezt ürügyül használta fel Bizánc balkáni birtokainak meghódítására. 1081-ben csapatai ostrom alá vették Dürrakhiont, bár flottája vereséget szenvedett a velencei hajóhadtól. A néhány hónappal korábban hatalomra jutott Alexiosz Komnénosz október 18-án rátámadt az ostromlókra. A csata kezdetén a varég zsoldosokból álló bizánci jobbszárny megfutamította a vele szemben állókat, de amikor üldözni kezdték a normannokat, elszakadtak a főerőktől, és egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek. A támadásuk kifulladt és végül megsemmisítették őket. Ezután a normann derékhadnak is sikerült legyőznie és megfutamítania a bizánci főerőket.

A győzelem után Robert Guiscard 1082 februárjában elfoglalta Dürrakhiont, majd a szárazföld belseje felé vonulva megszállta Macedónia és Thesszália nagy részét. Ezután azonban el kellett hagynia a Balkánt, mert szövetségesét, VII. Gergely pápát megtámadta IV. Henrik német-római császár. Robert a fiát, Tarantói Bohemundot tette meg görögországi seregének vezérévé. Ő eleinte sikereket ért el a bizánciak ellen, de Alexiosz végül Larissza mellett döntő vereséget mért rá, így hódításaikat feladva vissza kellett vonulniuk Itáliába.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Dürrakhioni csata szócikket a kezdőlapra (évforduló).  … szalax üzenő 2024. szeptember 17., 19:33 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 6., 22:06 (CEST)

43. hét

október 21. 0.00 és október 24. 11.59 között: Phanszori

A jelölt cikk: Phanszori (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A phanszori vagy koreai népi opera narratív zenei előadásmód a koreai kultúrában, hasonló az énekbeszédhez. Az előadás szereplője az énekes, aki énekkel, narrációval és dramatizált testbeszéddel, kezében legyezővel egy történetet mesél el, és a dobos, aki kíséri. Az előadás többórás is lehet.

A phanszori a phan („tér, szabadtér”) és szori („hang” vagy „éneklés”) szavak összetétele, eredetileg ugyanis nyílt tereken, például piactereken léptek fel az előadók. A műfaj eredete a 17. század végére vezethető vissza, valószínűleg a sámánénekekből fejlődött ki. Ma már csak öt eredeti phanszoriművet ismernek, azonban a 20. században születtek új darabok is. Az idők folyamán többféle változata is kialakult, így van például kajagumkísérettel előadott phanszori, és létezik színházban előadott, többszereplős változat is. A phanszori összetett zenei- és énektechnikát kíván meg a művelőitől, ahol a dobos szerepe éppen olyan lényeges, mint az énekesé. Eredetileg interaktív műfaj, ahol a közönség is aktívan részt vett az előadásban.

A műfaj legkiválóbb képviselőit mesterénekesnek nevezik, a Csoszon-korban a legjobb mesterénekeseket a nemesség is megbecsülte, alacsony származásuk ellenére is. Egyes nagy mesterek iskolákat hozták létre, amelyeknek saját jellegzetességeik voltak énektechnika és előadásmód terén. Az eredetileg csak férfiak által művelt műfajba később a nők is bekapcsolódtak. A modern Dél-Koreában a hagyomány őrzésével foglalkozó legkiválóbb phanszoriénekeseket az állam „élő nemzeti kinccsé” nyilvánította.

2008-ban a phanszorit az UNESCO felvette az emberiség kulturális örökségének listájára.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Phanszori szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 19., 18:24 (CEST)

 támogatom menjen. Andrew69. 2024. október 6., 22:12 (CEST)

október 24. 12.00 és október 27. 23.59 között: Szénszál

A jelölt cikk: Szénszál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szénszálakból készült szövet

A szénszálak (karbonszálak) és a velük rokon oxidált szálak napjaink igen fontos textilnyersanyagai közé tartoznak. A nagyrészt szénatomokból álló, különlegesen vékony (0,005–0,010 mm-es) szénszálak alkalmazása elsősorban a kompozitgyártásban jelentős, de készítenek belőle szöveteket és láncrendszerű kötőgépen egy illetve két irányban rendezett szénszál-fonalakkal megerősített termékeket, valamint körkötött kelméket, nemszőtt kelméket, de fonatolással, sőt hímzéssel is dolgoznak fel szénszálakat, illetve azokból készült fonalakat, ipari célokra vagy védőruházatok gyártására.

A szénszálak előállítása valamilyen szerves (azaz szénatomokat is tartalmazó) vegyületből indul, amiből szálakat készítenek. A szálakat ezután rendszerint részleges oxidációval stabilizálják, majd oxigénmentes közegben hevítve és nyújtva alakítják szén-, illetve grafitszállá. A világon először a brit Carr Reinforcements cég állított elő szénszálból szövetet, 1969-ben. Ma is ez a poliakrilnitrilen alapuló eljárás a leggyakrabban alkalmazott módszer: a szénszálak mintegy 90%-át így állítják elő.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szénszál szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 19., 18:24 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 19:38 (CEST)

44. hét

október 28. 0.00 és október 31. 11.59 között: Ramesszeum

A jelölt cikk: Ramesszeum (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Ramesszeum oszlopcsarnoka

A Ramesszeum (eredeti egyiptomi nevén Henemet-uaszet) II. Ramszesz ókori egyiptomi fáraó halotti temploma. A luxori templommal szemben a Nílus nyugati oldalán, II. Amenhotep és IV. Thotmesz templomai között épült az i. e. 13. században. A falakat a fáraó hadjáratait megörökítő reliefek borítják: a kádesi csatát, a hettiták elleni és a szíriai győztes háborúkat bemutató domborművek.

A templomot Ramszesz röviddel trónra lépése után kezdte el építeni Ameneminet és Penré építészek irányításával, a munkálatok körülbelül a 22. évig folytak, de a 30. évben megrendezett első szed-ünnep előtt már bizonyosan befejeződtek. Területe mintegy 15 000 m². Ameneminet, „a királyi emlékművek építésének főfelügyelője” Ramszesz gyerekkori barátja volt. Magán a területen korábban is építkeztek már, a nagy oszlopcsarnok alatt középbirodalmi sírt tártak fel, gazdag leletanyaggal.

A monumentális épület két udvart és pülónt, egy ünnepi oszlopcsarnokot és egy négyoszlopos szentélyt foglal magában. Eredeti teljes neve „az Évmilliók Temploma Uszermaatré Szetepenrének, aki egyesül Thébával Ámon nyugat-thébai birtokán”. A görög korban Ozimandiasz sírjaként és Memnoniumként ismerték, előbbi nevét Diodórosz Szikulosztól kapta az első udvarban álló hatalmas kolosszusról, melyet Ozümandiásnak neveztek (ez Ramszesz uralkodói neve, az Uszermaatré Szetepenré görög változata), utóbbi nevét Sztrabóntól, a második oszlopos udvarban álló „Ifjabb Memnón” szobor után. Mai nevét Rhamesséion formában Jean-François Champollion alkotta, aki 1829-ben látogatta meg a romokat, és a hieroglifák elolvasásakor azonosította Ramszeszt mint építtetőt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Ramesszeum szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. szeptember 19., 18:25 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 19:44 (CEST)

október 31. 12.00 és november 3. 23.59 között: Vincenzo Bellini

A jelölt cikk: Vincenzo Bellini (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Vincenzo Salvatore Carmelo Francesco Bellini (Catania, 1801. november 3. – Puteaux, 1835. szeptember 23.) olasz zeneszerző.

Szicíliában született, régi muzsikus családban. Zenei tehetsége korán kibontakozott nagyapja magánóráinak köszönhetően. 1819-től a nápolyi San Sebastiano konzervatóriumban tanult Nicolò Zingarelli tanítványaként. Első jelentős szerzeménye az Adelson és Salvini című opera volt, amelyet vizsgaelőadásként 1824-ben mutattak be hatalmas sikerrel a konzervatórium színházában. Ezt követte Bianca és Fernando című operája, amelyet a Teatro di San Carlo számára írt. Ennek sikere nyomán meghívást kapott Milánóba, hogy a La Scala számára komponáljon. Itt ismerkedett meg későbbi állandó szövegírójával, Felice Romanival. Első közös művük, A kalóz (1827) alapozta meg Bellini hírnevét Itáliában. Ezt követték további nagy sikerű művei: Az idegen nő, a Rómeó és Júlia, Az alvajáró, a Norma és a Beatrice di Tenda. A komponistaként sikert sikerre halmozó Bellini magánélete szerencsétlenül alakult: nem sikerült elnyernie nagy szerelme, Giuditta Turina kezét. A Norma után összeveszett szövegírójával is. 1833-ban Párizsba költözött, Rossini és Heine barátja, a legjobb művésztársaságok kedvence lett. 1833-ban néhány hónapra Londonba utazott, ahol fényes fogadtatásban részesült. 1834-ben ismét visszatért Párizsba, ahol a párizsi Théâtre-Italien számára megírta A puritánok című nagyoperáját, amelyet rendkívüli lelkesedéssel fogadtak. Az ifjúkora óta betegeskedő zeneszerzőt néhány hónappal a bemutató után a Párizs melletti Puteaux-ban érte a halál – mindössze 33 éves korában.

Bellini a nápolyi iskola szerzői közül kivételes dallaminvenciójával tűnik ki. Első, még a kísérletezés korszakába tartozó operáján kívül a vígopera egyáltalán nem érdekelte. Dalműveiben az egyes számokat sokkal szorosabban összefogja a mondanivaló kifejezése érdekében, mint kortársai. Műveiben az ária is sokkal kifinomultabb, érzelmesebb lett. A korabeli operakomponisták közül Glinkára, Verdire és Wagnerre volt a legnagyobb hatással.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Vincenzo Bellini szócikket a kezdőlapra (évforduló!).  … szalax üzenő 2024. szeptember 19., 18:26 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 20:36 (CEST)

45. hét

november 4. 0.00 és november 7. 11.59 között: Szkizofrénia

A jelölt cikk: Szkizofrénia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szkizofréniával diagnosztizált beteg által hímzett vászon

A szkizofrénia, skizofrénia vagy hasadásos elmezavar (görögül: σχιζοφρένεια) olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek. Az elnevezés görög eredetű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és phrēn, phren- (φρήν, φρεν-), „elme” szavakból ered, a kifejezést az osztrák Eugene Bleuler pszichológus alkotta 1911-ben. A szkizofrénia nem jelent „tudathasadást” vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság disszociatív személyiségzavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.

A szkizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15–25 éves korban, nők esetében 25–35 éves korban jellemző), a betegek 20–40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40–45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó prevalencia kb. 0,3–0,7%.

A ma legelterjedtebb nézet szerint a szkizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modellével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásához a környezeti stressz szükséges, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja a betegséget. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szkizofrénia szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 2., 18:26 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 21:17 (CEST)

november 7. 12.00 és november 10. 23.59 között: Surtsey

A jelölt cikk: Surtsey (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Surtsey Izland partjaitól délre található vulkanikus eredetű sziget, amely az ország legdélebbi pontja. Egy a tenger alatt 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés hozta létre, amely 1963. november 14-én érte el a felszínt. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét (2,7 km²), ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenysége miatt folyamatosan csökken. 2002-ben mindössze 1,4 km² volt a felszíne.

A sziget a skandináv mitológia egyik alakjáról, a tűzóriás Surtrról kapta a nevét, amely izlandiul annyit jelent: Surtr szigete.

Surtsey keletkezését nagy érdeklődéssel figyelték a vulkanológusok, létrejötte óta pedig kiemelt figyelmet szentelnek neki a botanikusok, biológusok, ugyanis alkalmukban állt megfigyelni, hogy egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok.

A szigetet létrehozó, tengerfenéken található hasadék a Vestmannaeyjar tenger alatti vulkanikus rendszer része. Ez a lokális rendszer része az Atlanti-óceánt hosszában keresztülszelő Közép-Atlanti-hátságnak. A Surtseyt létrehozó vulkáni tevékenység következtében egyéb kisebb szigetek is keletkeztek (például Jólnir), de ezek többsége hamar erodálódott.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Surtsey szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 2., 18:26 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 21:25 (CEST)

46. hét

november 11. 0.00 és november 14. 11.59 között: Amerika kapitány

A jelölt cikk: Amerika kapitány (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Amerika kapitány pajzsa

Amerika kapitány (eredeti nevén Captain America) Joe Simon író és Jack Kirby rajzoló kitalált szereplője, szuperhős a Marvel Comics képregényeiben. Első megjelenése az amerikai kiadó elődje, a Timely Comics Captain America Comics füzetének első számában 1940 decemberében volt. A szereplő visszatérő kísérő jelzői közé tartozik „a csillagos-sávos bosszúálló” és „a szabadság őrzője”. Amerika kapitány titkos személyazonossága Steve Rogers, aki az 1940-es évek elején jelentkezett szolgálatra az Egyesült Államok hadseregébe, hogy hazáját szolgálva a tengelyhatalmak ellen harcoljon. A fiatalembert a szolgálatra alkalmatlannak találták, de éppen gyenge testalkata miatt részt vehetett egy titkos katonai kísérletben. Ennek során Rogers izomzata, reflexei és állóképessége az emberi szervezet természetes lehetőségein és terhelhetőségén belül a tökéletességig fejlődött. Amerikai Kapitány mint hazafias szereplő történeteit az évtizedek folyamán a korszakoknak megfelelően erősebben vagy gyengébben hatotta át a politikai propaganda és a polgári öntudat. A második világháború évei alatt megjelent kalandjaiban ifjú társával, Buckyval a nemzetiszocializmus ellen küzdött, majd az 1950-es évek elején, az amerikai képregény aranykorának végén a kommunista ideológia ellen harcolt. Az 1970-es években a szereplőt a hitevesztettsége jellemezte. Figyelme új társával, az afroamerikai Sólyommal az Egyesült Államok belső problémái felé fordult, majd a 2000-es években a terrorizmussal vette fel a harcot.

Amerika kapitány kiadója legsikeresebb szuperhőse volt a második világháború évei alatt. A háború után a szereplő népszerűsége, akárcsak más szuperhősöké is, fakulni kezdett, és csak az 1960-as években tért ismét vissza a képregények oldalaira, mint kiadója új szuperhős csapatának, a Bosszú Angyalainak állandó tagja és vezetője. Visszatérése után a szereplő kalandjainak legsikeresebb és elismertebb írói Stan Lee, Steve Englehart, J. M. DeMatteis, Mark Gruenwald és Ed Brubaker voltak. A hazafias szereplő történeteit gyakran itatta át az Egyesült Államok politikai hangulata, és alkotói ezeken keresztül közvetetten gyakran bírálták az ország vezetését, az általuk elkövetett hibákat, vagy éppen hívták fel az olvasó figyelmét az ezeknél sokkal súlyosabb társadalmi problémákra. Amerika kapitány személyiségének ábrázolása a második világháborútól kezdődően az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei terrortámadáson át folyamatosan, íróról íróra változott és fejlődött. A kezdetben az országot jelképező szuperhős idővel az amerikai álom megtestesítőjévé vált, miközben hazafias mivolta mindvégig megmaradt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az Amerika Kapitány szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 2., 18:27 (CEST)

Nem lenne helyesebb a címben és az említésekben a Kapitányt kis kezdőbetűvel írni (Amerika kapitány)?  … szalax üzenő 2024. október 11., 20:29 (CEST)

Írtam a vitalapra és szerintem a cikket is át kellene nevezni kisbetűs kapitányra. Andrew69. 2024. október 20., 23:28 (CEST)

november 14. 12.00 és november 17. 23.59 között: Tépőzár

A jelölt cikk: Tépőzár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A tépőzár két, horgos és hurkos elemének nagyított képe

A tépőzár napjaink egyik fontos, ma már nélkülözhetetlen oldható záró vagy rögzítő eleme. Ruházati termékeken, háztartási és lakástextíliákon, bőrdíszmű árukon, cipőkön, gyógyászati eszközökön, csomagolásokon, járműveken és sok más helyen alkalmazzák gyors, tartós, biztos megfogású zárásra, kézzel oldható nyitásra, kisebb-nagyobb tárgyak oldható rögzítésére.

A tépőzár feltalálója a svájci Georges de Mestral (1907–1990), aki az ötletet a bojtorján „működéséből” merítette, és sikerült textilből hasonlóan „horgos-hurkos” rendszert előállítania. A hagyomány szerint 1941-ben egy vadászatról hazatérve csak nagy nehezen tudta eltávolítani a bojtorján nadrágjába és kutyájának szőrébe akadt terméseit; ez adta az ötletet egy hasonló elven működő, a bojtorján apró, rugalmas horgait utánzó záróelem kifejlesztéséhez.

A tépőzáras, oldható rögzítés főleg a ruházkodásban terjedt el: eredményesen alkalmazzák gombok, csatok, cipzárak helyett kabátokon, nadrágokon, zsebek, cipők, szandálok és csizmák zárására (cipőfűző vagy csatok helyett). Használják még különböző bőrdíszműárukon (táskákon, bőröndökön, tárcákon stb.), hátizsákokon, sporteszközökön, szőnyegek, függönyök, kárpitok rögzítésére, az egészségügyben pelenkák, maszkok, gyógyászati segédeszközök stb., még műszív rögzítésére is. Kiválóan bevált a járműiparban például üléshuzatok rögzítésére, egyes felszerelési tárgyak, kábelek rögzítésére, az űrhajózásban ugyancsak tárgyak és az űrhajós öltözékek egyes elemeinek zárására, rögzítésére. Az űrhajósok öltözékében speciális szerepe is van, így a sisakba épített velcro-bélyeg teszi lehetővé, hogy megvakarhassák orrukat. Nagy felhasználója a tépőszalagoknak a hadsereg is, amely az egyenruhákon sok helyütt alkalmazza ezt a záróelemet. Ugyancsak katonai alkalmazása, hogy katonai járművek oldalára tépőszalaggal rögzítenek lövedékálló kerámialemezeket. A tépőzárat használják még műgyep, sőt, paróka rögzítésére is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Tépőzár szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 2., 18:28 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2024. október 20., 23:42 (CEST)

Aktuális

47. hét

november 18. 0.00 és november 21. 11.59 között: Vukovári csata

A jelölt cikk: Vukovári csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A megrongálódott vukovári víztorony

A vukovári csata a kelet-horvátországi Vukovár 87 napos ostroma, amelyet a szemben álló felek 1991 augusztusa és novembere között vívtak meg. A várost a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és különféle szerb paramilitáris erők ostromolták. A horvátországi háború előtt a barokk város virágzó, sokszínű település volt, melyet zömében horvátok és szerbek, de más népek, köztük magyarok is jelentős számban laktak. 1990-ben a Jugoszlávia felbomlása utáni nacionalista politika, amelyet Slobodan Milošević szerb és Franjo Tuđman horvát elnök folytatott, a horvátországi szerbek fegyveres felkeléséhez vezetett, melyet a szerb kormány és paramilitáris csoportok is támogattak. Amikor a horvátországi szerbek megszerezték az irányítást Horvátország szerbek által is lakott részei felett, a JNA beavatkozott a felkelők oldalán. 1991 májusában Szlavónia kelet-horvátországi tartományban konfliktusra került sor. Augusztusban a JNA támadást indított Kelet-Szlavónia horvát uralom alatti részei, köztük Vukovár ellen.

Vukovárt a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) körülbelül 1800 könnyű fegyverzetű katonája és civil önkéntesek védték a JNA 36 000 katonája és a nehézfegyverzetű szerb harcosok ellen. A csata alatt volt olyan nap, amikor 12 000 tüzérségi eszköz, köztük rakéták és repeszgránátok csapódtak be a városban. Ez volt abban az időben Európa legpusztítóbb és leghosszabb csatája, és a második világháború óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amelyet teljesen leromboltak. Amikor a város 1991. november 18-án elesett, a szerb erők több száz katonát és civilt mészároltak le, és legalább 31 000 polgári lakost deportáltak a városból és környékéről. Vukovárt etnikai tisztogatás keretén belül szerbbé tették, és a függetlenségét kikiáltó Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Számos szerb katonai és politikai vezetőt – köztük Miloševićet – később elítélték háborús bűnök miatt, amelyeket a csata alatt vagy az után követtek el, többen közülük börtönbe is kerültek.

A csata kimerítette a Jugoszláv Néphadsereget, és ez fordulópontot jelentett a horvátországi háborúban. Pár héttel később tűzszünetet jelentettek be. Vukovár ostroma elég időt hagyott Horvátországnak, hogy haderejét felkészítse és megerősítse, így később sikerrel vette fel a harcot a szerbek ellen. Vukovár 1998-ig szerb kézen maradt, majd békés úton visszakerült Horvátországhoz. Azóta újjáépült, de népessége csak a háború előtti felét érte el, és számos épületen még látszik a harcok nyoma. A két fő etnikai közösség között jelenleg is szakadék húzódik, a település nem nyerte vissza korábbi fényét.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Vukovári csata szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 4., 19:42 (CEST)

Mehet szerintem is. Andrew69. 2024. november 14., 01:04 (CET)

Jelöltek

november 21. 12.00 és november 24. 23.59 között: Rinocérosz (Dürer metszete)

A jelölt cikk: Rinocérosz (Dürer metszete) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Általában Dürer rinocéroszának nevezik Albrecht Dürer 1515-ben készült fametszetét. A képet egy ismeretlen alkotó vázlatára és leírására alapozta az abban az évben Lisszabonba érkezett indiai orrszarvúról.

Dürer maga soha nem látta az állatot, ami a római idők óta az első élő példány volt Európában. 1515-ben I. Mánuel portugál király az orrszarvút X. Leó pápának ajándékozta, de az a szállítás közben történt hajótörésben elpusztult. Eleven orrszarvút nem is láthattak többet Európában, amíg 1577-ben egy újabb orrszarvú nem érkezett Indiából I. Sebestyén portugál király udvarába. Ezt később II. Fülöp spanyol király örökölte meg, 1580 körül. Madridban utcát neveztek el erről az Abadáról (rinó portugálul).

A metszet nem egészen pontos ábrázolása egy rinocérosznak. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat is elhelyez a nyaktőre, valamint a lábait pikkelyekkel fedi. Ezek a vonások nem találhatók meg egy valódi orrszarvún. Ennek ellenére Dürer alkotása nagyon népszerű lett Európában, és rengeteg másolat készült róla az elkövetkező három évszázad során. Egészen a 18. század végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az Európában, az 1740-es és az 1750-es években körbeutaztatott Clara nevű orrszarvúról készült pontosabb ábrázolások háttérbe szorították. Ennek ellenére Dürer munkájáról azt tartották, hogy „talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre”.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Rinocérosz (Dürer metszete) című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 4., 19:43 (CEST)

Jó ötlet mehet szerintem is. Andrew69. 2024. november 14., 01:10 (CET)

48. hét

november 25. 0.00 és november 28. 11.59 között: Szung-dinasztia

A jelölt cikk: Szung-dinasztia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben

A Szung-dinasztia a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház volt. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan-dinasztia vette át a hatalmat. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína ezüstkorának is nevezik.

A Szung-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.

A társadalmi élet megélénkült, a gazdagok érdeklődtek a művészetek iránt és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztatóipari negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a már korábban feltalált nyomtatás elterjedése. A tudományok és a technika nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji, Csu Hszi) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák már régebben létező rendszere a korábbiaknál fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé tette az egységes tisztviselői kar kialakulását.

A korszak két szakaszra oszlik. Az Északi Szung idején (960–1127) a főváros az észak-kínai Piencsing (ma Kajfeng) városában volt, és a dinasztia hatalma kiterjedt Kína csaknem egész területére. A Déli Szung (1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) hódította meg, a Szung császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, fővárosa pedig Lin'an (a mai Hangcsou) lett. Bár elvesztette a kínai civilizáció egyik bölcsőjét, a Sárga-folyó vidékét, a Déli Szung gazdasága még virágzott, uralma kiterjedt a kínai lakosság mintegy 60%-ára és a művelhető területek nagy részére. Hangcsou egymilliós lakosságával a világ messze legnagyobb városa lett. A Déli Szung idején különösen megerősödött Kína tengeri hatalma, a flotta távoli vizekre is eljutott.

A Szung uralkodóházat a hagyományos kínai történetírás gyengének tartotta, hiszen ez volt az első olyan dinasztia, amely behódolt a szomszédos barbár államoknak és lemondott egyes ősi kínai területek birtoklásáról. A Szungokra támadó „barbár” államok azonban számos területen átvették a kínai civilizáció vívmányait (főleg az államszervezésben és a haditechnikában), így a Szungoknak a sajátjukéhoz hasonló szervezettségű és haderejű, félig-meddig kínai államokkal kellett hadakozniuk.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szung-dinasztia szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 4., 19:44 (CEST)

Támogatom. Andrew69. 2024. november 14., 01:17 (CET)

november 28. 12.00 és december 1. 23.59 között: Tigriscápa

A jelölt cikk: Tigriscápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője és egyben típusfaja, amely körülbelül 23 millió éve, az úgynevezett miocén kor elején jelent meg.

Az óceánok és tengerek egyik nagytestű ragadozó hala, amelynek hossza akár az öt métert is meghaladhatja. A Föld számos trópusi és mérsékelt övi tengervizében fellelhető, főleg a Csendes-óceán középső részén fekvő szigetek környékén. A tigriscápa a „tigris” elnevezést a testén látható sötét csíkozásokról kapta – hiszen ez a szárazföldi macskafélére emlékeztet. Ezek a csíkok a porcos hal korának előrehaladtával egyre halványabbá, elmosódottabbá válnak.

Magányosan él, általában éjszaka vadászik, és az összes húsevőcápa közül neki tulajdonítják a legváltozatosabb étrendet. Táplálékai közé tartoznak a rákok, a csontos halak, az úszólábúak, a madarak, a kalmárok, a tengeri teknősök, a tengerikígyó-félék, a delfinfélék és akár egyéb cápák is. Arról is híres, hogy ember által alkotott, ehetetlen tárgyakat is felfal. A felboncolt példányok gyomrában számos „szemetet” találtak már a kutatók. Bár a tengerek egyik csúcsragadozójának számít, időnként mégis a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) áldozatává válik. A tigriscápát, mivel uszonyaiért ipari mértékben halásszák, továbbá az úgynevezett sporthorgászok is fogják, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősítette.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Tigriscápa szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 4., 19:45 (CEST)

Mehet szerintem is. Andrew69. 2024. november 14., 01:21 (CET)

49. hét

december 2. 0.00 és december 5. 11.59 között: Szu–27

A jelölt cikk: Szu–27 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Szu–27 kéthajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet az 1980-as évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Mihail Petrovics Szimonov vezetésével, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen, a korábbi elfogóvadászok, elsősorban a MiG–25, a Jak–28 és a Szu–15 leváltására. A repülőgép kiemelkedő manőverező képessége, nagy hatótávolsága és erős fegyverzete miatt rendkívül sikeres, viszonylag magas ára ellenére a Szovjetunió összeomlása után is gyártásban maradt, nagy számban exportálják, Kína licencben gyártja.

A jól sikerült repülőgépet folyamatosan továbbfejlesztik, és számos típusváltozatát fejlesztették ki. A repülőgép kétüléses gyakorlóváltozatából fejlesztették ki a Szu–30 vadászbombázót, ezt Kína és India licencben gyártja. A Szu–33 Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóján, az Admiral Kuznyecovon szolgálatban álló tengerészeti vadászrepülőgép, a Szu–34 kétüléses vadászbombázó, a Szu–35 pedig a továbbfejlesztett együléses vadászbombázó elnevezése.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Szu–27 szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 22., 19:36 (CEST)

december 5. 12.00 és december 8. 23.59 között: Falklandi csata

A jelölt cikk: Falklandi csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Festmény a falklandi csatáról

A falklandi csata avagy Falkland-szigeteki csata (nem tévesztendő össze az 1982-es Falkland-szigeteki háborúval) az első világháború elején, 1914. december 8-án lezajlott tengeri ütközet volt az Atlanti-óceán délnyugati részén lévő Falkland-szigetek közelében, egy brit és egy német hajóraj között. A csatában a jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajóraj győzelmet aratott Maximilian von Spee altengernagy Kelet-ázsiai Hajóraja felett, az öt német cirkálóból négyet elsüllyesztve.

A britek a november 1-jei Coronel-foki csatában elszenvedett vereséget követően jelentős erősítést küldtek dél-amerikai haderejük megerősítésére, a német páncélos cirkálóknál jóval nagyobb sebességgel, páncélzattal és tűzerővel rendelkező két csatacirkáló, az Invincible és az Inflexible révén, hogy felkutassák és elpusztítsák a németeket azok feltételezett tartózkodási helyén, a chilei partoknál. Útközben szénvételezéshez a Falkland-szigeteken lévő Port Stanley-ben álltak meg. A Németországba visszatérni igyekvő Spee gróf öt cirkálójával (Scharnhorst és Gneisenau páncélos cirkálók valamint Nürnberg, Leipzig, Dresden könnyűcirkálók) és három szénszállítójával a britek érkezése utáni napon, december 8-án rajtaütést tervezett Port Stanley-n, de a kikötőben észlelt nagy számú ellenséges hadihajót észlelve elállt a szándékától, és keleti irányba elhajózott. A brit hajóraj kifutott a németek üldözésére. A gyorsabb és erősebb csatacirkálók elől a németek nem tudtak elmenekülni, amihez hozzájárult a térségben szokatlanul jó időjárás is. Spee ezt tapasztalva a könnyűcirkálóknak utasítást adott az elszakadásra, így ő maga után vonhatta a csatacirkálókat.

A kibontakozó több órás küzdelemben Sturdee hajói nagy nehézségek árán elsüllyesztették Spee két páncélos cirkálóját, míg a három német könnyűcirkáló közül a többi brit hajó kettőt tudott elsüllyeszteni. A három német szénszállító közül ugyancsak kettő veszett oda. A német hajók közül csak a Dresden könnyűcirkáló és a Seydlitz tudott elmenekülni. Brit oldalon az emberveszteség csekély maradt, míg német oldalon a halálos áldozatok száma 1871 volt. Az elesettek között volt Spee tengernagy és négy hajóparancsnok.

A falklandi csata során aratott jelentős győzelem révén a britek lényegében megsemmisítették az egyetlen német külhoni köteléket, aminek révén négy csatacirkálót szabadíthattak fel és irányíthattak át az északi-tengeri fő hadszíntérre.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Falklandi csata csata szócikket a kezdőlapra (évforduló).  … szalax üzenő 2024. október 22., 19:37 (CEST)

50. hét

december 9. 0.00 és december 12. 11.59 között: Vörös Hadsereg Frakció

A jelölt cikk: Vörös Hadsereg Frakció (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Vörös Hadsereg Frakció szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 22., 19:39 (CEST)

december 12. 12.00 és december 15. 23.59 között: Mercury-program

A jelölt cikk: Mercury-program (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Mercury-program szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 22., 19:39 (CEST)

51. hét

december 16. 0.00 és december 19. 11.59 között: Viking történelem

A jelölt cikk: Viking történelem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Viking történelem című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 24., 18:07 (CEST)

december 19. 12.00 és december 22. 23.59 között: A miskolci vendéglátás története 1945-ig

A jelölt cikk: A miskolci vendéglátás története 1945-ig (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom A miskolci vendéglátás története 1945-ig című szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 24., 18:08 (CEST)

52. hét

december 23. 0.00 és december 26. 11.59 között: Nauszika – A szél harcosai

A jelölt cikk: Nauszika – A szél harcosai (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Nauszika – A szél harcosai szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 24., 18:09 (CEST)

december 26. 12.00 és december 29. 23.59 között: Duda (hangszer)

A jelölt cikk: Duda (hangszer) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Duda (hangszer) szócikket a kezdőlapra.  … szalax üzenő 2024. október 24., 18:10 (CEST)

53. hét

december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]