Kiejtés

  • IPA: [ ˈleːlɛk]

Főnév

lélek

  1. Az ember személyiségének az elképzelt hordozója.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi лов, udmurt лул.

Fordítások

Ragozás

lélek birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én lelkem lelkeim
a te lelked lelkeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
lelke lelkei
a mi lelkünk lelkeink
a ti lelketek lelkeitek
az ő lelkük lelkeik

Szinonimák

Származékok