Ugrás a tartalomhoz

„Osszián” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bárd –> bárd (költő)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
134 674 szerkesztés
a →Hatása: link kékítés AWB
 
(23 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
⚫
[[Kép:Ossian's Cave front, The Hermitage.JPG|right|thumb|200px|<center>Osszián barlangja a '''Hermitage''' [[Dunkeld]] mellett, [[Skócia]].]]
{{egyért2|a költőről|Osszián (keresztnév)}}
{{egyért2|a költőről|Osszián (keresztnév)}}
'''Osszián''' nem létező költő; csak a művei léteznek. [[James Macpherson]] (1736-1796) találta ki. [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethére]], [[Johann Gottfried Herder|Herderre]], [[Elias Lönrot|Lönrot]]ra, [[Henry Wadsworth Longfellow|Longfellowra]], [[Batsányi János]]ra, [[Thaly Kálmán]]ra, [[Petőfi Sándor|Petőfire]], [[Arany János|Aranyra]] és sok más emberre is hatott a maga korában.


{{Kitalált személyek-lények infobox
Művei Caledóniáról, az eltűnt országról énekelnek, visszasírva a régi szép időket.
|név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|alternatív név =
|világ =Caledónia
|származási hely =Nagy-Britannia
|faj =
|nemzet =kelta
|méret =
|beszélt nyelv =
|első megjelenés =1760-tól
|alkotó =James Macpherson
}}


[[James Macpherson]] (1736-1796) skót költő alkotta meg '''Ossziánt''', a kelta bárdot, aki valójában soha sem létezett, csak Macpherson képzeletében. Osszián művei Caledóniáról, az eltűnt országról énekelnek, visszasírva a régi szép időket.
⚫
::<tt>[http://vmek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag072.htm MEK]: „James Macpherson korlátlan képzelőerővel és igen nagy költői tehetséggel kitalálta az őskelta királyt, Finghalt, s ennek vak énekes fiát, Ossziánt, aki eldalolja ennek a királynak a hőstörténetét, Moránnak, a tengeri kémnek a kalandjait, valamint Oszkár és Malvin szerelmét.”</tt>


⚫
[[Fájl:Ossian's Cave front, The Hermitage.JPG|right|thumb|263px|Osszián barlangja a Hermitage [[Dunkeld]] mellett; [[Skócia]]]]
Samuel Johnson, aki elég hamar leleplezte, hamisítónak bélyegezte. A leleplezés nem rázott meg senkit, a mű viszont igen. Ma – megértő jóindulattal – azt mondanánk, hogy Macpherson álnevet használt. Ugyanis Osszián, az ősi [[kelták|kelta]] [[bárd (költő)|bárd]] nem élt, Macpherson találta ki a költeményeivel együtt.
⚫
{{Idézet|James Macpherson korlátlan képzelőerővel és igen nagy költői tehetséggel kitalálta az őskelta királyt, Finghalt, s ennek vak énekes fiát, Ossziánt, aki eldalolja ennek a királynak a hőstörténetét, Moránnak, a tengeri kémnek a kalandjait, valamint Oszkár és Malvin szerelmét.<ref>[http://vmek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag072.htm Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok]</ref>}}
A következő években újabb és újabb, szintén ritmikus prózában született hőskölteményekre bukkant, s végül 1765-ben megjelentek ''Osszián'' összegyűjtött művei.<ref>[http://mult-kor.hu/aki-a-18-szazadban-irta-meg-a-legnagyobb-osi-kelta-eposzt-20161027?utm_source=social&utm_campaign=aki-a-18-szazadban-irta-meg-a-legnagyobb-osi-kelta-eposzt-20161027&utm_medium=facebook Múlt-kor: Aki a 18. században írta meg a legnagyobb ősi kelta eposzt]
</ref> A skót költő először 1760-ban publikált 15 töredéket, a ''Fragments of Ancient poetry'' címmel, majd két nagyobb kötetet, a ''Fingal, 1762-ben. Ezt követte az An Ancient Epic Poem in Six Books''t (1762), majd egy évvel később a ''Temora, an Ancient Epic poem in Eight Books''t (1763). Ezt követően két teljes kiadás jelent meg 1765-ben ''(The Works of Ossian)'' és 1773-ban ''(The Poems of Ossian)'', amely egybegyűjtve, ám eltérő sorrendben adta közre az ossziáni balladákat.<ref>{{Cite web |url=http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon |title=Hartvig Gabriella: Az Osszián-kultusz Magyarországon |accessdate=2012-07-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101230224706/http://www.arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon |archivedate=2010-12-30 }}</ref>


== Hatása ==
Nem ez volt az egyetlen ilyen eset a [[romantika]] korában.
Az ossziáni eposzok nyomán virágzott ki a szentimentalizmus, s hatott a romantikára is. Nagy hatással volt többek között [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethére]], [[Johann Gottfried Herder|Herderre]], [[Elias Lönnrot|Lönnrot]]ra, [[Henry Wadsworth Longfellow|Longfellowra]], [[Batsányi János]]ra, [[Thaly Kálmán]]ra, [[Petőfi Sándor|Petőfire]], [[Arany János (költő)|Aranyra]]. Goethe saját fordításában illesztett be részleteket&nbsp;[[Az ifjú Werther szenvedései|''Az ifjú Werther szenvedései''be]], magyarra először [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeon]] ültette át. A&nbsp;''Fingal'' ihlette [[Felix Mendelssohn Bartholdy|Mendelssohn]]&nbsp;''Hebridák-nyitány''át, a romantikus festők is előszeretettel választották témát az ''Osszián-eposz''okból.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/james-macpherson-az-osszian-dalok-szerzoje-275-eve-szuletett Nyelv és Tudomány: James Macpherson, az Osszián-dalok szerzője 275 éve született]</ref>


Az eposzokat számtalan nyelvre lefordították, Franciaországban színpadra is vitték.
==Külső hivatkozások==

=== Az Osszián-kultusz Magyarországon ===
A magyar Osszián-kultusz kialakulását a bécsi császári könyvtár igazgatójának, az egyébként jezsuita szerzetesnek, [[Michael Denis]]nek (1729–1800) köszönhetjük. Ő adta ki az első teljes ossziáni fordítást, német hexameterekben. Az első magyar nyelvű (rész)fordítás az Osszián utolsó éneke, melyet Batsányi János fordított magyarra.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/batsj015.htm Batsányi János: Osszián utolsó éneke]</ref> Az első teljes körű magyar fordítás a nyelvújító [[Kazinczy Ferenc]] nevéhez köthető, melyet&nbsp;''Minden Munkáji''ban (1814-1816) publikált.<ref>{{Cite web |url=http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon |title=Az ''Osszián''-kultusz Magyarországon |accessdate=2012-07-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101230224706/http://www.arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon |archivedate=2010-12-30 }}</ref>

== Kritikája ==
A mű megjelenését követően sokan kétségbe vonták a Fingal eredetiségét.

Az angol [[Samuel Johnson (kritikus)|Samuel Johnson]] hamar leleplezte, hamisítónak bélyegezte [[James Macpherson]]t. A kétségek miatt Macphersont felszólították, hogy mutassa be az eredeti szöveget, amit ő anyagi nehézségekre hivatkozva megtagadott. Műve fogadtatása az egyre nyilvánvalóbb ellentmondások ellenére is töretlenül népszerű maradt, az olvasók hitték, mert hinni akarták, hogy a ködös, borongós hangulatot árasztó, romantikus és mélabús versek valódiak.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
{{commonskat|Ossian}}
{{commonskat|Ossian}}
*[http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag072.htm Macpherson]
*[http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag072.htm Macpherson]
*[http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon Az ''Osszián''-kultusz Magyarországon] {{Wayback|url=http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/az_osszian_kultusz_magyarorszagon |date=20101230224706 }}
*[http://mult-kor.hu/aki-a-18-szazadban-irta-meg-a-legnagyobb-osi-kelta-eposzt-20161027?utm_source=social&utm_campaign=aki-a-18-szazadban-irta-meg-a-legnagyobb-osi-kelta-eposzt-20161027&utm_medium=facebook Aki a 18. században írta meg a legnagyobb ősi kelta eposzt]
*[http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/batsj015.htm Batsányi János: Osszián utolsó éneke]


{{csonk-dátum|csonk-irod|2005 májusából}}
{{csonk-dátum|csonk-irod|2005 májusából}}


{{Romantika}}
{{Romantika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}


[[Kategória:Kitalált személyek, lények]]
[[Kategória:Kitalált személyek, lények]]
[[Kategória:Költők, írók]]

[[en:Ossian]]
[[cy:Ossian]]
[[de:Ossian]]
[[eo:Ossian]]
[[es:Ossian]]
[[fi:Ossianin laulut]]
[[fr:Ossian]]
[[gl:Ossian]]
[[it:Ossian]]
[[ja:オシアン]]
[[nl:Ossian (Macpherson)]]
[[no:Ossians sanger]]
[[pl:Osjan (Macpherson)]]
[[pt:Ossian]]
[[ru:Оссиан]]
[[sv:Ossian]]

A lap jelenlegi, 2024. február 3., 22:01-kori változata

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Osszián (keresztnév).
Osszián
VilágCaledónia
Származási helyNagy-Britannia
Nemzetkelta
Első megjelenés1760-tól
AlkotóJames Macpherson

James Macpherson (1736-1796) skót költő alkotta meg Ossziánt, a kelta bárdot, aki valójában soha sem létezett, csak Macpherson képzeletében. Osszián művei Caledóniáról, az eltűnt országról énekelnek, visszasírva a régi szép időket.

Osszián barlangja a Hermitage Dunkeld mellett; Skócia

„James Macpherson korlátlan képzelőerővel és igen nagy költői tehetséggel kitalálta az őskelta királyt, Finghalt, s ennek vak énekes fiát, Ossziánt, aki eldalolja ennek a királynak a hőstörténetét, Moránnak, a tengeri kémnek a kalandjait, valamint Oszkár és Malvin szerelmét.[1]”

A következő években újabb és újabb, szintén ritmikus prózában született hőskölteményekre bukkant, s végül 1765-ben megjelentek Osszián összegyűjtött művei.[2] A skót költő először 1760-ban publikált 15 töredéket, a Fragments of Ancient poetry címmel, majd két nagyobb kötetet, a Fingal, 1762-ben. Ezt követte az An Ancient Epic Poem in Six Bookst (1762), majd egy évvel később a Temora, an Ancient Epic poem in Eight Bookst (1763). Ezt követően két teljes kiadás jelent meg 1765-ben (The Works of Ossian) és 1773-ban (The Poems of Ossian), amely egybegyűjtve, ám eltérő sorrendben adta közre az ossziáni balladákat.[3]

Hatása

[szerkesztés]

Az ossziáni eposzok nyomán virágzott ki a szentimentalizmus, s hatott a romantikára is. Nagy hatással volt többek között Goethére, Herderre, Lönnrotra, Longfellowra, Batsányi Jánosra, Thaly Kálmánra, Petőfire, Aranyra. Goethe saját fordításában illesztett be részleteket Az ifjú Werther szenvedéseibe, magyarra először Ráday Gedeon ültette át. A Fingal ihlette Mendelssohn Hebridák-nyitányát, a romantikus festők is előszeretettel választották témát az Osszián-eposzokból.[4]

Az eposzokat számtalan nyelvre lefordították, Franciaországban színpadra is vitték.

Az Osszián-kultusz Magyarországon

[szerkesztés]

A magyar Osszián-kultusz kialakulását a bécsi császári könyvtár igazgatójának, az egyébként jezsuita szerzetesnek, Michael Denisnek (1729–1800) köszönhetjük. Ő adta ki az első teljes ossziáni fordítást, német hexameterekben. Az első magyar nyelvű (rész)fordítás az Osszián utolsó éneke, melyet Batsányi János fordított magyarra.[5] Az első teljes körű magyar fordítás a nyelvújító Kazinczy Ferenc nevéhez köthető, melyet Minden Munkájiban (1814-1816) publikált.[6]

Kritikája

[szerkesztés]

A mű megjelenését követően sokan kétségbe vonták a Fingal eredetiségét.

Az angol Samuel Johnson hamar leleplezte, hamisítónak bélyegezte James Macphersont. A kétségek miatt Macphersont felszólították, hogy mutassa be az eredeti szöveget, amit ő anyagi nehézségekre hivatkozva megtagadott. Műve fogadtatása az egyre nyilvánvalóbb ellentmondások ellenére is töretlenül népszerű maradt, az olvasók hitték, mert hinni akarták, hogy a ködös, borongós hangulatot árasztó, romantikus és mélabús versek valódiak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ossian
A Wikimédia Commons tartalmaz Osszián témájú médiaállományokat.
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osszián&oldid=26855036”