„Mágneses magrezonancia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. január 16., 21:48-kori változata

A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli. A jelenség az atommag kvantummechanikai tulajdonságain alapul. Azon, hogy az atommagok spinjének, azaz saját impulzusmomentumának és az ezzel arányos mágneses momentumának a mágneses tér irányára vett vetületének függvényében az energiaállapotuk felhasad, azaz különböző értékűvé válik. Az ezen állapotok közötti energiájú elektromágneses hullámmal gerjesztve őket a hullámot elnyelik és átmennek egy másik állapotba, majd ezután ezt az energiát kibocsátva visszamennek az eredeti állapotba. Az állapotváltozást előidéző elektromágneses hullám frekvenciája a Larmor-frekvencia, amely függ az atommag tömegétől, spinjétől és egyenesen arányos a külső mágneses térrel. ^[1]

Az atommagok spinkvantumszáma lehet 0, 1/2, 1, 3/2, 2... ~4. Az atommagok spinkvantumszáma meghatározza, hogy az adott mag mágneses-e (ha igen, akkor „NMR aktív”). Például a szén 12-es izotópjának spinkvantumszáma 0, így a leggyakrabban előforduló szénizotópnak nincsen NMR spektruma. A 13-as izotópnak viszont 1/2-es a spinkvantumszáma, így mágneses momentuma is, NMR jelet ad. A jelenséget kvantummechanikai adatokkal magyarázzuk, de a mágnesesség maga egyszerű fizikai jelenség, így akként is működik. A leggyakrabban mért mag az 1/2-es spinkvantumszámú hidrogén-1 atommag (proton), de a periódusos rendszer legtöbb elemének létezik mágneses magrezonanciával mérhető izotópja. A leggyakrabban mért magok: 1H, 13C, 15N, 17O, 19F, 31P.

Az NMR alkalmazási területe az NMR-spektroszkópia (főként a kémiai és biológiai szerkezetkutatásban), és a mágnesesrezonancia-képalkotás vagy MRI, amely az orvosi diagnosztikában használatos.

Története

A mágneses magrezonancia elméleti alapja jóval az első sikeres kísérletek (1945) előtt megszületett, a szülőatyja pedig Pauli volt (1924). A mágneses magrezonanciát Isidor Isaac Rabi fedezte fel 1938-ban. 1952-ben Felix Bloch és Edward Mills Purcell közös Nobel-díjat kapott a technika folyadékokra és szilárd anyagokra való alkalmazásáért és továbbfejlesztéséért. Purcell már a második világháború alatt is dolgozott ezen a technikán a Massachusetts Institute of Technology Radiation Laboratóriumában, a technika RADAR, vagyis Rádiólokátorként való alkalmazásán. A katonai vonatkozású kutatás a háború alatt valójában csak ürügy volt a tisztán elméleti jellegű kutatásra, akkoriban Purcell-ék még nem gondoltak arra, hogy valaha gyakorlati alkalmazása is lehet kutatásuknak.

A kutatók észrevették, hogy vegyületek egyes atommagjai bizonyos, az atommagra jellemző térerősséggel rendelkező mágneses térben képesek a sugárzási frekvencia abszorpciójára. A jelenségre azt mondjuk, hogy az atommag rezonanciában van (vagyis rezonál). Az analitikai kémia szempontjából az az érdekes, hogy egy adott térerősség alkalmazásakor egy vegyület különböző atommagjai más-más frekvenciával rezonálnak, ami mind az analitikai kémia mind a biokémia számára értékes információ. A jelenség hátterében az áll, hogy a „mag-mágnesek” olyan érzékenyek, hogy az eltérő kémiai környezetben (tehát már molekulán belüli elhelyezkedésbeli különbségnél is) megváltozik a rezonanciafrekvenciájuk. Ezt nevezzük kémiai eltolódásnak, és ez az NMR spektrumból nyerhető elsődleges információ. Ezen kívül még a spektrum egyéb adatai is jelentős információval szolgálnak. Az NMR kísérletek sokféleségének és az egyre nagyobb mágneses térerősségnek köszönhetően (manapság a 800 MHz-es mágnesek nem ritkák, sőt már létezik 1,2 GHz-es mágnes is^[2]) a molekula-szerkezetkutatás elengedhetetlen eszközévé vált az NMR spektroszkópia. Mára nagyobb biomolekulák (pl. közepes méretű fehérjék) szerkezetmeghatározása is lehetséges NMR-spektroszkópiával, így az NMR nem csak a kutatás, de az ipar nélkülözhetetlen eszközévé vált.

Elmélete

Magpsinek és mikroszkopikus mágnesek

A protonok és neutronok - az atommagot alkotó részecskék - jellemző tulajdonsága azok spinje, azaz belső impulzusmomentuma. Az atommagok jellemző tulajdonsága azok spinkvantumszáma (S). Páros számú protont és neutront tartalmazó atommag spinkvantumszáma S = 0, a nukleonok az elektronokhoz hasonlóan párba rendeződnek, a párok keletkezése által létrejövő eredő spinjük 0, így a két protonból - melyeknek egyenként feles spinjük van - és a két neutronból - melyeknek egyenként szintén feles spinjük van - felépülő ⁴He atommag eredő spinje (spinkvantumszáma) 0.

Nobel-díjak a témakörben

1952-ben Felix Bloch (1/2 részben) és Edward Mills Purcell (1/2 részben) Fizikai Nobel-díjat kapott Mágneses Magrezonancia módszerek fejlesztéséért.^[3]
1991-ben Richard Ernst kapott Nobel-díjat a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertan területén és a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén végzett munkájáért.^[4] (Kémiai Nobel-díj).
2002-ben megosztva kapott Kémiai Nobel-díjat John B. Fenn (1/4 részben), Koichi Tanaka (1/4 részben), Kurt Wüthrich (1/2 részben) Biológiai makromolekulák szerkezetfelderítési módszereinek a kifejlesztéésért. Kurt Wütrich része: Mágneses Magrezonancia spektroszkópia segítségével végzett három dimenziós szerkezetmeghatározás biológiai makromolekulák esetében.^[5]
2003-ban mágnesesrezonancia-képalkotásért kaptak Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Paul C. Lauterbur (1/2 részben) és Sir Peter Mansfield (1/2 részben)^[6]

Jegyzetek

Források

↑ Sohár: Sohár Pál. „Az NMR sztori”. Magyar Kémiai Folyóirat. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
↑ Hore: P. J. Hore. Mágneses Magrezonancia, Szilágyi László ford., Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN

Kapcsolódó szócikkek

Elektronspin-rezonancia

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Mágneses magrezonancia témájú médiaállományokat.

Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Sohár 120. o.

[2] BusinessWire

[3] Nobel Prize in Physics 1952

[4] Nobel Prize in Chemistry 1991

[5] Nobel Prize in Chemistry 2002

[6] Nobel Prize in Physiology or Medicine 2003

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+[[Fájl:Epr splitting.png|bélyegkép|300px|Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben]]
-A '''mágneses magrezonancia''', más néven nukleáris mágneses rezonancia, nemzetközi rövidítéssel '''NMR''' egy fizikai jelenség, ami gyakorlati felhasználásának a tudomány és technika tárgykörében egyre nagyobb jelentősége van.
+A '''mágneses magrezonancia''' – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel '''NMR''' – a [[mágneses mező]]be helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli. A jelenség az [[atommag]] [[kvantummechanika]]i tulajdonságain alapul. Azon, hogy az atommagok [[spin]]jének, azaz saját [[impulzusmomentum]]ának és az ezzel arányos [[mágneses momentum]]ának a mágneses tér irányára vett vetületének függvényében az energiaállapotuk felhasad, azaz különböző értékűvé válik. Az ezen állapotok közötti energiájú elektromágneses hullámmal gerjesztve őket a hullámot elnyelik és átmennek egy másik állapotba, majd ezután ezt az energiát kibocsátva visszamennek az eredeti állapotba. Az állapotváltozást előidéző elektromágneses hullám frekvenciája a [[Larmor-frekvencia]], amely függ az atommag tömegétől, spinjétől és egyenesen arányos a külső mágneses térrel. {{refhely|Sohár|120. o.}}
-[[Kép:Pacific Northwest National Laboratory 800 MHz NMR Spectrometer.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az Egyesült Államok Pacific Northwest National Laboratory nagy mágneses térerősségű (800&nbsp;MHz, 18.8&nbsp;[[Tesla (unit)|T]]) NMR spektrométere mintával való töltése közben.]]
+Az atommagok spinkvantumszáma lehet 0, 1/2, 1, 3/2, 2... ~4. Az atommagok spinkvantumszáma meghatározza, hogy az adott mag mágneses-e (ha igen, akkor „NMR aktív”). Például a szén 12-es izotópjának spinkvantumszáma 0, így a leggyakrabban előforduló szénizotópnak nincsen NMR spektruma. A 13-as izotópnak viszont 1/2-es a spinkvantumszáma, így mágneses momentuma is, NMR jelet ad. A jelenséget kvantummechanikai adatokkal magyarázzuk, de a mágnesesség maga egyszerű fizikai jelenség, így akként is működik. A leggyakrabban mért mag az 1/2-es spinkvantumszámú hidrogén-1 atommag (proton), de a periódusos rendszer legtöbb elemének létezik mágneses magrezonanciával mérhető izotópja. A leggyakrabban mért magok: 1H, 13C, 15N, 17O, 19F, 31P.
-Az NMR rövidítés a  tudomány azon módszereinek is a kollektív neve, ami a mágneses magrezonanciát molekulák tanulmányozására használja.
+Az NMR alkalmazási területe az NMR-spektroszkópia (főként a kémiai és biológiai szerkezetkutatásban), és a [[mágnesesrezonancia-képalkotás]] vagy MRI, amely az orvosi diagnosztikában használatos.
-A jelenség az [[atommag]] [[kvantummechanika]]i tulajdonságain alapul. A magok mágneses volta a spinimpulzus-momentumra vezethető vissza. Az atommagok spinkvantumszáma lehet 0, 1/2, 1, 3/2, 2... ~4. Az atommagok spinkvantumszáma meghatározza, hogy az adott mag mágneses-e (ha igen, akkor „NMR aktív”). Például a szén 12-es izotópjának spinkvantumszáma 0, így a leggyakrabban előforduló szénizotópnak nincsen NMR spektruma. A 13-as izotópnak viszont 1/2-es a spinkvantumszáma, így mágneses momentuma is, NMR jelet ad. A jelenséget kvantummechanikai adatokkal magyarázzuk, de a mágnesesség maga egyszerű fizikai jelenség, így akként is működik.
-A leggyakrabban mért mag az 1/2-es spinkvantumszámú hidrogén-1 atommag (proton), de a periódusos rendszer legtöbb elemének létezik mágneses magrezonanciával mérhető izotópja. A leggyakrabban mért magok: 1H, 13C, 15N, 17O, 19F, 31P.
-Egy anyag rezonáns frekvenciája egyenesen arányos a mágneses mező térerejével a [[Larmor-precesszió]] képlete szerint.
-Az NMR alkalmazási területe az NMR-spektroszkópia (főként a kémiai és biológiai szerkezetkutatásban), és a Mágneses rezonancia képalkotás ([[Magnetic resonance imaging]]), vagy MRI, tulajdonképpen ''in vivo'' NMR, amely az orvosi gyakorlatban használatos.
 == Története ==
-A mágneses magrezonancia elméleti alapja az első sikeres kísérletek (1945) előtt jóval megszületett, a szülőatya pedig Pauli volt (1924). A mágneses magrezonanciát [[Isidor Isaac Rabi]] fedezte fel 1938-ban. 1952-ben [[Felix Bloch]] és [[Edward Mills Purcell]] közös [[Nobel díj]]at kapott a technika folyadékokra és szilárd anyagokra való alkalmazásáért és továbbfejlesztéséért. Purcell már a [[második világháború]] alatt is dolgozott ezen a technikán a [[Massachusetts Institute of Technology]] Radiation Laboratóriumában, a technika RADAR, vagyis [[Rádiólokátor]]ként való alkalmazásán. A katonai vonatkozású kutatás a háború alatt valójában csak ürügy volt a tisztán elméleti jellegű kutatásra, akkoriban Purcell-ék még nem gondoltak arra, hogy valaha gyakorlati alkalmazása is lehet kutatásuknak.
+A mágneses magrezonancia elméleti alapja jóval az első sikeres kísérletek (1945) előtt megszületett, a szülőatyja pedig Pauli volt (1924). A mágneses magrezonanciát [[Isidor Isaac Rabi]] fedezte fel 1938-ban. 1952-ben [[Felix Bloch]] és [[Edward Mills Purcell]] közös [[Nobel-díj]]at kapott a technika folyadékokra és szilárd anyagokra való alkalmazásáért és továbbfejlesztéséért. Purcell már a [[második világháború]] alatt is dolgozott ezen a technikán a [[Massachusetts Institute of Technology]] Radiation Laboratóriumában, a technika RADAR, vagyis [[Rádiólokátor]]ként való alkalmazásán. A katonai vonatkozású kutatás a háború alatt valójában csak ürügy volt a tisztán elméleti jellegű kutatásra, akkoriban Purcell-ék még nem gondoltak arra, hogy valaha gyakorlati alkalmazása is lehet kutatásuknak.
-A kutatók észrevették, hogy vegyületek egyes atommagjai bizonyos, az atommagra jellemző térerősséggel rendelkező mágneses térben képesek a sugárzási frekvencia abszorpciójára. A jelenségre azt mondjuk, hogy az atommag rezonanciában van (vagyis rezonál). Az [[analitikai kémia]] szempontjából az az érdekes, hogy egy adott térerősség alkalmazásakor egy vegyület különböző atommagjai más-más frekvenciával rezonálnak, ami mind az analitikai kémia mind a biokémia számára értékes információ. A jelenség hátterében az áll, hogy a „mag-mágnesek” olyan érzékenyek, hogy az eltérő kémiai környezetben (tehát már molekulán belüli elhelyezkedésbeli különbségnél is) megváltozik a rezonanciafrekvenciájuk. Ezt nevezzük kémiai eltolódásnak, és ez az NMR spektrumból nyerhető elsődleges információ. Ezen kívül még a spektrum egyéb adatai is jelentős információval szolgálnak. Az NMR kísérletek sokféleségének és az egyre nagyobb mágneses térerősségnek köszönhetően (manapság a 800&nbsp;MHz-es mágnesek nem ritkák, sőt már létezik 950&nbsp;MHz-es mágnes is) a molekula-szerkezetkutatás elengedhetetlen eszközévé vált az NMR spektroszkópia. Mára nagyobb biomolekulák (pl. közepes méretű fehérjék) szerkezetmeghatározása is lehetséges NMR-spektroszkópiával, így az NMR nem csak a kutatás, de az ipar nélkülözhetetlen eszközévé vált.
+A kutatók észrevették, hogy vegyületek egyes atommagjai bizonyos, az atommagra jellemző térerősséggel rendelkező mágneses térben képesek a sugárzási frekvencia abszorpciójára. A jelenségre azt mondjuk, hogy az atommag rezonanciában van (vagyis rezonál). Az [[analitikai kémia]] szempontjából az az érdekes, hogy egy adott térerősség alkalmazásakor egy vegyület különböző atommagjai más-más frekvenciával rezonálnak, ami mind az analitikai kémia mind a biokémia számára értékes információ. A jelenség hátterében az áll, hogy a „mag-mágnesek” olyan érzékenyek, hogy az eltérő kémiai környezetben (tehát már molekulán belüli elhelyezkedésbeli különbségnél is) megváltozik a rezonanciafrekvenciájuk. Ezt nevezzük kémiai eltolódásnak, és ez az NMR spektrumból nyerhető elsődleges információ. Ezen kívül még a spektrum egyéb adatai is jelentős információval szolgálnak. Az NMR kísérletek sokféleségének és az egyre nagyobb mágneses térerősségnek köszönhetően (manapság a 800&nbsp;MHz-es mágnesek nem ritkák, sőt már létezik 1,2&nbsp;GHz-es mágnes is<ref>[https://www.businesswire.com/news/home/20150917005142/en/Bruker-Announces-Ultra-High-Field-NMR-Orders-Europe BusinessWire]</ref>) a molekula-szerkezetkutatás elengedhetetlen eszközévé vált az NMR spektroszkópia. Mára nagyobb biomolekulák (pl. közepes méretű fehérjék) szerkezetmeghatározása is lehetséges NMR-spektroszkópiával, így az NMR nem csak a kutatás, de az ipar nélkülözhetetlen eszközévé vált.
+== Elmélete ==
--ben Richard Ernst kapott Nobel-díjat a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertan területén és a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén végzett munkájáért. ([[Kémiai Nobel-díj]]).
+=== Magpsinek és mikroszkopikus mágnesek ===
+A [[Proton|protonok]] és [[Neutron|neutronok]] - az [[Atommag|atommagot]] alkotó részecskék - jellemző tulajdonsága azok [[Spin|spinje]], azaz belső [[Perdület|impulzusmomentuma]]. Az atommagok jellemző tulajdonsága azok spinkvantumszáma (''S''). Páros számú protont és neutront tartalmazó atommag spinkvantumszáma ''S ='' 0, a nukleonok az elektronokhoz hasonlóan párba rendeződnek, a párok keletkezése által létrejövő eredő spinjük 0, így a két protonból - melyeknek egyenként feles spinjük van - és a két neutronból - melyeknek egyenként szintén feles spinjük van - felépülő <sup>4</sup>He atommag eredő spinje (spinkvantumszáma) 0.
+==Nobel-díjak a témakörben==
-== A mágneses magrezonancia elmélete ==
+* 1952-ben [[Felix Bloch]] (1/2 részben) és [[Edward Mills Purcell]] (1/2 részben) [[Fizikai Nobel-díj]]at kapott Mágneses Magrezonancia módszerek fejlesztéséért.<ref>[http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1952/|The Nobel Prize in Physics 1952]</ref>
-=== Atommag spin és mágneses tér ===
+* 1991-ben Richard Ernst kapott Nobel-díjat a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertan területén és a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén végzett munkájáért.<ref>[http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1991/|The Nobel Prize in Chemistry 1991]</ref> ([[Kémiai Nobel-díj]]).
-==== A spin impulzusmomentum értékei ====
+* 2002-ben megosztva kapott [[Kémiai Nobel-díj]]at John B. Fenn (1/4 részben), Koichi Tanaka (1/4 részben), Kurt Wüthrich (1/2 részben) Biológiai makromolekulák szerkezetfelderítési módszereinek a kifejlesztéésért. Kurt Wütrich része: Mágneses Magrezonancia spektroszkópia segítségével végzett három dimenziós szerkezetmeghatározás biológiai makromolekulák esetében.<ref>[http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/2002/|The Nobel Prize in Chemistry 2002]</ref>
-==== A mágneses mező hatása a spinre ====
+* 2003-ban [[mágnesesrezonancia-képalkotás]]ért kaptak [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj]]at. [[Paul Lauterbur|Paul C. Lauterbur]] (1/2 részben) és [[Peter Mansfield|Sir Peter Mansfield]] (1/2 részben)<ref>[http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2003/|The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2003]</ref>
-==== Rezonancia ====
-==== Atommag árnyékolás ====
-=== Relaxáció ===
-== NMR spektroszkópia ==
-[[Kép:NMR-Spectrometer.JPG|bélyegkép|350px|NMR Spektrométer.]]
-=== Folyamatos sugárzási (cw) spektroszkópia ===
-=== Fourier spektroszkópia ===
-=== Többdimenziós ===
-=== Szilárd anyagok ===
-=== Érzékenység ===
-=== Izotópok ===
-== Felhasználás ==
-=== Orvosi tudomány ===
+== Jegyzetek ==
-[[Kép:MRI head side.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|'''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással (MRI)]]
+{{jegyzetek}}
-=== Kémia ===
+== Források ==
+* {{hely|Sohár}} {{cite journal|author=Sohár Pál|title=Az NMR sztori|journal=Magyar Kémiai Folyóirat|url=http://www.mke.org.hu/061mkf/3-2004/ea-3-2004.pdf|accessdate=2012-05-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120511014748/http://www.mke.org.hu/061mkf/3-2004/ea-3-2004.pdf#|archivedate=2012-05-11}}
-[[Kép:NMR spectrometer.JPG|bélyegkép|480px|jobbra|'''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására.]]
+* {{hely|Hore}} {{cite book|author=P. J. Hore|title=Mágneses Magrezonancia|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó|others=Szilágyi László ford.|id=ISBN}}
-=== Nem-destruktív vizsgálat ===
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Elektronspin-rezonancia]]
-=== Adatgyűjtés az olajiparban ===
-=== Folyamatszabályozás ===
-=== A Föld mágneses mezejének alkalmazása ===
-=== Magnetométerek ===
-== Forrás ==
-A cikk vázlata az angol nyelvű Wikipédia cikkjének fordítása.
-További források:
+== További információk ==
+{{Commonscat|Nuclear magnetic resonance}}
-P. J. Hore: Mágneses Magrezonancia (Nemzeti Tankönyvkiadó) -Szilágyi László ford.
+{{Nemzetközi katalógusok}}
-Sohár Pál: „Az NMR sztori” c. előadása
+{{Portál|Fizika}}
-{{csonk-kémia}}
 [[Kategória:Spektroszkópia]]
+[[Kategória:Magfizika]]
-[[en:Nuclear magnetic resonance]]
-[[ar:رنين نووي مغناطيسي]]
-[[ca:Ressonància Magnètica Nuclear]]
-[[de:Kernspinresonanzspektroskopie]]
-[[es:Resonancia magnética]]
-[[fa:رزنانس مغناطیسی هسته]]
-[[fi:NMR]]
-[[fr:Résonance magnétique nucléaire]]
-[[he:תהודה מגנטית גרעינית]]
-[[hr:Nuklearna magnetska rezonancija]]
-[[it:Risonanza magnetica nucleare]]
-[[ja:核磁気共鳴]]
-[[ko:자기공명]]
-[[nl:Kernspinresonantie]]
-[[nn:NMR]]
-[[no:Kjernemagnetisk resonans]]
-[[pl:Jądrowy rezonans magnetyczny]]
-[[pt:RMN]]
-[[ru:Ядерный магнитный резонанс]]
-[[sh:Nuklearna magnetna rezonancija]]
-[[sl:Jedrska magnetna resonanca]]
-[[sr:Нуклеарна магнетна резонанција]]
-[[sv:Kärnmagnetisk resonans]]
-[[tr:Nükleer manyetik rezonans]]
-[[uk:Ядерний магнітний резонанс]]
-[[vi:Cộng hưởng từ hạt nhân]]
-[[zh:核磁共振]]