Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Tiltott Város

Függőben (aláíratlan)

A pekingi kínai császári palota hagyományos magyar írásmódja; de vannak kételyeim. „Tiltott város” esetleg?

A benne lévő épületek, épületrészek magyar helyesírása is több mint problémás nekem: A Legfelső Harmónia (Összhang?) Terme, A Sárga Daru Tornya vagy inkább a Sárga daru tornya, Meridián-kapu, Az isteni hatalom kapuja.

Pótkérdés: „az isteni hatalom kapuja” mondaton belül hogy nézhet ki?

Hálás lennék a Magasan Tisztelt Szakértők javaslataiért, amit híven követni fogok:-)))) – Szilas vitalapom 2010. december 7., 08:31 (CET)

Gondolom célszerű alapul venni az ide vonatkozó "szakirodalmat". Nekem elfogadhatónak tűnik Polonyi Péter: Kína útikönyve, amely a Panoráma országkalauzok sorozatban jelent meg (ISBN 963 243 799 3). Azon kevés útikönyvek egyike, amelynek szerzője megfelelő helyismerettel és kínai tudással rendelkezik (vagyis nem angolból kísérel meg tükörfordítani). Ennek ellenére a kínai városrészek, utcák, műemlékek stb. neveinek nincs általános érvényű magyar változata.

Az általad felvetett nevek Polonyi könyvében:

Tiltott Város (162. o.) A Legfelső Összhang csarnoka (163. o.) A Sárga Daru tornya () Az Isteni Fegyverek kapuja (164. o.)

A Meridián kaput nem tudom azonosítani ezen a néven, tudni kellene mi a kínai eredeti kifejezés. – Tao Kai 陶凯 ^vita 2011. január 23., 01:04 (CET)

Ha ezeket a fordítási javaslatokat átvesszük, már csak a helyesírásukra kell majd figyelni. A TV valószínűleg városrésznévként kezelendő, a kapu utcanévi típusú szerkesztés, onnét el kéne hagyni a névelőt: Isteni fegyverek kapuja, a sárga daru nagybetűsítése nem indokolt, csak ha mitológiai figura volna ő, a névelője még egy kérdés, a legfelső összhang csarnokával hasonló a helyzet. Bennó^fogadó 2011. január 23., 12:35 (CET)

Először is köszönöm szépen az érdeklődést és a javaslatokat.

A Polonyi-könyv nekem is megvan, dolgozom belőle, de minden tiszteletem mellett szerintem a harmónia kifejezés (az angolból) több tartalmat hordoz, mint Polonyi megoldása ugyanarra, az összhang. (Ez fogalom a mai kínai politikában is előtérbe kerül, és harmóniának fordítják általában.) A „Meridián kapu” a Vu Men, vagy Déli kapu. Egyszerűen délinek fordítsam?– Szilas vitalapom 2011. január 24., 11:21 (CET)

Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter: nem nagykötőjeles?

Függőben Ádám ✉ 2010. december 27., 23:20 (CET)

Durván leegyszerűsítve: alkalmi kapcsolat esetén nagykötőjel, állandósult kapcsolat esetén kiskötőjel kell, és nem tudom megítélni, itt melyikről lehet szó. Horvát-Szlavónország speciel kiskötőjeles az OH. szerint, viszont egy ország létrejötte nyilván állandósulni hivatott viszonyra utal (ámbár: Osztrák–Magyar Monarchia…), úgyhogy ettől a fenti még lehet nagykötőjeles. Vélemények? Ádám ✉ 2010. december 15., 09:25 (CET)

•  támogatom – a jelek szerint más se tud sokkal többet hozzátenni... -- 2010. december 15., 21:06 (CET)

A támogatás vajon minek szól? Talán Ádámnak, aki láthatóan nem tudja eldönteni?

Állandósult a kapcsolat. Egyrészt a miniszter hivatalos elnevezéseként fél évszázadig élt, másrészt maga a "három-egy királyság" neve is álllandó volt akkor is, ha Dalmácia fölött szőnyeg alá söpört közjogi vita volt Ausztria és Magyarország között. (A magyar nagycímer is mind a három ország címerét tartalmazta.)

Tehát szerintem kiskötőjel, ahogy az OMM is kellene legyen.

– Peyerk ^vita 2010. december 18., 17:15 (CET)

Itt egy kis félreértés van: az ún. állandósult kapcsolat nem azt jelenti, hogy egy alkalmi viszony sokáig áll fenn (mint az OMM esetében), hanem azt, hogy a két tag együttes jelentéséhez képest is egy kicsit mást jelent. Az Osztrák–Magyar Monarchia az osztrák és magyar monarchia együttesét jelenti pusztán, míg mondjuk a Német-római Birodalom se német, se római, még kevésbé a kettő együtt, hanem valami harmadik (egy alapvetően német területi túlsúllyal újjáéleszteni v. folytatni kívánt császárság, de az voltaképpen itt mindegy). Az Angol–Magyar Bank akkor is nagykötőjeles marad, ha ötszáz évig áll fenn, mert soha semmi egyebet nem jelent, mint két elem alkalmi viszonyát egy névben (és bármelyik elem fölcserélhető benne, amennyiben megváltozik a tulajdonosi szerkezet). Az ilyen alkalmi viszonyok nagyban hasonlítanak a magyar–szovjet mérkőzés stb. eseteire, csak történetesen tulajdonnév részévé lettek. Summa summárum: ne tessék összekeverni az ún. állandósult viszonyt azzal az esettel, amikor egy alkalmi viszonyt jelölő szerkezet valaminek tartósan a nevévé lesz (a viszony az elemek közt attól még alkalmi).

Nem sikerült éppen kristálytisztán összefoglalni, de remélem, érthető. Még egy példa: a Habsburg–Lotaringiai-ház nevében a két család neve akkor is alkalmi viszonyban van, ha ez a dinasztia történetesen háromezer éves lenne már. ;) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. december 18., 18:48 (CET)

No és mi legyen a tárca nélküli miniszterrel? Van ott elegendő jelentésváltozás egy kiskötőjelhez? És mire véljük Horvát-Szlavónország kiskötőjelét? Ádám ✉ 2010. december 23., 01:25 (CET)

Még két cikk (vasútvonalak)

Függőben – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 1., 20:30 (CET)

Ezeknek is ki kéne találni új nevet, mert így teljesen rossz:

• New Lower Inn Valley vasútvonal
• Lower Inn Valley vasútvonal

VT^levéltár 2010. december 27., 20:59 (CET)

Talán Alsó Inn völgyi vasútvonal?

Ha már így összejöttünk, én átnevezek mindent, csak mondjátok meg, mi a rossz! Itt a teljes lista: Szerkesztő:B.Zsolt/vasutvonalak. A már helyes alakokat töröljétek ki az allapomból! – B.Zsolt ^vita 2010. december 27., 22:05 (CET)

Szerintem legyen viszonylat, esetleg német név de az angol fordítás nem hivatalos. VT^levéltár 2010. december 27., 23:07 (CET)

OFF: nekem a kedvencem a Hamm–Minden nagysebességű vasútvonal. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:29 (CET)

- RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 29., 11:37 (CET)

ON-ként annyit tennék hozzá, hogy HA magyarítjuk (de kétségeim vannak afelől, hogy kell-e…), és HA a javasolt formában magyarítjuk, AKKOR az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal kötőjellel íródik. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:43 (CET)

Az osztrák vasútvonalaknak tradícionálisan tulajdonneveik vannak, amit a magyar gyakorlattal szemben nem a cégről kapnak többnyire (l. Debrecen-Füzesabonyi HÉV), amit lehetne magyarítani (Debrecen-Füzesabonyer Landesbahn), hanem a tájegységről, legtöbbször a vasutat magába fogadó folyóvölgyről.

Azt javaslom, hogy a cégneveket magyarítsuk (Salzburgi Helyi Vasutak, Grác-Köflachi vasút), alcímben föltüntwetve az osztrák nevet (Salzburger Lokalbahn SLB, Graz-Köflacher Eisenbahn GKB), a többi vasutat tartsuk meg jól ismert, német nevén. Így maradjon az Unterinntalbahn és a Neues Unterinntalbahn elnevezés. Kivétel a Semeringbahn, ott a Semmering-vasút szerintem a magyarban elég elterjedt, vagy az Arlberg-vasút, Tauern-vasút, de olyat, hogy Traisen-völgyi Vasút, vagy Nyugati-vasút, Mura-völgyi vasút még nem hallottam. A Südbahn persze magyar-osztrák vegyes cég volt, itt Déli Vasútként futott, nyílván az is jó, ha magyarul van. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Továbbá

Csak a friss termésből:

• Zhuzhou Electric Locomotive Works
• China Railways SS4G
• China Railways SS5
• China Railways SS8

Erősen kétséges, hogy ezeknek csájna réjlvéjsz meg lokomitív vörksz lenne a nevük. – 84.206.40.98 (vita) 2010. december 29., 08:25 (CET) (Anon)

Szeretnétek kínai írásjeles című cikkeket? Oké, csak nehéz lesz begépelni! – B.Zsolt ^vita 2010. december 30., 14:56 (CET)

Szerintem a kínai gyárak/cégek angol elnevezésének használata a legcélszerűbb. A kínaiak is így tesznek, mindenre van közkeletű angol nevük, és mindenki tudja, hogy az mit takar. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Déli Front

Függőben Gyantusz ^vita 2011. február 9., 19:42 (CET)

Lehet igaza annak a szerkesztőtársnak, aki szerint a Délnyugati Frontot nagy F betűvel kell írni? – Peyerk ^vita 2011. január 28., 22:21 (CET)

Szerintem egyértelműen nem, de a hadakozó egységek és hasonló nyalánkságok nevei körül előfordulhatnak gondok. Elvileg (illetve tudtommal) sem a délnyugati front, sem annak parancsnoka, sem a déli hadseregcsoport, sem semmi hasonló nem viselkedik intézménynévként. Meg kéne nézni hasonlókat a tanácsadókban + szükség esetén föltehetem a kérdést szagértő füleknek... Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:01 (CET)

Megjegyzem, én eddig szinte mindenütt nagy betűvel láttam leírva a front szót, mint seregtestet. Gondolom a kisbetű abból a szempontból zavaró, hogy kapásból összetévesztenék az arcvonallal. Ami azt illeti, nagybetűs címmel cikkeink is vannak (1. Ukrán Front, 2. Ukrán Front) – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:07 (CET)

Az világos, az a nem világos, hogy milyen alapon lehetne ezt tulajdonnévnek tekinteni, az az érzésem, hogy semmilyen alapon. A pragmatikus nagybetűsítést most ne keverjük ide. Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:13 (CET)

Értem. Sajnos én nem vagyok helyesírásguru, csak ahhoz tudok alkalmazkodni, ahogy látom a könyvekben. Ha azt mondjátok máshogy kell, akkor máshogy fogom - bár gondolom a pragmatikus nagybetűsítést sem hülyeségből találták ki, de mindegy. – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:27 (CET)

Egy kicsit ráerősítek Benó által mondottakra, de továbbra is a szócikkben látok némi helyesírási anomáliát. Én a pragmatikus nagybetűsítést nem halottam még, de a katonai egységek katonai nagyságát hívatott elnevezések általános használatban kisbetűvel írandók. Így tehát szárazföldi módon elindulva a legkissebtől raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, dandár, hadosztály, hadtest, hadsereg és front az mind kis betű. A hivatalos szervezeti egység elnevezésekben nagy betűvel írják a megnevezést pl. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred. Tehát az említett 1. Ukrán Front az a katonai magasabbegység hivatalos elnevezése és nagybetűvel írandó. A délnyugati front az a szócikkben egy földrajzi elhelyezkedés szerinti megjelölés, akkor szerintem kicsi kell legyen. Ebben a szócikkben említünk déli, délnyugati és keleti frontokat. Egyébként azon gondolkodom, hogy most se jó a szócikkben a "a lengyelek ellen induló Nyugati front parancsnoka", mert akkor a nyugati is kicsi kell legyen. Ismerve az akkori szervezetlenséget ezek nem a katonai magasabb egységek elnevezései, hanem egy a térképen könnyebb eligazodást segítő megnevezés ezért gondoltam jónak Peyerk szerkesztő kisbetűsítését, de most jobban belegondolva a Nyugati nagyot nem értem, mert akkor az meg miért nagy? Andrew69. 2011. január 29., 08:50 (CET)

Nem értem miben erősítettél rá Bennóra, szerintem az ellenkezőjét mondod. Ezek a frontok magasabbegységek, amiket éppen égtájak szerint neveztek el. Csakhogy szerintem a műszaki ezredet sem kell nagybetűvel írni, ahogy a gyalogezredet sem, így helyesen Rákóczi Ferenc műszaki ezred és 32. gyalogezred. Nem? – Peyerk ^vita 2011. január 29., 12:34 (CET)

Hát helyesírásban nem vagyok erős. Bennóra csak abban erősítettem, hogy utánna kell nézni. Azért jó, hogy átírtad, mert bizonytalan vok én is. Válaszolva igen, amit írsz így szoktuk írni 32. gyalogezred, viszont ha a hivatalos nevét használjuk? Gondolom Bennó szerint ez tulajdonnév és más lesz. Bizonytalan vok de érdekelne, ha valaki megmondaná hogyan kell helyesen írni. A frontok és magasabbegységek esetében viszont nem tudom abban az időben volt-e ilyen hivatalos elnevezésük? Ha igen akkor meg úgy néz ki mind nagybetű, mert tulajdonnév. Egy biztos ezen a téren nem könnyű eligazodni! Andrew69. 2011. január 29., 14:54 (CET)

Ez a történet a szovjet érában volt használatos. Itt nemcsak a magasabbegységet nevezték így, hanem annak műveleti területét is, vagy fordítva, arról kapta a nevét a hadseregcsoportok összesége, a front, mint alakulatkategória. Persze ettől nem kell feltétlen naggyal írni, ha a megkülönböztetés, mint igény nem érv. A Hadtudományiban 4 fogalmi értelme van leírva:

„front <lat. frons 'homlok, elülső oldal'>: 1. a →szárazföldi csapatok hadműveleti-hadászati seregteste, amelyet rendszerint csak a háború kezdetekor alakítanak meg. Rendeltetése: hadműveleti-hadászati feladatok végrehajtása, szárazföldi hadműveletek folytatása. A legfelsőbb főparancsnokságnak, ill. a főparancsnokságnak van alárendelve; állományában szárazföldi és repülőseregtestek, magasabbegységek, egységek, hadtápcsapatok és intézmények, valamint vezetési szervek egyaránt megtalálhatók. Összetételét a feladattól függően határozzák meg, s látják el támogató-, ill. megerősítőeszközökkel és -erőkkel. A II. vh.-ban a szovjet ~ állományába 3-4-től 8-9-ig terjedő összfegyvernemi, 1-3 harckocsi-, 1-2 légi hadsereg, néhány harckocsi-, gépesített lovashadtest és több tucat különböző fegyvernemi és szakmagasabbegység, egység, valamint hadtáp-magasabbegységek, egységek és intézetek tartoztak. A háború folyamán a szovjet hadsereg ~jai a legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállásának utasítására hajtották végre támadó és védő hadműveleteik előkészítését, és vívták meg azokat. A II. vh.-ban ~okat alakítottak még a japán fegyveres erők állományában is, ahol olyan hadműveleti seregtestekként működtek, amelyek rendeltetése haditevékenységek folytatása volt egy meghatározott földrajzi térségben. A német és a II. vh.-ban velük szemben álló nyugati hadseregekben ~ helyett →hadseregcsoport megnevezést használtak. – 2. terület (sáv, körlet, zóna), amelynek a határain belül harctevékenységek folynak (a ~ és hátország értelmezésében). – 3. arcvonal, a csapatok →harcrendjének (→hadműveleti felépítésének) az ellenség felé néző oldala. A harctevékenységek folytatása során megkülönböztethető a támadás, a roham, az áttörés, a védelem stb. ~ja (arcvonala). – 4. két különböző termodinamikai tulajdonságú (legtöbbször különböző hőmérsékletű) légtömeg közötti választófelület v. időjárási zóna, melyet időjárási ~nak is neveznek.” Ld. Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 378. o. ISBN 963-04-5226-X

Ha a front nem is kisbetűs, az égtáj lehet az, ha alakulatról van szó (pl. Délnyugati front, 2. Ukrán front)? --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 12:54 (CET)

Mint tulajdonnév (AkH. 154. a)). --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 16:15 (CET)

De hisz épp az a kérdés, mitől minősülne ez tulajdonnévnek. Jó lenne példákat találni gondozott szövegben, lehetőleg helyesírási tanácsadókban hasonló jelenségek kezelésére. Bennó^fogadó 2011. január 30., 17:48 (CET)

Őőő... nekem az nem kérdés hogy tulajdonnév. Ahogy a 32. gyalogezred is az. Ezek nem valami esetleges és egymáshoz képest (égtáj vagy sorszám szerint) elnevezett cuccok, hanem állandóan megszervezett valamik, amiket el kell nevezni, nem lehet csak megmutogatni a térképen. A tulajdonnév-jelleget erősíti, hogy a sorszámok egyáltalán nem szükségszerűen folytonosak, ha valmelyik megszűnik, a többit nem számozzák át. Ugyanígy, a szovjet frontok neve a háború előrehaladtával egyenesen megtévesztővé is vált, a 2. ukrán front nem volt se második, se ukrán, csak amikor megszervezték őket épp ukrajnában jártak és úgy helyezkedtek el egymáshoz képest.. – Peyerk ^vita 2011. január 31., 22:37 (CET)

A második világháború portálja

Függőben (aláíratlan)

Sziasztok!

• Konkrétum: A Portál jelenlegi neve a A második világháború portálja.
• Felvetés: Beroesz 2008. szeptember 25-én írt megjegyzésében: „Az én értelmezésemben Második világháború-portál lenne a helyes. A jelenlegi név arra utal, hogy a Wikipédia világháború-portáljai közül ez a második.”
• Kérdés: Melyik változat a helyes?

A Második világháború műhely nevében előre is köszönöm a segítséget. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 10., 22:52 (CET)

Beroesz rosszul értelmezi. Amire ő gondol, az "A Wikipédia második világháború-portálja" lenne, vagyis éppen az általa javasolt forma lehetne (egyébként szerintem csak erős szándékkal) félreértelmezhető, bár nem helytelen. Egyébként a jelenlegi forma a helyesírási szabályzat azon ajánlásán alapul, hogy a hosszú kötőjeles összetételek helyett inkább az értelmező jellegű birtokos szerkezeteket javasolt használni (részben éppen a fentihez hasonló félreértések elkerülése érdekében). – Winston ^vita 2011. február 11., 09:22 (CET)

Bennem itt bújik a kisördög, és az merült fel, hogy műhely elnevezése vajon helyesírásilag megfelelő ebben a formában? Olvastam, hogy Bennó és Adam78 vezérletével anno volt egy nagyszabású, a műhelyneveket rendberakó akció, de akkor ez a műhely még sehol se volt, így felmerül bennem, hogy esetleg ilyen irányú vizsgálatra szorulna. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 10:15 (CET)

A műhely elnevezése az Első világháború műhely nevének analógiájára született, ami szerintem van olyan régi, hogy beleessen abba az időszakba, ahol Bennóék foglalkoztak a műhelynevekkel. – Laci.d ^vita 2011. február 11., 14:30 (CET)

Valóban, elsiklottam felette, helyesen Második világháború-műhely vagy inkább A második világháború műhelye. – Winston ^vita 2011. február 11., 11:10 (CET)

Igen, akartam is kérdezni, hogy a műhely nevének idomulnia kéne-e a Portál nevéhez, de aztán kitöröltem, mert nem akartam egyszerre túl sokat kérni. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 11., 14:03 (CET)

Persze hogy kellene idomulnia, tök logikus! És nyugodtan kérdezd meg, ez a hely arra való Mint Bennó írta nemrégiben ezen az oldalon, itt erény az, ha kötözködik valaki kötőjeleken és egyéb apróságokon (az idézet nem egészen pontos, de a lényeg benne van) – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 21:47 (CET)

Nekem az a sanda gyanúm, hogy ha kötőjelezni akarunk, akkor a jelzőt és a jelzett szót még egybe is kéne írni (másodikvilágháború-műhely), hisz az egészre vonatkozik, de az rettenetesen nézne ki. A mostani szerintem jó, mert egyértelmű. – Mathae Fórum 2011. február 11., 14:15 (CET)

Ilyen gyanúm nekem is van, de attól hogy nem néz ki jól, még nem ok arra, hogy helytelenül használjuk! Bennónak kellene ide megérkeznie – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 21:47 (CET)

Második világháborús műhely/portál, esetleg? Akela(3) ^vita 2011. február 12., 21:44 (CET)

Szerintem ez már szerencsésebb, de én még mindig Bennót várnám ebbe a szakaszba, érdekes, hogy eddig nem érkezett még meg. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 18., 14:41 (CET)

Értesítettem (meghívtam) Bennó, hogy szükségünk lenne a véleményére. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 18., 14:50 (CET)

Amerikai Szamoai ?

Függőben (aláíratlan)

Az érdekelne, hogyha egy különírt két nagybetűs földrajzi név melléknévvé képződik, akkor megtartja e a 2. nagybetűjét is, avagy sem? Tudtommal pl Puerto Ricó-i, e miatt helyesnek vélem a szakaszcímben jelzett melléknevet is. Jól gondolom e? --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 20:56 (CET)

Ez nem úgy viselkedik, mint a Puerto Rico, nem integráns része a névnek az Amerikai, hanem jelzői funkciója van. Az OH-ban konkrétan nem szerepel ugyan, viszont szerepel a Francia Guyana, amelynek melléknévi alakja: francia guyanai. --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:02 (CET)

Köszönöm a választ! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:17 (CET)

De a Puerto Rico-i, Burkina Faso-i helyes, ugye? – Malatinszky ^vita 2011. február 23., 21:05 (CET)

Hosszú ó-val mindkét esetben. --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:10 (CET)

Illetve még egy kérdés: Antigua és Barbuda országnévből hogyan képződik az i képzős melléknévi alak? --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:21 (CET)

Antigua és Barbuda-i. :) --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:48 (CET)

Volt egy ilyen érzésem --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:58 (CET)

Azért egy picit még elgondolkodnék a dolgon, mert a "francia guyanai" forma durván sérti a névterjedelem jelölésének elvét, ugyanis egy guyanai franciát látszik jelölni, ami elég gáz.

A fenti érvelésben éppen az a tartalmilag téves megállapítás a bőkkenő, hogy "nem integráns része a névnek az Amerikai, hanem jelzői funkciója van". Hát éppenhogy integráns része a névnek, nem?

– Peyerk ^vita 2011. február 26., 14:06 (CET)

papír alapú vagy papíralapú?

Függőben (aláíratlan)

Mármint a nyomtatott lexikon. Én egybeírnám, de elbizonytalanodtam. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. március 20., 15:50 (CET)

Egybe. (OH 1168) --Hkoala 2011. március 20., 16:02 (CET)

Gyaníthatóan már többször előfordult kérdések esetén érdemes az archívum keresődobozába fent beütni a kulcsszavakat, erről a témáról például már több részletes tárgyalás is található az archívumokban. Bennó^fogadó 2011. március 20., 16:05 (CET)

Én is egybeírtam volna, de az MHSz szerint papír alapú. --Pagony^foxhole 2011. március 20., 16:06 (CET)

OH egyben, MHSz külön. Eszerint bárhogy lehet írni. LA^pankuš→ 2011. március 20., 17:30 (CET)

Tényleg! Bele kell tenni az eltéréseik listájába. Az MHSz különbséget tesz a betonalapú (aminek az alapja beton) és a papír alapú (ahol az alap elvont fogalom) között, az OH nem. --Pagony^foxhole 2011. március 20., 17:40 (CET)

Az OH.-ban hosszas fejtegetés van erről, ha kis időm lesz, összefoglalom. De a KF archívumában többször volt már szó róla. Bennó^fogadó 2011. március 22., 16:17 (CET)

Weimari Köztársaság

Függőben (aláíratlan)

Sziasztok. A Weimari Köztársaság nevét csupa nagy betűvel kell szerintetek írni? Ha jól tudom ez nem hivatalos elnevezése volt az államnak, csupán a későbbi történészek nevezték el így. Illetve ha szeretnék az állam alkotmányáról egy szócikket kezdeni, milyen címen kezdjem azt el? Előre is köszönöm. – Laci.d ^vita 2011. március 24., 23:51 (CET)

Szerintem nem indokolt a nagybetű. Az alaptörvénynél sem, ami éppen lehetne "weimari alkotmány".– Mathae Fórum 2011. március 24., 23:58 (CET)

Nem tudom,hogy indokolt-e, avagy sem a felvetett változat, de átnéztem több könyvet, amiben előfordulhat és mindegyikben ez a variáns (Weimari Köztársaság) jelenik meg. Nem tudom, hogy ezzel segítettem-e, ha igen, akkor jó, ha bonyolítottam, akkor elnézést. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 10:35 (CEST)

Ha ez nem volt hivatalos neve az államnak, akkor indokolatlan a nagy. Akkor ez olyan jelzős leíró szerkezet, mint a richelieu-i rezsim vagy a sztálini alkotmány vagy a Nagy Péter-i államberendezkedés stb. Bennó^fogadó 2011. április 2., 10:39 (CEST)

Olyan értelemben nem volt a hivatalos neve, mint mondjuk nálunk a Magyar Köztársaság. Az első világháború után ott jött létre az új államalakulat, mármint Weimarban. Ezért nevezték el így, vagyis feltételezem, az áll, amit Te mondasz. Én mindössze csak rá akartam mutatni, hogy az általam megnézett 4-5 könyvben a nagybetűs változat szerepel. Persze ezek nagy része elég régi kiadású könyv 60-as, 70-es évekbeli, tehát lehet, hogy nem is számítanak relevánsnak. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 10:49 (CEST)

Ej, filjo mio, ennyi wikizés után már tudhatnád, hogy helyesírási szempontból semmi sem számít relevánsnak, magukat a helyesírási forrásokat kivéve. ;) A szakirodalmi előfordulások maximum annyiban érdekesek, hogy árulkodnak egy-egy felfogásról, amit vagy magunkévá tehetünk érett megfontolások és az AkH. normái alapján, vagy sajnálattal nem. Bennó^fogadó 2011. április 2., 11:18 (CEST)

Hát...én sem tudhatok mindent. De már közel járok hozzá. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 2., 11:27 (CEST)

Strasbourgi eskü

Függőben Ádám ✉ 2011. április 7., 18:13 (CEST)

Van ez a cikk: Strasbourgi eskü. Szerintem ide kéne egy kötőjel az i elé (gyk: Strasbourg-i eskü), mivel a város nevének kiejtése [stʁasbuʁ] franciául: [1]. Vélemény? - Gaja Fájl:Eric.svg ✉ 2011. április 5., 09:41 (CEST)

A francia ejtéshez nem értek. De ha tényleg így van, akkor szerintem is legyen kötőjeles, elvégre éppen ófrancia nyelvemlékről van szó. Viszont a szövegben mindenképp nyomatékosan jelezni kell, hogy a franciás kiejtés miatt ilyen. LA^pankuš→ 2011. április 5., 11:22 (CEST)

Hát ha így van, akkor így van. Bennó^fogadó 2011. április 5., 12:04 (CEST)

Beleírtam, átneveztem. Köszi! - Gaja Fájl:Eric.svg ✉ 2011. április 5., 14:41 (CEST)

Lásd itten. Strasbourg német szó... Nem tudom a megoldást, de az elzászi kavalkádnak megfelelően nem lehet túl egyszerű... :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. április 5., 14:43 (CEST)

Az a francia ejtés szempontjából mindegy, és ez a germán névnek is a franciás helyesírása. Engem is meglepett, de az IPA és a hangfelvételek tanúsága szerint tényleg néma a -g. Bennó^fogadó 2011. április 5., 14:44 (CEST)

Így utólag már nem vagyok olyan biztos, hogy helyes-e a franciás változat. Mégpedig azért, mert – mint a cikkben is olvasható – a fele ófrancia, a másik fele pedig ófelnémet. Ez esetben pedig inkább annak kéne dönteni, hogy melyik részhez tartozott. És nem a Nyugati Frank Birodalomhoz, sőt még csak nem is annak közelében, hanem Lotaringia és a Keleti Frank Birodalom határán volt. Ez pedig mégiscsak a németet erősíti. Hacsak nem tekintjük a Frank Birodalmat úgy egészében csak a francia állam ősének, míg a németének nem. LA^pankuš→ 2011. április 5., 18:07 (CEST)

Ez bennem is felmerült, lehet, hogy a latin nevén volna célszerű jegyezni, mert az garantáltan nemzetközi: Sacramenta Argentariae. Bennó^fogadó 2011. április 5., 18:12 (CEST)

Mivel nem Straßburg az említett városnév, hanem Strasbourg – ami, akárhogy is nézzük, francia név – kötőjelesnek kell lennie. Ha Straßburg/Strassburg lenne, akkor nem. De valóban a latin lenne a legjobb kompromisszumos alak... - Gaja Fájl:Eric.svg ✉ 2011. április 5., 21:48 (CEST)

Az első mondattal némiképp vitáznék: németül Straßburg. Csak most éppen Franciaországban leledzik. A latinnal nekem se lenne bajom. LA^pankuš→ 2011. április 5., 21:55 (CEST)

Lehet, hogy tévedek, de szerény véleményem szerint a strasbourgi esküt magyarul akkor is strasbourgi eskünek fogják hívni (g-vel ejtve a nevet), ha a várost időközben átnevezik Pityipalkónak – lásd még Püthagorasz és Pitagorasz-tétel, Patyomkin és Potemkin-falvak stb. (vö. AkH.¹² 210. második bekezdése). A korábbi csaták és más események szócikkeit sem nevezzük át a városok mai nevének megfelelően (a nándorfehérvári diadalból sem lesz belgrádi diadal) – és ez nemcsak a névváltozatra vonatkozik, hanem a nevek ejtésére is. Egyfelől tehát figyelembe vehetnénk, hogy ez egy rögzült kifejezés, aminek együttesen van jelentése, ezáltal referenciája is, másfelől pedig hogy a nevek néha az eredetitől eltérően honosodnak meg a magyarban, vö. Prága (nem Praha), Párizs (nem Paris), sőt Londont is o-val ejtjük, nem pedig [lándön]-nek, noha az lenne az autentikus, Moszkvát sem [mászkvá]-ként stb. Erről minimum konzultálni kéne valakivel, mielőtt mi itt nagy magabiztosan lezárjuk a dolgot… Ádám ✉ 2011. április 7., 18:13 (CEST)

Szerintem ez még ennyire sem egyszerű. Ugyanis pont hogy akkor nem hívták a várost véletlenül sem Strasbourgnak, amikor az eskü hozzá köthető. Tehát a helyzet inkább fordított. Ami a másik felét illeti: jogos szempont, ámbár semmi sem utal a név írásában a külön kezelésre (Prága, Párizs és Moszkva esetében igen). Bennó^fogadó 2011. április 7., 18:53 (CEST)

Lehet, hogy nem hívták így, de mai magyar köznyelvben ezt a várost straszburgnak fogja mondani mindenki, és a kötőjelezés csak erősíteni fogja azt a #&@%&#@ ostoba hiedelmet, hogy a ragokat mindig kötőjellel kell kapcsolni az idegen szavakhoz (lásd WP:AÚ). Különben a latin címmel csak elodáznánk a problémát egy mondattal arrébbra, mert a sacramenta akármientáriát senki nem fogja így ismerni, és úgyis oda kell írni utána, hogy „elterjedt nevén strasbourg(-)i eskü˝. Alensha 2011. április 7., 19:00 (CEST)

Ez egy szép elv volna, ha érvényesíteni lehetne. De nem lehet. A Le Halle betűsort is vsz. 'lehalle'-ként ejti ki az átlagos beszélő úgy magától, mégis jelezzük, hogy néma -e van a szándék szerint a végén. stb. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Nem gondolnám, hogy a 9. század közepén Argentoratumnak nevezték volna. Ha még latinul volt, akkor Stratisburgum vagy Strateburgus. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:19 (CEST)

Egy szóval nem állította senki, hogy Argentoratumnak nevezték volna, annyit mondtam, hogy nem Strasbourgnak (végképp nem franciásan). Ez viszont biztos. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Vissza a komolyba

Tehát: a helyzet az, a fentebb Ádám által hozott példákkal ellentétben, hogy ez a leíró szószerkezet kimondottan a mai nevét használja a városnak, és szemben a fenti kalandosabb ötleteinkkel, valószínűleg szerencsés is ezt alkalmazni, nagyon nehézkes volna autentikusabbat megállapítani (nem tudok róla, hogy régi magyarban fordul-e elő valamiféle Strasbourg-variáns, mondjuk egy olyan, mint az Augsburg/Ágosta páros).

A kérdés tehát tényleg csak az, hogy a ma joggal használt elsődlegesen franciás alak végének az írása hogy néz ki. Ádám joggal figyelmeztet arra, hogy pl. az OH. tanúsága szerint az a szó végi -g ejtett hangot jelöl, de valóban kérdés, hogy emögött csak az ejtési adat hiánya, vagy valami egyéb megfontolás áll. Rá lehetne kérdezni. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:40 (CEST)

Ez itt érdekes. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:44 (CEST)

Itt pedig rumci is Strassburgozik. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:47 (CEST)

Földrajzinév-bizottság: Strasbourg (persze az ajánlott kiejtés, illetve toldalékolás ebből nem derül ki).

Tótfalusi István Kiejtési szótára (Tinta, Bp. 2006) pedig ezt adja meg:

Strasbourg – [sztraszbur]; [straszburg] francia

Ádám ✉ 2011. április 7., 23:31 (CEST)

WP:NÉV

Függőben LA^pankuš→ 2011. április 9., 21:11 (CEST)

A WP:NÉV történelmi személyekre vonatkozó része egyrészt elavult, másrészt hiányos. Alább szeretném, ha két dolog tisztázódna. A végén az elnevezési irányelv módosítását mindenképp eszközölni kell.

Uralkodók sorszám nélkül

Kissé kezd már elegem lenni abból, hogy minden egységesítési kísérletnek keresztbe tesz valaki. Szeretném, ha végre egyszer s mindenkorra leszögeznénk, hogy kell-e azoknál az uralkodóknál az első sorszám, akikből nem volt több. Szerintem felesleges, sőt megtévesztő. Ez alól csak azok kivételek, akik maguk felvették és szándékosan használták az első sorszámot, mint például I. Ferenc József, aki ezzel hangsúlyozta, hogy nem II. Ferenc, hanem I. Ferencjózsef, hasonlatosan Lajos Fülöphöz, stb.

Olyan állásfoglalást szeretnék végre látni, amit akár az irányelvekbe is be lehet vezetni, hogy elkerüljük a hasonló esetek felesleges és időt rabló vitáit. A félreértések elkerülése végett: ha többség azt mondja, hogy legyen sorszám, én leszek az első, aki végigmegy a sorszámtalanokon felcímkézni. Csak rendet és egyértelműséget szeretnék végre ebben. Hozzáteszem persze, hogy ellenemre lenne. Elég bénán nézne makedónia utolsó királya I. Perszeuszként. De ha kell, lesz I. Gilgames is.

A konkrét probléma: Rupert német király és Hedvig lengyel királynő. LA^pankuš→ 2011. április 9., 21:11 (CEST)

 támogatom LA^pankuš→ 2011. április 10., 09:24 (CEST)

 támogatom Egyetértek Andrással. – Mathae Fórum 2011. április 9., 22:18 (CEST)

 támogatom Úgyszintén egyetértek. Felesleges sorszámot írni egyedüli olyan nevű uralkodó esetében, kivéve különleges esetekben (pl. Ferenc József). – Laci.d ^vita 2011. április 9., 22:23 (CEST)

 támogatom Egyetértek. Már csak azért is, mert a magyar királyoknál maradva, rengeteg könyv, rengeteg kronológiáját olvastam már és egyikben sem szerepel Imre I. Imreként, vagy Kálmán I. Kálmánként. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 10., 09:31 (CEST)

 támogatom P/c ^vita 2011. április 10., 10:03 (CEST)

 támogatom --Hkoala 2011. április 10., 10:10 (CEST)

 támogatom Egyetértek fenti logikus megközelítéssel.Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. április 10., 11:53 (CEST)

 támogatom Egyetértek, nem is értem, miért lehet ez probléma.  … szalax ^vita 2011. április 10., 12:52 (CEST)

 támogatom – Crimea^vita 2011. április 10., 12:57 (CEST)

 támogatom OsvátA ^Palackposta 2011. április 10., 14:33 (CEST)

 támogatom Ogodej ^vitalap 2011. április 10., 20:00 (CEST)

 támogatom Logikus. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. április 10., 21:01 (CEST)

 támogatom Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 01:19 (CEST)

Uralkodók és történelmi személyek elnevezése általában

A másik kérdés apropója Árpád-házi Kálmán halicsi király. Ennek a cikknek Kálmán halicsi király címűnek kéne lenni már alapból, hiszen egyetlen uralkodóhoz sem teszünk családnevet (nincs Tudor VIII. Henrik és Habsburg II. József, az egyetlen kivétel Aba Sámuel, bár én az ellen is tiltakoztam volt). Ha azonban a német-római császár Habsburgok meg Zsigmond (stb) kapcsán megállapodtunk abban, hogy a magyar történelemben játszott szerepük az elsődleges, ezért magyar királyként szerepelnek a továbbiakban, felmerül, hogy halicsi királyként vagy árpádházi magyar hercegként kell-e megnevezni. Ez egy elég kivételes eset, de az irányelvben esetleg lehetne rögzíteni a magyar nézőpont elsődlegességét. Ellenkező esetben a német-római császárokkal kapcsolatban meg kéne erősíteni, hogy továbbra is legyenek-e magyar királyok. LA^pankuš→ 2011. április 10., 00:40 (CEST)

Szerintem nem kell oda a ház megnevezése, a cikkből elég kiderülnie, hogy honnan származik. Végül is ő sem különb, mint más külföldi uralkodók. Ami pedig a többit illeti: a magyar királyi titulus elsődlegességet nem csak a német-római császárok, hanem általában, az összes perszonáluniós uralkodó kapcsán kéne megfogalmazni. – Mathae Fórum 2011. április 10., 14:30 (CEST)

Igen. A dinasztia (vagy a származási ország) bevonását a névbe vezetéknévszerűen királynék esetében vettük szokásba, mert ott az azonos keresztnevű uralkodónékat jól segít megkülönböztetni, lásd pl. Ausztriai Anna francia királyné. Uralkodók esetében ennek sok értelme nincs. Sorszámozásügyben egyetértenék LA levezetésével, logikusnak tűnik. A kivételeket viszont célszerű magukban az érintett szócikkekben elmagyarázni, rögtön a név után egy lábjegyzetben, ez a legkényelmesebb megoldás, és segít elkerülni, hogy a kapcsolódó viták hetente újrakezdődjenek. Bennó^fogadó 2011. április 10., 14:36 (CEST)

Uralkodók esetében nyilvánvalóan nincs értelme a vezetéknév feltüntetésének a szócikk címében. Általában véve pedig a legmagasabb rangú címükkel kell őket a szócikkcímben szerepeltetni, ez alól (ha jól tudom) egyetlen kivétel van, mégpedig az, ha az illető uralkodó egyben magyar király is, mert olyankor ez utóbbi címmel szerepeltetjük. Előbbiek alapján a fenti konkrét példában a helyes szócikkcím a Kálmán halicsi király lenne – szerintem. Úgy tudom, hogy felmerült a Kálmán magyar királyi herceg vagy Kálmán herceg alak, ami természetesen a szócikkben megemlítendő, de szócikkcímként a fentiek folytán ellent mondana az egységnek. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 10., 20:40 (CEST)

Rendben, ez eddig elég egyöntetű véleménynek tűnik. Várok még egy kicsit vele, de azért sejtem a végét. Szerencsére – mint fentebb említettem, elég kivételes eset, hogy egy Magyarországon (vagy részein) nem uralkodó személy máshol, más államban lett uralkodó. LA^pankuš→ 2011. április 10., 20:58 (CEST)

Úgy tűnik, ide tartozik az Anjou András nápolyi király lap is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 01:51 (CEST)

Valóban, András nápolyi király lenne a helyes. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

A cikket én írtam Kálmán herceg címen, csak a közelmúltban Peadar nekiesett nagybaltával. Ez a cím tehát nem "felmerült", hanem a cikk eredeti címe volt néhány nappal ezelőttig. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az "Árpád-házi" nem vezetéknév, nem családnév (még abban az értelemben sem, mint a Tudor), és nem is értem, hogy merült fel bárkiben is, akinek lövése van a középkori magyar történelemről, hogy ilyenként próbálja értelmezni. Kálmánnak nincs családneve. Az Árpád-házi egy jelző, amely nem állandó része a névnek, és ilyenképpen nincs is okunk a cikkek címében feltüntetni. A kivétel talán egyedül Árpád-házi Szent Erzsébet, akit a köznyelvben és a könyvekben igen gyakran így szokta emlegetni megkülönböztetésül más szentektől, de még ő is Szent Erzsébet címen szerepel nálunk. Az, hogy a címben semmi helye az Árpád-házinak (és magában a cikkben sincs semmi helye a név előtt, mintha vezetéknév volna), evidens.

A másik kérdés a rang. Először is, a Magyarországon viselt rang a magyar történelem szempontjából elsődleges. Jó példa erre Zsigmond magyar király esete, aki német-római császár is volt, és mégsem az szerepel a cikk címében (szerencsére!), pedig a császári rang magasabb a királyinál. A másik releváns példa Báthory István, aki lengyel király is volt, és mégsem Báthory István lengyel király a cikkének a címe. Az ő esete még jobban is párhuzamba állítható Kálmánéval. Másrészt Kálmán, mint a cikkből ki is derül, gyerekkorában és rövid ideig töltötte be a posztot, amíg az oroszok el nem távolították. Idézet a cikkből: "A gyermek Kálmán királysága csak két évig tartott: 1219-ben az ellene fellépő oroszok fogságba ejtették. Névleges címét azonban megtartotta, és egészen haláláig királyként emlegették őt." Valóban ez lenne az ő elsődleges rangja és szerepe a magyar történelemben? Nyilvánvaló, hogy gyermekként sem királykodott aktívan. Az ő életében a magyar hercegi rang sokkal fontosabb, és a magyar történelem szempontjából is nagyobb jelentőséggel bír, hogy volt egy herceg, aki a muhi csatában megpróbálta megállítani a mongolokat, amíg a többi nemes részegen fetrengett, mint hogy két évig volt egy névleges halicsi királyunk. És a Béla királyhoz való viszonya is igen fontos, mivel az Árpádoknál ez mindig kardinális kérdés volt, és ez pedig hercegi minőségében írható le. Én ezért amellett vagyok, hogy az egész életen át tartó, releváns, magyar vonatkozású rangja legyen elsődleges a két éven át tartó, kisebb jelentőségű, nem magyar ranggal szemben a cikk címében.

Mindent összevetve nem azért írtam a cikket Kálmán herceg címen, mert jobb nem jutott eszembe, hanem mert a fentiek alapján ezt tartom helyesnek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 13:12 (CEST)

Én is a Kálmán herceg címhez térnék vissza, a magyar szakirodalomban is ez szerepel. Az eddigiekhez hozzátéve Benyovszky Móric sem Móric madagaszkári király vagy Benyovszky-házi Móric madagaszkári király néven szerepel. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:04 (CEST)

Ne használjunk rossz példákat. Mindenki a legfontosabb és legnagyobb rangján szerepel. Móric madagaszkári uralma komolytalan dolog volt. Ellenben ha egy valóban működő állam valódi uralkodójává tették volna meg, nyilván akként is emlékeznénk meg róla. Báthory István jó kérdés (amúgy István lengyel király lenne a forma, nem az, amit Bin fentebb írt, és erről nem is ártana redir), erősen határeset. Bennó^fogadó 2011. április 11., 14:15 (CEST)

Így van, a redir minimum szükséges! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

Ezeket is vissza kellene nevezni: Árpád-házi Dávid magyar királyi herceg, Árpád-házi Béla magyar királyi herceg. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:33 (CEST)

Természetesen az Árpád-házi elhagyandó a címből, Bélánál a lentebbi példa szerinti átnevezés kell, valamint szükséges egy Béla magyar királyi herceg (egyértelműsítő lap) is. Ezen kívül az {{Árpád-ház}} sablonból is hiányzik ez a Béla. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

Lásd: Béla magyar királyi herceg (1243–1269). Ennek alapján. LA^pankuš→ 2011. április 11., 15:11 (CEST)

Nekem egyébként a magyar királyi herceg megjelöléssel is gondom van. Ez a fogalom a Habsburgok idején jelent meg a magyar köztudatban, korábban a herceg (dux) Magyarországon eleve azt jelentette, hogy a királyi család tagja. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:38 (CEST)

Ellentmondanék. A magyar dukátus elég speciális intézmény volt - persze, királyi sarjak voltak a duxok, de nem minden herceg volt dux. – Mathae Fórum 2011. április 11., 14:46 (CEST)

Én egy kicsit megfordítanám: a dukátusokat duxok irányították, ezért lett dukátus. Akinek nem volt önálló territóriuma, attól még dux lehetett. Sőt, a gyulafehérvári ispánt 1111-ben Mercurius princeps Ultrasilvanusnak nevezték, vagyis hercegnek, aki nem a királyi család tagja, de volt egy (majdnem) hercegsége. LA^pankuš→ 2011. április 11., 15:06 (CEST)

Nem erről van szó, de akkor éppen és nem ennek ellenére királyi herceg még kevésbé volt. Ha meg dux volt, akkor sem királyi dux. Így kell a vitát csócsává precízkedni. Mindjárt átnevezem őket királyi főduxra. A királyi jelzővel van gondom. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 15:05 (CEST)

Igen, ha valaki nagyon precízen akarja megfeleltetni egymásnak egy az egyben a magyar és latin szavakat, akkor nem fog sikerülni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 15:12 (CEST)

"Móric madagaszkári uralma komolytalan dolog volt." Kálmán halicsi uralma sem volt túl komoly, jelentős pedig még kevésbé (akár a magyar, akár a halicsi történelemben elfoglalt helyét nézzük). Miért is rosszak a példák? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 16:51 (CEST)

Móricé annyival komolyabb volt, hogy őt a madagaszkáriak akarták, míg Kálmánt a halicsiak nem. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 17:44 (CEST)

Meg hát a királyság komolyságához az is hozzájárul, ha valaki uralkodásra képes felnőtt ember. :-D Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 17:53 (CEST)

A királyság komolyságához az járul hozzá, hogy valaki hivatalosan király-e. III. László magyar király is király volt, még ha ötévesen meg is halt szegény… Alensha 2011. április 11., 19:03 (CEST)

Vagy említhetnénk I. János francia királyt, aki öt napig élt és uralkodott. A legitimitás számít, a kor és népszerűség nem. – Mathae Fórum 2011. április 12., 19:34 (CEST)

Defaultsort-formátum, különleges esetek, helyes ABC-sorrend

Függőben (aláíratlan)

Itt, a Kategóriák-vitalapon összegyűjtöttem több, erre a témára vonatkozó kérdést. Kérlek, nézzetek be oda, és adjatok eligazítást. Kösz. Akela ^vita 2011. április 17., 13:00 (CEST)

Oszáma halálhelye

(Másolva a cikk vitalapjáról.) Látom, hogy Abbottabad. Gondoltam, ezt biztos javítani kell, de meg vagyok lőve. Az angol cikk ugyan közli az urdun is használt eredeti változatot, meg ad hozzá egy kiejtési mintát is, ami Ábtábád módján magyarítható, de ez az istennek sem passzol a WP:ÚJIND-hez. Az urdu alakból Ajbtábád következne, esetleg Ebtábád vagy Ébtábád vagy Íbtábád, mert van benne egy y. A hindí wikin lévő alakot visszafejtve viszont Abtábádot kapunk. Ilyenkor mi van? – Mathae Fórum 2011. május 2., 19:15 (CEST)

Én majdnem beleokoskodtam, de nem mertem semmit sem írni, pedig a perzsából nekem is Ajbtábád gyütt ki. :-) - CFC ^vita 2011. május 2., 19:26 (CEST)

Mi van az atlaszban? – Malatinszky ^vita 2011. május 2., 19:40 (CEST)

A világatlaszban Abbotábád átirányítás Abbottabadra, az utóbbi van a térképen. Más alak egyáltalán nincs. LA^pankuš→ 2011. május 2., 19:59 (CEST)

Na, ez az, ami biztos nem jó. – Mathae Fórum 2011. május 2., 21:28 (CEST)

Tekintve, hogy Pakisztánnak két hivatalos nyelve van, az angol és az urdu, és tekintve, hogy a város lakói túlnyomó többségének ezek közül egyik sem az anyanyelve (az enwiki szerint a lakosság mindössze egy százaléka urdu anyanyelvű), nem értem, hogy miért pont az urdu név átírásán erőlködünk ahelyett, hogy az ország másik hivatalos nyelvén Abbottabadnak neveznénk ezt a várost. – Malatinszky ^vita 2011. május 2., 22:21 (CEST)

Azért, mert az angolra csak akkor fanyalodunk, ha az ország lakossága tekintélyes részének elsőrendű anyanyelve. Ha pusztán közvetítőnyelv (mint pl. Indiában és mint itt is), akkor a helyi nyelvekkel vesződünk, irántuk való megbecsülés jeléül. Bennó^fogadó 2011. május 2., 22:27 (CEST)

Abbottabad lakossága nyilván hálás a magyar wikipédisták megbecsüléséért. Mindazonáltal még mindig nem világos, hogy az urdu/hindi miért rúg inkább labdába, mint az angol, mikor az abbottabadiak 99 százalékának az urdu ugyanolyan közvetítőnyelv, mint az angol. Aztán kíváncsi volnék arra is, hogy az általad fent vázolt elv alapján a szingapúri repülőtér miért nem Szingapúr–Csandzsi repülőtér, a szingapúri Bölcs Vezér neve miért nem Li Kuan-ju, és Pápua Új-Guinea fővárosa miért nem tpi:Pot Mosbi. – Malatinszky ^vita 2011. május 2., 23:19 (CEST)

A poén a dologban, hogy egy Abbott nevű angolról nevezték el a várost, ez nem számít bele? Alensha 2011. május 2., 23:10 (CEST)

A KNMH szerint Abbotábád Ogodej ^vitalap 2011. május 2., 23:25 (CEST)

Ez akkor el is döntötte a kérdést. Bennó^fogadó 2011. május 2., 23:31 (CEST)

Biztos úgy jártak el, mint Togliatti esetében, hogy felismerhető maradjon az eredeti név. – Mathae Fórum 2011. május 3., 01:17 (CEST)

Ez esetben a KNMH és a Cartographia némiképp ellentmondásban van. Nem nagyban, csak a világatlasz Abbottabadot adja elsődleges alakként. Aminek az a pikantériája, hogy a földrajzi nevek esetében a világatlaszt szoktuk alapnak venni. LA^pankuš→ 2011. május 3., 00:02 (CEST)

Ez így nem pontos. Az atlaszt segítségnek használjuk (és nem szakforrás), amennyiben éppen vették a fáradságot, de sajnos lusták egy csomó helyen, ahol nem tudjuk követni őket. Lásd részletesebben: WP:NEMLATIN. Bennó^fogadó 2011. május 3., 09:51 (CEST)

Ezzel nem feltétlenül értek egyet. Praktikus okokból. Ez esetben szerencsés a helyzet, mert az atlaszban megtalálható mindkét alak. No de mi van akkor, ha a KNMH (vagy bármi más által helyesnek tartott alak) egyáltalán nincs az atlaszban? A mezei olvasó olvas egy cikket, aztán kedve támad megnézni a térképen is, és nem találja. (A fordított eset nem érdekes, mert az átirányítás azt megoldja, ha az atlaszban talált nevet keresi.) Ezért legalább annyival ki kéne egészíteni a nemlatin irányelvet, hogy földrajzi nevek esetében amennyiben eltérünk a világatlasztól, meg kell adni az atlaszos formáját is. LA^pankuš→ 2011. május 3., 10:25 (CEST)

Nem értem, mit van ezen mit egyetérteni: az atlasz nyilván nem átírási szakforrás. Segítségük tudjuk használni, ahol gondosak voltak, ahol meg nem, ott muszáj vagyunk magunk átírni. Ettől teljesen független, hogy a keresésben előfordulható alakokról redir kell. Bennó^fogadó 2011. május 3., 11:13 (CEST)

Közben leesett, hogy az a y azért kell bele, mert az angol kiejtés alapján írták át Abbott nevét, így valószínűleg Eb(o)tábádnak ejtik. – Mathae Fórum 2011. május 3., 13:14 (CEST)

A KNMH-ban bizonyos következetes megfontolások és irányelvek alapján (amelyet a bevezetőben viszonylag részletesen taglalnak) keletkeznek ezek az alakok. A Cartographiában nem tudom mi alapján léteznek ezek az átírások. pl. a KNMH-ban az "-abad" → "-ábád" mindig konzekvens. A nevek átírása is egy bizonyos koncepciót követ. Ezért lehet szakforrásként felhasználni. Ha ebben nincs meg a keresett név, szerintem akkor lehet a Cartographiát, vagy valami mást keresni. (Vagy a saját átírási irányelveink szerint kiolvasni – már ha vannak) Ogodej ^vitalap 2011. május 3., 14:03 (CEST)

Címhelyesírás

Sziasztok! Az Igmánd–Kisbéri-medencéről írott szöveg rossz helyesírású címmel szerepel. Viszont nem tudom, hogyan lehetne ezt javítani. Azt gondoltam, amit kivastagítunk a szócikk elején, az lesz automatikusan a cím. Úgy látszik, ezt rosszul gondoltam, mert hiába javítom a vastagítást, a szöveg címe nem változik. --Dör Sün ^vita 2011. május 2., 21:31 (CEST)

Nem, át kell nevezni. A cikklap tetején (nálam a legördülőben) van az átnevezés opció. --Pagony^foxhole 2011. május 2., 21:37 (CEST)

Nekem viszont kétségeim vannak azzal kapcsolatban, nagy-e a Kisbéri k-ja... Bennó^fogadó 2011. május 2., 21:38 (CEST)

Én is eltűnődtem, de az OH-ban van egy ilyen: Sváb–Bajor-medence. --Pagony^foxhole 2011. május 2., 21:50 (CEST)

Köszönöm Pagony! Megyek, megkeresem. Akkor mégis átnevezésnek hívjátok! Szerintem ez a kifejezés nem igazán logikus, nem történik átnevezés. A táj neve akkor is az volt, ami, amikor rossz cím alatt szerepelt, nem nevezzük át, csak a jó cím alá mozgatjuk, de mindegy. Biztos, hogy nagy a Kisbéri, így szerepel mindenütt, de minden hasonló szerkezet nagybetűs. A legismertebb talán: Eperjes–Tokaji-hegység. --Dör Sün ^vita 2011. május 2., 21:48 (CEST)

Már átneveztem. Egyébként a cikkcímünket nevezzük át, nem a tájegységet, wikizsargon. :) --Pagony^foxhole 2011. május 2., 21:51 (CEST)

Irish Guards vs. Ír Őrség?

Sziasztok, talán tudtok segíteni a Vilmos és Kate esküvője kapcsán felmerült dilemmában: azokat a brit egységeket hogyan nevezzük meg, amelyeknek ilyen különleges és a hagyományaikban gyökerező neve van, mint Irish Guards, Blues and Royals, Coldstream Guards. Számomra az eredeti megnevezés megtartása tűnik célrevezetőnek, nem gondolom, hogy bárki is az Ír Őrséget keresi, ha Vilmos egységére kíváncsi. Előre is Köszi! Viktor ^vita 2011. május 3., 11:06 (CEST)

Utána kell nézni, mennyire van szokásos fordításuk. Ha nincs, akkor zárójelben szokjuk megadni a körülbelüli megfelelőjét. Bennó^fogadó 2011. május 3., 11:11 (CEST)

Magas dinamikatartományú kép

A kezdőlap miatt bukkantam erre a tükörfordításra: Magas dinamikatartományú kép. SZVSZ magyarul egy tartomány nem lehet magas. Magyarul a számegyenes vízszintes. Tehát:

• a számok, értékek nem magasak, hanem nagyok;
• az értéktartomány nem magas, hanem széles.

Köv.képp ezt széles dinamikatartományú képnek kellene hívni:

P/c ^vita 2011. május 3., 20:56 (CEST)

A cikket én követtem el a kezdőlapon lévő linkre kattintva. Én, a high voltage - nagyfeszültség analógia alapján inkább a nagy dinamikatartomány megnevezést pártolom, ha már magyarítani kell. Ha az angol eredeti a wide range kifejezést használná, akkor tudnám elképzelni, hogy "széles" legyen. Viktor ^vita 2011. május 4., 09:00 (CEST)

A cikket időközben átneveztem nagy dinamikatartományú képre, Viktorhaukkal egyeztetve. misibacsi*^üzenet 2011. május 4., 19:07 (CEST)

Merénylet-e a túszdráma?

Javaslom a „Merénylet a müncheni olimpián” c. cikk címének megváltoztatását. Nézetem szerint ez semmiképpen sem „merénylet” (lásd a cikket), hanem „túszejtés”, „túsz-szedés”, „túszdráma”, „emberrablás”, „terrorakció” vagy - ha a mindenki szándékával ellentétes, sajnálatos végkifejlete alapján minősíteni is akarjuk – akkor „vérfürdő”, „mészárlás”. Az interwikikben e két fő kifejezés valamelyikét használják, a „merénylet” szót sehol sem. Ez szerintem „emberrablás” vagy „túszejtés” (prise d’ôtage, Geiselnahme) volt, ami később „vérfürdőbe” (massacre, massacro) fordult. A korabeli sajtóban is a fenti két fő kifejezés egyikét használták, a „merénylet” szót legfeljebb utólag, filozófikus, átvitt értelemben. „merénylet az olimpiai eszme ellen”. A „merénylet” célja valakit megölni, meggyilkolni, elpusztítani, likvidálni, kikapcsolni, kiiktatni, semlegesíteni. Itt a terroristák célja „túszejtés révén fogolycsere kikényszerítése” volt. Véleményeket köszönettel. Akela ^vita 2011. május 3., 23:58 (CEST)

A túszdráma nekem jónak tűnik. Kifejezi, hogy a túszejtésnél több, mert vérfürdő is volt. A terrorakciónál pedig itt talán azért jobb, mert a drámához az elrontott szabadítási akció is hozzájárult. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. május 4., 03:11 (CEST)

Sablon:Színész infobox és Sablon:Zenész infobox rovat javításra javaslat

A Sablon:Színész infobox és Sablon:Zenész infobox születés-halál rovatait javasolnám megreformálni: az Sablon:Életrajz infobox, Sablon:Vezető infobox és hasonló boxok egységes mintájára hozni. A színészek/zenészeknél jelenleg a tök homályos tartalmú „születésnap” és „származás” szerepel (ide hol a születés helyét írják, hol a nemzetiséget), valamint a halál dátuma (de a helye nem). E rovatok helyére jobb lenne az Sablon:Életrajz infobox mintájára a sokkal logikusabb "születés helye / születés dátuma / halálozás helye / halálozás dátuma" rovatokat tenni, valamint "származás" helyére "nemzetisége"-t tenni. Armadillo 2011. május 5., 12:06 (CEST)

Ez egy kicsit nagyobb volumenű munka, mert botos javítás kell hozzá. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 5., 16:08 (CEST)

Ezzel együtt teljesen logikus, és csak annyi a kérdés, hogy ez eredetileg is miért nem így lett létrehozva... --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 5., 16:25 (CEST)

Azért, mert ezek a sablonok más-más időpontban, más-más szerkesztők által lettek létrehozva, enwiki mintájára, ki-ki a saját fordításában. --Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 5., 17:05 (CEST)

Sarah yorki hercegné

Őt miért is nem Sára yorki hercegné néven emlegetjük?

– Malatinszky 2011. május 5., 17:29 (CEST)

Jó kérdés, hiszen úgy kellene! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 5., 17:35 (CEST)

Ez egy érzékenyebb kérdés, ui. az ún. uralkodói névhonosításnak kell mindig megállapodott határ. Általában a trónörökösre kiterjed, pláne, ha már tudjuk, hogy uralkodó lett később, de a királyi család összes tagjaira nem föltétlen. De ez megállapodás kérdése. Bennó^fogadó 2011. május 6., 10:48 (CEST)

Én nem tudom, hogy van-e ilyen megállapodás (kétségtelenül kívánatos lenne), és ha igen, mi van benne, de az tény, hogy a hölgy (volt) férjét Andrásnak, annak szintén trón-esélytelen öccsét [Eduárd wessexi gróf|Eduárdnak], annak feleségét Szófiának titulálja az enciklopédia más helyeken. – Malatinszky 2011. május 6., 13:20 (CEST)

Ha ez így van, akkor annál inkább indokolt, hogy Fergie-t Sára yorki hercegné címszóval illessük a Wikipédiában. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 15:38 (CEST)

Sára-Sarah ügyben csak annyit, hogy Vilmos herceg menyaszonyát Katalin cambrudge-i hercegnőnek kezdtük hívni, abban a pillanatban, hogy Vili felesége lett. Viszont Sarah elvált Andrástól. Viktor 2011. május 6., 15:33 (CEST)

Ez utóbbi viszont nem ok arra, hogy ne a legmagasabb (itt most az egyetlen) titulusában emlegessük az enciklopédiában! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 15:42 (CEST)

Joey, a titulus rendben van, de te hogy írnád: Sarah vagy Sára? És hol húzod meg a határt? Andrásnak és Sarah-Sárának van két lánya, Beatrice és Eugenie yorki hercegnő, velük mit tennél? Ez itt a kérdés... Viktor 2011. május 6., 16:19 (CEST)

Mint fentebb is írtam: Sára yorki hercegné. Az uralkodó nem trónörökös gyermekét és annak a feleségét még az uralkodók szerinti szokvánnyal jelölném (magyarított név), de az ő gyermekeik már annyira távol állnak a tróntól, hogy őket már nem, tehát

1. András yorki herceg
2. Sára yorki hercegné
3. Beatrice yorki hercegnő
4. Eugenie yorki hercegnő --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 22:25 (CEST)

az Eugénia yorki hercegnő a pontosabb. - Csurla 2011. május 6., 22:38 (CEST)

 megjegyzés Az ide nem tartozó Eduárd/Edvárd vitát átmozgattam a kettővel lejjebb található saját szakaszába. – Malatinszky 2011. május 6., 16:14 (CEST)

ha a legelterjedtebb név számít: régen mindenki Fergie-nek hívta a hölgyet :D Alensha 2011. május 6., 21:48 (CEST)

Lájk --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 22:25 (CEST)

navigációs rendszer helyesírása

Sziasztok! Mi a helyzet akkor, ha egy rövidítés transzliterálásakor dupla kétjegyű mássalhangzó keletkezik? Láttam a cikkekben (és a wikihírekben is) a GLONASZSZ és a GLONASSZ formát egyaránt, melyik a helyes? (lásd még: TASSZ, SZSZSZR :) ) Köszi, SyP 2011. május 6., 06:39 (CEST)

Ugye a TASZSZ is híresen így volt írva anno. Egymás melletti betűk önállóak maradnak ilyenkor, nem válnak kettőssé. --Pagony^foxhole 2011. május 6., 10:15 (CEST)

Egyetértek. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 15:34 (CEST)

Nem 100%, attól függ hogy tényleg betűszóról van szó vagy más rövidítésről. Ha ugyanis az oroszban gyakori, szótagokból vagy -darabokból összerakott rövidítésről van szó, akkor ott a hosszú mássalhangzót akként kell átírni. A TASZSZ és az SZSZSZR betűszavak, de a GLONAS(Z)SZ esetében nem tudom. Az miaz? --Peyerk 2011. május 6., 15:43 (CEST)

ГЛОба́льная НАвигацио́нная Спу́тниковая Систе́ма (ГЛОНА́СС) Betűszó, mindenesetre két külön sz-et érdemel. --Pagony^foxhole 2011. május 6., 15:46 (CEST)

Így van, megnéztem, ez egy vegyes rövidítés, ahol a két SZ külön szókezdetből származik, tehát a GLObalnaja NAvigacionnaja SZputnyikovaja SZisztyema = GLONASZSZ. --Peyerk 2011. május 6., 15:49 (CEST)

Eduárd - Edvárd

Nem tudom perfectmiss mire alapozta véleményét, de e szerint mind az Eduárd, mind az Edvárd anyakönyvezhető. Viktor 2011. május 6., 15:40 (CEST)

A kettővel fentebbi yorki hercegnős szakaszban van felvetve a téma, nem itt. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 15:59 (CEST)

Igen, csak én sem értem, hogy miért a Sarah-Sára szakaszban kell megbeszélni az Eduárd - Edvárd ügyet? Teljesen más probléma. Amúgy meg: a szótár ("English Collins") és az angol wiki alapján Edward kiejtése kb. /ˈedwəd/, vagyis a vitatott helyen egy "Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang" áll, amit a v nemigen ad vissza. Viktor 2011. május 6., 16:04 (CEST)

Csaxolók, hogy az Edvárd hivatalosan is anyakönyvezhető férfinév nálunk, így kérném az összes Eduárdot átnevezni Edvárdra, főleg, mert amúgy sem hívja őket senki Eduárdnak, csak a Magyar Wikipédia. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 15:20 (CEST)

Kedves mindenki, csak szerenék szólni, hogy perfectmiss elkezdte átnevezni az Eduárdokat, sajnos pont Eduárd wessexi herceggel kezdte. Kérem foglaljatok állást Eduárd - Edvárd ügyben SOS. Viktor 2011. május 6., 15:33 (CEST)

1. Nagy P-vel írom a nevem. 2. Ellenben a grófot Edvárdnak mondjuk magyarul, nem Eduárdnak, és egy darab ideje már anyakönyvezhető az Edvárd alak is, így nem indokolt az álmagyar Eduárd alak (német változat ugyanis). 3. Miért sajnos? Őt nevezzük a legkevésbé Eduárdnak. Hitvalló Eduárdról se hallottam még. Az OH is jó lenne, ha haladna a korral. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 15:58 (CEST)

1. bocs, gondolom elhiszed, hogy nem szándékos volt 2. falun lehet, hogy Edvárdnak mondják, de aki beszél angolul és hallotta az eredeti alakot, az nem. Ha már itt járunk: mindkettő álmagyar. 3. Akkor nézd meg a Hitvalló Eduárd angol király cikket vagy mutass egy forrást, ahol Edvárdot használnak. 4. Vicces, hogy az követeled, hogy az OH haladjon a korran (igazából sztem nem a Wikipédiának kellene diktálni itt a tempót), miközben te is Arany János hozod, aki Edvárdot hol Edwardot, hol Eduárdot, hol meg Edvárdot használt, i.e. nem konzekvens. Lehet, hogy egy régies, elavult alakot akarsz visszahozni? Lehet, hogy nem Aranyt kellene forrásnak használni? Viktor 2011. május 6., 16:08 (CEST)

Nálunk a sima Edvárd ejtés terjedt el, dacára a "Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang"-nak. (Te hogy mondod a Wales-i bárdokat?) De tudom, mindenki hülye, csak az OH az okos. Én meg falusi bunkó vagyok, aki bár tud angolul, mégse Ed(h)uárdozik. Miért akar a Wikipédia mindig pápább lenni a pápánál? Mutass forrást, ahol Eduárdot használnak. CSAK a Wikipédiát fogod megtalálni, és - ahogy a vitalapodon írtam - egy-két 2011. április 29-30-án írt cikket, amik az esküvő napján a westminsteri apátságról íródtak, és szerintem a wiki volt a forrás. Mindenhol máshol az eredeti Edward alak van, amit a bunkó magyarok Edvárdnak ejtenek, mert falurú' gyüttek és nem tunnak angolul. Az Edvárd pedig anyakönyvezhető név, ergo nem indokolt az Eduárd. Mellesleg az angol neveket fonetikusan lehet magyarul is anyakönyvezni, így lett pl. Jessica-ból Dzsesszika, mint anyakönyvezhető név, és így lett Edwardból Edvárd. Az anyakönyvezhetőséget és a nevek helyesírását pedig szintén az Akadémia állapítja meg. De biztos ők se tudnak angolul. Vagy csak az OH-szerkesztők tudnak, a nevekkel foglalkozók meg nem. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 16:29 (CEST)

1) "Nálunk a sima Edvárd ejtés terjedt el" - hol, a családban vagy Mo-on? Utóbbira lécci adj forrást, adatot, stb. 2) Én walesinek mondom, mivel hallottam már eredeti kiejtésben, nem velszinek. 3) A wiki nem pápább a pápánál, csak követ egy elfogadott forrást: OH. 4) Mutass forrást, ahol Edvárdot, konzekvensen és széleskörően használnak - online, lécci. 5) Eduárd, mint szerénykedtem linkkel, az MHA Nyelvtudományi Intézetére hivatkozva, megjegyezni, szintén anyakönyvezhető. SZóval EZT az érvet most dobni kéne. Viktor 2011. május 6., 16:37 (CEST)

Magyarországon. De úgy látom, csak olvasni szoktál az Eduárd királyokról, azt se hangosan, mert akkor hallanád, hogy Edvárdnak ejti mindenki az Edwardot. Kíváncsi lennék rá, hogy amikor feleltél Hitvalló Edwardból az iskolában, Edvárdot mondtál-e vagy juszt is Eduárdot? – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 17:26 (CEST)

Ti urak, ti urak, ti velsz ebek! Hát ne éljen Eduárd? – Malatinszky 2011. május 6., 16:19 (CEST)

Edward király, angol király... --Pagony^foxhole 2011. május 6., 16:23 (CEST)

Ugye most nem fogunk akkor elkezdeni Károly velszi herceget gyártani, mert Arany azt használta? Viktor 2011. május 6., 16:22 (CEST)

Szerintem Arany Jánost és művét hagyjuk ki a vitából. Egyrészt, mert a mű 154 éves és akkoriban mások volt a helyesírás és a nyelvhasználat is, másrészt mert Arany János (a költők többségéhez hasonlóan) élt a költői szabadsággal és , feltehetően, ezért variálta a nevet. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. május 6., 16:30 (CEST)

Gondolom Arany arra koncentrált, hogy a szótagszám jól jöjjön ki, meg persze arra, hogy beszóljon Ferencjóskának, nem pedig az helyesírási szabályzatra. – Malatinszky 2011. május 6., 17:23 (CEST)

Mivel az Edward név rendkívül elterjedt a germánoknál, korántsem lehet rájuk egy darab szabályt alkotni. Vannak olyan nyelvek, ahol az Eduárd a kiejtésközelítő, és vannak ahol az Edvárd. Következésképp nyelvfüggő, hogy melyiket kell alkalmazni. Szerintem. LA^pankuš→ 2011. május 6., 16:02 (CEST)

Nem tudom, hogy a germánoknál mi terjed el, Magyarországon eddig találtam: Alvinczi Eduárd, Gámentzy Eduárd, Szigligeti Eduard...viszont nem sok Edvárdot. hm...Viktor 2011. május 6., 16:49 (CEST)

Az iwiwen 221 Edvárd és 143 Eduárd van (illetve utóbbi kevesebb, mert belesorolta az Eduárdákat, illetve számomra ismeretlen okokból egy Lászlót és egy Ritát is…) Alensha 2011. május 6., 21:53 (CEST)

És ezek hány százaléka Edvárd Kálen? Iwiw mint megbízható forrás? LOL. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 21:56 (CEST)

(Egyébként ezeknek a nagy része, ahogy nézem 0-12 éves... ami csak annyit jelent, hogy mostanság "divatos" így írni, ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk egy divat miatt át kéne nevezni a királyokat is...) Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 22:00 (CEST)

Mostanában törlik a kamuregeket. Nem néztem át mindet, de amiket láttam, átlagos, rendes polgári neveknek tűntek. Nincs a közelben a csillagtökűd, ne reménykedj. Kínaiból többet találsz itt, mint csillámvámpírból, érdemesebb volt lecserélned rajongásod tárgyait :D Alensha 2011. május 6., 22:02 (CEST)

Nem az a lényeg, hányan viselik az Edvárd és hányan az Eduárd alakot, hanem az, hogy hány ember (utca embere, hírolvasó) olvassa ki Eduárdnak az Edwardot? Hányszor hallottad azt a tévében, hogy "Itt megy András herceg és öccse, Eduárd"? Sehányszor. Magyarul Edvárdnak hívjuk/ejtjük ezeket a szerencsétleneket, Hitvalló Edvárdtól Edvárd wessexi grófig. És ha most valaki azt mondja, hogy ő biza Eduárdnak ejti és írja őket, és iskolai dolgozatban is mindig úgy írta és feleléskor úgy mondta, és a történelmi tudományos művekben felháborodottan kijavította az Edwardot/Edvárdot Eduárdra, és a tanárát is lecseszte, mert az Edvárdozott, akkor visítok. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 22:13 (CEST)

PS: az átnevezésekkel viszont le kéne addig állni, amíg megegyezés nem születik. LA^pankuš→ 2011. május 6., 16:09 (CEST)

+1 – Malatinszky 2011. május 6., 16:17 (CEST)

+2 - ezt kértem is Prefectmiss-től és írtam az adminoknak, hogy állítsák vissza az Eduárd wessexi gróf-ot. Viktor 2011. május 6., 16:20 (CEST)

+3 --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 16:25 (CEST)

Eleve el se kellett volna kezdeni az Eduárdozást. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 16:29 (CEST)

Miért? Mellékesen megragadnám az alkalmat annak propagálására, hogy aki átnevez, az a cikkben is javítsa ki a névelőfordulásokat, mert így meglehetősen hülyén néz ki: a cím Edvárd, míg a cikkben mindenhol Eduárd van. LA^pankuš→ 2011. május 6., 16:31 (CEST)

Erre gondolom a meginduló vita miatt nem volt ideje, mint ahogy nekem se, hogy azt a szaros grófot a hétvége előtt befejezzem. :( Viktor 2011. május 6., 16:33 (CEST)

Az OH nem hülye, vagy okos, hanem szabály. Innen üzengetni neki pedig eléggé mindegyis. OsvátA ^Palackposta 2011. május 6., 16:38 (CEST)

Lehet, hogy megkérdezem őket levélben, hogy mi a véleményük a dologról. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 17:26 (CEST)

Hogy érdemben is hozzászóljak: én úgy látom, hogy az Eduárd semmiképp sem rosszabb, szokatlanabb vagy kevésbé elfogadott, mint az Edvárd, és a választás alapvetően szimpátia kérdése. Tény az is, hogy az (angol) Edward névhez kiejtésben az Eduárd esik közelebb, ezért nekem ez a szimpatikusabb névalak. Malatinszky 2011. május 6., 17:23 (CEST)

Ez így van. Lásd Baldvin/Balduin, Gottfried/Godefroy és még több hasonló. LA^pankuš→ 2011. május 6., 17:26 (CEST)

Nem a szimpátia határozza meg a szócikkek címét. Az OH-t tartjuk a helyesírási alapnak itt a wikin, és ha az OH a királyok megnevezésére az EDUÁRD alakot ajánlja, nem az EDVÁRD-ot, akkor úgy fogjuk írni, egész egyszerűen azért, mert meglévő helyesírási szabályokhoz kell alkalmazkodni, nem újakat kitalálni, ha van meglévő. Az, hogy az Edvárd anyakönyvezhető alak, nem jelenti azt, hogy az Edward nevű uralkodókat Edvárdnak kellene átírni. Szerintem egyetlen történelemkönyvben sem fog az ember Edvárd királyt olvasni. Az uralkodók elnevezésére kialakult szokásrendszer van, ezt nem kéne bolygatni csak azért, mert manapság mindenféle hülyeséget lehet anyakönyveztetni a Herkulestől a Gollamig. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 17:31 (CEST)

Vicces, hogy az Edvárd alakot a Gollamhoz hasonló hülye névként írod le. Arról pedig meg vagyok győződve, hogy az OH azért írta az Eduárd alakot, mert az Edvárd akkor még nem volt anyakönyvezhető nálunk, vagy valamiféle félresikerült hagyománytiszteletből (mert ti. a 19. században használták az Eduárd alakot nálunk). – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 17:51 (CEST)

Nem volt világos nekem, hogy az OH állást foglal a kérdésben, de ha igen, akkor persze ez eggyel több (és ráadásul igen nyomós) ok arra, hogy az Eduárd alakot használjuk. – Malatinszky 2011. május 6., 17:42 (CEST)

Nem, mint ahogy az imént idézett keresztnévlista, az OH is mindkét alakot elismeri. --Pagony^foxhole 2011. május 6., 17:49 (CEST)

Akkor miért a magyar (pórias) kiejtéstől idegen Eduárd van erőltetve? – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 17:58 (CEST)

Már miért lenne idegen kiejtésű? Ha jól tudom, az Edvárd csak az utóbbi években elfogadott alak, az Eduárd a hagyományos. Hogy lenne akkor idegen a magyarnak? Pont hogy inkább az Edvárd a hülyeség, mert a W=/=V-vel, egyáltalán nem az a hang. Ez ma már csak a magyarul elfajultan ejtett angol nevek miatt lehet anyakönyvezhető, mert pl. a szinkronstúdiók se képesek normálisan ejtetni a színészeikkel. Az Edvárd egyszerűen rossz berögződés elterjedése. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 18:06 (CEST)

Rátapintottál a lényegre: elterjedés. Az Edvárd kiejtés terjedt el, nem az Eduárd. De hajrá, változtassátok meg, talán sikerül egyszer azt visszahallani az emberektől és a médiából, hogy "Eduárd wessexi gróf", és akkor majd lehet örülni. Talán a feng shuiból is egyszer majd fengsuj lesz, ha egyszer a Wikipédia azt mondja, hogy az a helyes. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 18:59 (CEST)

Kedves Perfectmiss, szereném felhívni a figyelmed valamire: a "wessexi gróf" kiejtése hogy terjedt el a magyarban? Meg tud bírkózni vele, a nép, vagy pedig az is legyen "vesszekszi gróf", hogy mindenki ki tudja mondani? Viktor 2011. május 6., 23:02 (CEST)

Fengsuj - (a tildéimet valaki ellpopta, úgyhogy így póriasan: Nullexra vótam ... )

Off: ad Nullextra: műszaki kocsmafalon Peyerk pontosan ezt a tilde-problémát (és més súlyos bajokat) vet fel, már N+1-edszer. Valami nagyobb zűr van. Akela 2011. május 6., 19:17 (CEST)

A név(amúgy) az Odoardo, Eduardo, Édouard formákból lett, csak az angolok írják V (W) hangzóval. Még a németek (sőt a hollandok is) is Eduard-nak hívják az angol királyokat, pedig ők kicsit germánabbak a briteknél. Nem az U a deviancia, hanem a W. Akela 2011. május 6., 18:43 (CEST)

Sziasztok, remélem van valakinek valami ötlete arra, hogy mikor és hogyan lehet eldönteni a kérdést. Szavazzunk? Box? Balsarokban Eduárd wessexi gróf, akit az OH szabály és a wiki eddigi gyakorlata támogat. Kihívója Edvárd vesszekszi gróf (elterjed kiejtés), a modern kor embere. Tényleg, ki vagy kik döntenek? Viktor 2011. május 6., 23:02 (CEST)

Bennót a mókusok elé vetjük. Ha kiszabadul - Eduárd, ha nem - Edvárd. Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2011. május 6., 23:07 (CEST)

A számomra kérdéses, hogy ha az OH mindkét alakot hozza, akkor miért is kellene nálunk egységesíteni? Ilyen esetben meg lehetne nézni személyenként külön, hogy az egyetemi anyagokban, a mai szakirodalomban preferálják-e valamelyik alakot, és azt átvenni. Nagyon sok Edu/vardunk van?

Karmela^üzenőlap 2011. május 6., 23:10 (CEST)

OH-ban rögzített helyesírási kérdésről az éppen ráérő, arrajáró érdeklődők pillanatnyi és helyi többsége döntsön? Érdekes távlatokat nyitó ötlet. Akela 2011. május 6., 23:12 (CEST)

Nekem nincs OH-m. De mintha fentebb arról lenne szó, hogy mindkettő benne van. Szóval nem annyira problémás, hogy helyileg eldöntjük. Viszont emlékeztetnék egy fentebbi gondolatomra: először ki kéne találni, hogy van-e olyan germán nyelv, ahol az Edvárd közelebb áll a kiejtéshez, mint az Eduárd. Szerintem lesz olyan, de nem értek hozzá. LA^pankuš→ 2011. május 6., 23:17 (CEST)

Kis kutatás

Akkor gyüjjenek, amiket találtam vala: Keresés: I. Eduárd király vs I. Edvárd király:

I. Eduárd király

• ELTE: Eduárd

 megjegyzésVan itt Edward is bőven. Jól kutyulja. Nem minden egyetemi hallgató való az egyetemre. :-) Paulus Pontius Crassus 2011. május 7., 23:29 (CEST)

• Kislexikon: mindenki Eduárd, kivéve egyet.
• Nagy Képes Világtörténet: [2], Az Eduárdok reformjai
• ELTE magyar irodalom tanszék szöveggyüjt.
• A kereszténység atlasza, Helikon, 1990 (VI. Eduárd)  megjegyzés Végre egy kivétel Paulus Pontius Crassus 2011. május 7., 23:35 (CEST)

I. Edvárd király

• Huszadikszazad.hu [3]
• III. Edvárd; Vértesy Jenő fordításában
• Szent Edvárd, katolikus.hu
• VII. Edvárd (Nyugat, 1910.)
• Az emberiség krónikája, 1993

I. Edward király (Paulus Pontius Crassus 2011. május 7., 23

29 (CEST))

• Szántó György Tibor: Anglia története, Kozmosz, 1986
• Szántó György Tibor: Anglikán reformáció. angol forradalom, Európa, 2000 (ugyanaz a szerző, de más kor, más lektorok)
• Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Osiris, 1999 (II. Edward)
• Marc Bloch: A feudális társadalom, Osiris, 2002 (Hitvalló Edward)
• A kereszténység története, Lilliput, 1996
• The Times, Képes világtörténet, 1992
• A viking világ atlasza, Helikon, 1997 (Hitvalló Edward)

Az arány fifty-fifty, a többi helyen Edward alak szerepel. Ezek alapján a közösségnek kell eldöntenie itt, hogy melyik alakot részesíti előnyben, én relevánsabb forrásnak tartom a történelmi könyveket és az ELTE gyakorlatát, mint mondjuk a műfordító választását vagy egy online portál gyakorlatát. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 23:24 (CEST)

Bizony, a források súlya folytán az Eduárdokhoz billen a mérleg. Úgy tűnik, hogy az Eduárd korszerű a szakirodalomban. Hát ne éljen Eduárd? Karmela^üzenőlap 2011. május 6., 23:30 (CEST)

Az a baj, hogy helyesírási kérdést csináltok belőle, pedig nem az. Ha valaki ma rákeres Edvárd hercegre, akkor vagy tudja, hogy angolul Edwardnak írják és úgy keresi, vagy beírja, hogy "Edvárd herceg", mert úgy hallotta a tévében, úgy beszélték meg a munkahelyen, hogy ott volt-e Edvárd az esküvőn, és az iskolában is Hitvalló Edvárdról (kiejtve) tanult. De hogy nem fog Eduárd herceget keresni, az tuti, mert az egy másik név, még ha azonos alapnévből is képződtek. Nem fog Eduárdot keresni, mert nem úgy ismeri az ipsét, hanem Edward/Edvárdnak. Én se hallottam soha életemben Eduárd hercegről, se Eduárd nevű angol királyról. Ha valaki nekiállna Eduárd hercegezni, akkor nem is tudnám, hogy ki az ördögről beszél az illető (Hitvalló Eduárdot meg külön kiröhögöm, de legalább neki a melléknevéről tudom, hogy kiről van szó.) Ez nem helyesírási kérdés, hanem magyarosítási. Magyarul Edvárdnak mondjuk őket, még akkor is, ha a W nem egyenlő a V-vel. Lehet homokba, azaz OH-ba dugni a fejet, csak nem érdemes. A Wikipédiát az olvasóknak írjuk, nem az Eltének. Legalább redirektek vannak, hogy a falusiak is megtalálják őket? – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 6., 23:39 (CEST)

Perfectmiss:

Nem az olvasók legalsó színvonalához kellene igazodni a cikkek írásakor. misibacsi*^üzenet 2011. május 7., 00:39 (CEST)

Van egy mondás, miszerint egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Te értsd, ahogy akarod, de az akadémikusok nem a Wikipédiáról fognak tájékozódni, míg az olvasók legalsó színvonala valószínűleg igen (vagy legalábbis nagyobb a valószínűsége). Például én azért kerülöm el nagyívben az orvosi cikkeinket, mert bár én vagyok az Olvasó (nagy ó-val), mégse nekem szólnak ezek a cikkek, hanem a szakértőknek (merthogy én csak a kötőszavakat értem belőlük, úgyis mondhatnám ezek a cikkek nem követik a Közérthető tudomány ismérveit.) Egyszóval én magam vagyok az olvasók legalsó színvonala, és én Eduárd angol királyt nem ismerek egyet se. Evvan. – Perfectmiss^{ide írj!} 2011. május 7., 20:57 (CEST)

Ez ugyanúgy helyesírási kérdés, amit te itt most leírtál. :) Egyébként meg erre van az átirányítás funkció. Az, hogy valaki az Edward-ot Edvárdnak hallja és így keres rá, irreleváns a szócikk címadása szempontjából. A Youtube-ot is Jútyúbnak meg Jutubénak megy Jutubnak ejti a magyar paraszt, mégse ez a szócikk címe. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 23:44 (CEST)

És akkor már ne habozzunk, igazodjunk a magyar paraszt kiejtéséhez! Legyen nekünk Májkűl Dzsekszn, meg Britni Cpirsz, Csársz herceg, Dájáná hercegné és Dzsordzs Buss, meg Nikolász Sárközi. Hm? Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 6., 23:50 (CEST)

Vagy Edvárd vesszekszi gróf? :) Viktor 2011. május 8., 21:18 (CEST)

Oppálá, mire bukkantam:

„Az alábbi listában kék háttérrel emeltük ki a helyesírási szabályzat által indokolható, annak alapján javasolt formákat”

MHSz.		OH.		Magyarázat, megjegyzés
Szóalak	Oldal	Szóalak	Oldal
Edward (király)	114.	Eduárd (király)	620.	AkH.12 207.; Arany János A walesi bárdok c. versének egyes sorait idézve azonban az Edward alak a megfelelő.

Innen: A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája

Köszönet Adam78-nak!

Karmela^üzenőlap 2011. május 6., 23:42 (CEST)

Ez csak azt bizonyítja, hogy mindkét verzió elterjedt, tekintve, hogy a listában teljesen véletlenszerűnek tűnik, hogy az MHSz vagy az OH változatát vesszük mérvadónak… Alensha 2011. május 8., 05:23 (CEST)

A királyok és a pápák nevét egységesen magyarosan írjuk, tehát az Edward alak valójában kiesik (kivéve persze, ha Arany János versének egyes sorait idézzük). Az Edvárd egy új keletű fejlemény, valahogy úgy, ahogy most már létezik Atilla név is (sic!) a hagyományos Attila mellett, dacára annak, hogy rövid t-vel és hosszú l-lel mondjuk (innen is látható, hogy a kiejtés nem mérvadó). A történelmi királyok nevét viszont nem szokás az aktuális trendekhez igazítani, úgyhogy nem marad más, mint az Eduárd, ami egyébként Arany János versében is többször szerepel. Ádám ✉ 2011. május 8., 19:15 (CEST)

Te is a mókusok előtt végzed majd, mint Bennó ... :) Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2011. május 8., 19:20 (CEST)

Korábbi viták

• Wikipédia-vita:Azonnali törlés#Miért kérem az Edwardok törlését? 'cause I'm on Team Jacob, baby! :D
• válasz Lilynek Burumnak

Alensha 2011. május 8., 05:33 (CEST)

Külföldi magyarok szócikkcíme

Áthozva a Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#Átnevezés szakaszból:

Kérném, hogy nevezze át valaki az Edina Gallovits szócikket Edina Gallovits-Hallra. A tartalmat már átírtam. Nem tudom, van-e hozzá jogosultságom, de lehet, Bennó direkt hagyta nekem a dolgot. Egyelőre azonban nem merek hozzányúlni, még tanulmányozom az ezzel kapcsolatos leírásokat. Köszönöm! Regasterios 2011. május 5., 17:29 (CEST)

Kész. Ezt magad is meg tudtad volna csinálni, ha az átnevezés fülre kattintasz. Ha elsőre ijesztő élesben átnevezni valamit, akkor csinálj magadnak egy szerkesztői allapot és nevezd azt át, csak hogy lásd, nem egy ördöngösség. Admin segítségére csak akkor van szükséged, ha már van olyan nevű lap, amire át akarod nevezni a cikkedet. Üdv, – Malatinszky 2011. május 5., 17:34 (CEST)

Hm, romániai magyar, tehát szerintem a magyar névalaknak kellene a címszónak lennie... --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 5., 17:39 (CEST)

Én támogatom a javaslatot. Ugyanez a helyzet Timea Bacsinszky esetén is. Regasterios 2011. május 5., 19:06 (CEST)

Szerintem Susan Francia is Francia Zsuzsanna kellene, hogy legyen. Ráadásul ő Magyarországon született magyar. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 6., 16:41 (CEST)

Aki magyar az magyar. Kérdés azonban, hogy minek vallja magát, hogyan anyakönyvezték, hogy használja, stb. LA^pankuš→ 2011. május 6., 16:42 (CEST)

Az angol wiki szerint Gallovits nem romániai magyar, hanem félig román, félig magyar. Ez alapján eldönthetetlen, melyik névalakot preferálja. Alensha 2011. május 6., 22:08 (CEST)

Én ugyanazt mondom, mint az átírások esetében is. Aki angolosan használja a nevét, és SUSAN-ként versenyez, azt ne Zsuzsannázzuk le. Hadd legyen joga az embernek eldönteni a saját nevét. Ráadásul itt nem arról van szó, hogy nem latin betűs írás. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 7., 00:48 (CEST)

Az angol wikin Polgár Zsuzsa is Susanként szerepel. Szerintem simán elképzelhető, hogy Magyarországon az egyik, angol nyelvterületen a másik alakot használja. Bacsinszky már más kérdés, a cikke szerint svájci, nem derül ki, mennyire kötődik Magyarországhoz. Alensha 2011. május 7., 02:36 (CEST)

A nap képe

Ugye a mai kép alatti szöveg nem csak szerintem lett elgépelve? Jó lenne, ha egy erre jogosult javítaná, mert én csak a forrást látom. Alatta pedig a "Tudtad-e, hogy…" rovat második sorában szerencsésebb lenne a formálisan, mert a formailag inkább alaktani jellemzőre utal. Stewe ^Feedback 2011. május 7., 07:39 (CEST)

Magyaros átírás erőltetése

Függőben (aláíratlan)

A Jú jú hakuso vitalapján felvetették azt a kérdést, hogy magyaros átírást kell-e használni olyan japán művek címeiben (jelen esetben a Jú Jú Hakusó), melyek magyar kiadásban is hepburne-t használnak. Szerintem jogos a kérdés, de várnám a témában jártas szerkesztők véleményét. --Sasuke88  ^wikivita 2011. május 7., 23:57 (CEST)

Addig is, amíg a kérdés eldől, átnevezem a helyes átírási alakra, mert ez így most rossz. --Pagony^foxhole 2011. május 8., 00:13 (CEST)

Tudtommal címek esetében a meghonosodott formát kell (vagyis ahogy magyarul megjelent vagy sugározták vagy vetítették) használni. Az egyszerűség kedvéért a kreatív magyar alcímektől el lehet tekinteni a szócikk címében, hacsak nem muszáj. A szereplők neveinek esetében azonban szerintem érdemes a belső átírási irányelvekhez ragaszkodni. → Raziel ^szóbuborék 2011. május 8., 07:42 (CEST)

Szóval akkor Yu Yu Hakusho lesz? Így honosodott meg, bár annyi buktatója lehet a dolognak, hogy eddig csak az animét adták ki a franchise-ből. --Sasuke88  ^wikivita 2011. május 8., 12:12 (CEST)

Támogatom Raziel javaslatát, ez tűnik a legjobb megoldásnak. Ha már úgyis ezzel a címmel használja mindenki, nincs semmi értelme itt változtatni a dolgon. – Ciccc^vita 2011. május 8., 13:17 (CEST)

Átirányítani lehet hepburnről, úgyis meg fogja találni mindenki, aki keresi. Az anime és mangakiadók vajmi kevésszer igazodnak a japán nyelv magyaros átírásához, azt nem feltétlen kellene alapnak venni. Átírási szempontból nem valószínű, hogy a mangakiadók a releváns források. Ha magyar címe lenne, rögtön nem lenne ilyen gond. Ha mégis Hepburnön marad a szócikkcím, akkor a bevezetőben fel kell tüntetni a magyarost. De én azt támogatnám, hogy ha a japán cikkek egységesen mind magyaros címmel vannak, akkor ne kivételezzünk, mert csak rossz szokásokat szül (lásd a kínai szócikkek, ami hol pinjin, hol magyaros címmel szerepelnek a wiki, totális káosz az egész. Nem kéne a japánnal is elkezdeni a káoszosítást.)Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. május 8., 13:55 (CEST)

Nem ez lenne az egyetlen cikk. InuYasha és Yu-Gi-Oh! sincs magyarosítva. – Ciccc^vita 2011. május 8., 14:36 (CEST)

Nem is szólva a Sailor Moonról, aminek a „magyar címe” az angol cím, legalábbis a rövid életű magyar kiadású képregényben, mert a rajzfilmsorozatban Varázslatos álmok volt. Amúgy a szereplők neveit meg a francia fordításból vették át. Az eredeti műből nem sok maradt… → Raziel ^szóbuborék 2011. május 8., 22:55 (CEST)

A kínai nevek kavalkádjának az pontos irányelv hiánya volt az oka, ami itt is fennáll. Meg kéne határozni, hogy mikor használjuk a japán és mikor az angol nevet és, hogy mikor melyik átírást kell használni. Az én javaslatom:

• Ha a műnek csak japán neve van, akkor az használjuk magyaros átírásban, angolos kapitalizáció nélkül, pl. Szora no otosimono, Hikaru no go
• Ha a műnek van angol neve, mely világszinten, sőt japánban is elfogadott, akkor azt használjuk, pl. Bleach, One Piece
• Ha a műnek csak japán neve van, és Magyarországon hepbunre átírással honosodott meg, akkor azt használjuk, az esetleges kapitalizációt is megtartva, pl. Yu Yu Hakusho, InuYasha
• Ha a műnek van magyar címe, akkor azt használjuk, pl. Varázslatos álmok (Sailor Moon helyett), Kukucska kalandjai, Conan, a detektív, Vadmacska kommandó stb.
• Előfordul olyan eset is, hogy a műnek van japán és angol címe is (mindkettő elterjedt), de Magyarországra még nem érkezett meg, ekkor szerintem az eredeti japán címet kéne használni, magyaros átírásban, pl. Mai-HiME
• Van olyan eset is, hogy a műnek van japán, angol és félig japán, félig angol címe. Ekkor szerintem félig japán, félig angol címet kellene használni (a japán részt magyaros átírással), ugyanis ez a legelfogadottabb és legpraktikusabb változat, pl. egy mű esetében a három változat: Szeiken no burakkuszumiszu, The Sacred Blacksmith, Szeiken no blacksmith. --Sasuke88  ^wikivita 2011. május 9., 01:03 (CEST)

Van rendszer a javaslatodban, most már csak Bennó maestrót kéne idecsábítani. --Pagony^foxhole 2011. május 9., 01:08 (CEST)

"A kuratórium a segítségedet kéri"

Kedves Szerkesztőtársak

A likre kattintottam, majd elővettem a Magyar Értelmező Kéziszótárt. Nem derült ki miben segíthetek

--Duhos 2011. május 8., 11:04 (CEST)

Nem érünk rá, a (nemreklám) anime-sorozatok címét magyarítjuk. Vagy nemmagyarítjuk. Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2011. május 8., 13:58 (CEST)

Fakusz vagy fakúsz

Még egyszer szeretném felvetni ezt a kérdést, mert úgy érzem ez túllép azon, hogy hogyan írjuk, mert itt két tudományág ütközik. Két ornitológus egyérteműen azt nyilatkozta, hogy a köznyelv és a szakma szerint fakusz, a helyesírási könyvekben, viszont egyértelműen a fakúsz szó szerepel, mivel nekünk nem tisztünk eldönteni, hogy ütközés esetén kinek van igaza, ezért csak azt tudjuk eldönteni, hogy mi a szakmai forrásokat, vagy a nyelvészeti forrásokat fogadjuk el. VC-s^üzenet 2011. május 9., 18:34 (CEST)

Ebben nehéz állást foglalni. mivel mindkét esetben okkal reklamálhat az olvasótábor egyik fele. Azonban úgy gondolom, hogy ez nem helyesírási, hanem névadási kérdés, tehát ez esetben – bármit is állítanak a helyesírástudorok – ha a szakma fakusznak nevezi, akkor az a neve és pont. LA^pankuš→ 2011. május 9., 22:03 (CEST)

Legyen a Fakúsz szócikkben fakusz madár. A helyesírók örülnek a szép ékes rendnek, a cikket meg úgyis a madárbarátok olvassák el. Win-win. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2011. május 9., 22:42 (CEST)