„Karl Roth” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „'''Karl Roth''' (1784.-1864.) osztrák vezérőrnagy 1824-tól őrnagy, 1832-tól alezredes, 1836-tól ezredes, a 13.határőrezred parancsnoka. 1844-ben vezérőr…” |
−Kategória:19. századi katonák; ±Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai→Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc császárhű katonái (a HotCattel) |
||
(23 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{katona infobox}} |
|||
'''Karl Roth''' ([[1784]].-[[1864]].) osztrák vezérőrnagy |
|||
'''Karl Roth''' ([[1783]]. [[február 21.]] – [[1864]]. [[június 4.]]), teljes nevén '''Franz Karl von Roth''', osztrák császári katonatiszt, 1844-től tábornok. Az 1848-as [[ozorai ütközet|ozorai csatában]] hadosztályával együtt magyar forradalmi csapatok fogságába esett. |
|||
⚫ | |||
==Életpályája== |
|||
⚫ | 1848 augusztusától a [[szlavónia]]i [[horvát]] hadosztály parancsnoka (kb. |
||
⚫ | |||
===Forrás=== |
|||
⚫ | |||
⚫ | 1848 augusztusától a [[szlavónia]]i [[Horvátok|horvát]] hadosztály parancsnoka volt (kb. 8–9000 fő, jelentős részben népfölkelők, 12 löveg). Szeptember 21-én hadosztálya élén [[Sztára|Sztáránál]] átkelt a [[Dráva|Dráván]]. [[Josip Jelačić|Jellasics]] a [[pákozdi csata]] után nyugat felé vonult vissza, ezzel Roth hadosztályát szinte odadobta a magyar sereg zsákmányául. Roth október 4-én értesült Jellasics hadmozdulatáról, és azonnal megkezdte a visszavonulást. Időközben seregének hátában kitört a népfelkelés, elfogták az utánpótlását szállító szekérkaravánt, és a [[Pécs]]en hátrahagyott helyőrségét is. Egy elszakadt zászlóalja már október 5-én megadta magát [[Görgey Artúr|Görgeynek]]. |
||
Roth császári serege Kálozra érkezett, majd 5-én Keresztúr és Soponya felé vonult. Az adonyi táborból Traugott István kapitány egysége érkezett Abára. 5-én délután fél öt órakor a kapitány – az osztrákok közeledésének hírére – egységét Keresztúr irányába vezényelte. Közben arról értesült, hogy az ellenség betört Abára. Parancsot adott az ellenséges erők megsemmisítésére. Az ütközetben, amelyben a Hunyadi csapat is részt vett, az ellenséget a felkelt nép segítségével kiverték a faluból." |
|||
A visszavonuló, és [[Perczel Mór|Perczel]] illetve Görgey csapatai által üldözött Roth az [[Ozorai ütközet|ozorai csatában]] szembetalálkozott a [[Csapó Vilmos]] vezette népfelkelőkkel, akiknek tényleges erejét túlbecsülve bekerítve érezte magát, és letette a fegyvert. A továbbiakban hadifogságban töltötte napjait. |
|||
A szabadságharc leverése után vizsgálatot indítottak ellene, de felmentették. 1851. május 25-én nyugállományba vonult. |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
|||
⚫ | |||
* [https://web.archive.org/web/20131004215757/http://www.oesta.gv.at/DocView.axd?CobId=23130 Die k. k. bzw. k. u. k. Generalität 1816-1918, Antonio Schmidt-Brentano, 154. old.] |
|||
{{Császárpárti vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}} |
|||
{{Portál|1848–49-es forradalom és szabadságharc}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Roth Karl}} |
{{DEFAULTSORT:Roth Karl}} |
||
[[Kategória:Az 1848–49-es |
[[Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc császárhű katonái]] |
||
[[Kategória:Osztrák katonák]] |
|||
[[Kategória:1783-ban született személyek]] |
|||
[[Kategória:1864-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[Kategória:Hadifoglyok]] |
A lap jelenlegi, 2023. december 31., 17:04-kori változata
Karl Roth | |
Született | 1783. február 21.[1] |
Meghalt | 1864. június 4. (81 évesen)[1] |
Karl Roth (1783. február 21. – 1864. június 4.), teljes nevén Franz Karl von Roth, osztrák császári katonatiszt, 1844-től tábornok. Az 1848-as ozorai csatában hadosztályával együtt magyar forradalmi csapatok fogságába esett.
Életpályája
[szerkesztés]1824-től őrnagy, 1832-től alezredes, 1836-tól ezredes, a 13. határőrezred parancsnoka. 1844. május 31-én vezérőrnaggyá léptették elő, és a pancsovai dandár parancsnoka lett.
1848 augusztusától a szlavóniai horvát hadosztály parancsnoka volt (kb. 8–9000 fő, jelentős részben népfölkelők, 12 löveg). Szeptember 21-én hadosztálya élén Sztáránál átkelt a Dráván. Jellasics a pákozdi csata után nyugat felé vonult vissza, ezzel Roth hadosztályát szinte odadobta a magyar sereg zsákmányául. Roth október 4-én értesült Jellasics hadmozdulatáról, és azonnal megkezdte a visszavonulást. Időközben seregének hátában kitört a népfelkelés, elfogták az utánpótlását szállító szekérkaravánt, és a Pécsen hátrahagyott helyőrségét is. Egy elszakadt zászlóalja már október 5-én megadta magát Görgeynek.
Roth császári serege Kálozra érkezett, majd 5-én Keresztúr és Soponya felé vonult. Az adonyi táborból Traugott István kapitány egysége érkezett Abára. 5-én délután fél öt órakor a kapitány – az osztrákok közeledésének hírére – egységét Keresztúr irányába vezényelte. Közben arról értesült, hogy az ellenség betört Abára. Parancsot adott az ellenséges erők megsemmisítésére. Az ütközetben, amelyben a Hunyadi csapat is részt vett, az ellenséget a felkelt nép segítségével kiverték a faluból."
A visszavonuló, és Perczel illetve Görgey csapatai által üldözött Roth az ozorai csatában szembetalálkozott a Csapó Vilmos vezette népfelkelőkkel, akiknek tényleges erejét túlbecsülve bekerítve érezte magát, és letette a fegyvert. A továbbiakban hadifogságban töltötte napjait.
A szabadságharc leverése után vizsgálatot indítottak ellene, de felmentették. 1851. május 25-én nyugállományba vonult.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kossuth Lajos, Katona Tamás: Írások és beszédek 1848-1849-ből
- Die k. k. bzw. k. u. k. Generalität 1816-1918, Antonio Schmidt-Brentano, 154. old.