I. Oszmán oszmán szultán
| I. Oszmán | |
| Fájl:I. Oszmán.jpg | |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1299 – 1326 | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Orhán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1259 Söğüt |
| Elhunyt | 1326 (67 évesen) Söğüt |
| Nyughelye | Bursa |
| Édesapja | Ertogrül |
| Édesanyja | Halime Hatun |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Oszmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Oszmán, melléknevén al-Gázi ("a hódító")[1], (1259[1] – 1326[1]) az Oszmán Birodalom alapítója és első uralkodója 1299-től.
Élete
Szukut faluban (Bithynia) született Ertoğrültól turkoman főnök fiaként 1259-ben.[1] Édesapjától 1281-ben a bej címet örökölte, mint Söğüt falu vezére. Az Eskenderum törzs és az Eskişehir falu (törökül: Régi Város) meghódításával született meg a Birodalom 1301 és 1303 között[forrás?], és Oszmán 1299-ben felvette a szultán címet.[2] A nomád törzs tőle nyerte az "oszmánok" nevét.[1] A bizánci Yenişehir (Új Város) elestével a törökök készen álltak meghódítani Bursa és Nikaia városaikat is.[forrás?] Oszmán 1326-ban halt meg köszvényben[3], ugyanabban az évben, amikor a két város elesett. Halála után a ghazi (szent iszlám harcos) címet kapta.[forrás?]
Gyermekei
Oszmán 1280-ban házasodott meg Malhun Hatunnal. Két gyermekük született:
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Bokor József (szerk.). Oszmán (I.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ http://www.theottomans.org/english/family/osman.asp
Lásd még
| Elődje: Ertogrül |
Utódja: Orhán |
| A birodalom születése (1281–1389) |  | |
|---|---|---|
| A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | ||
| A birodalom fénykora (1520–1687) | I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed | |
| A birodalom hanyatlása (1687–1924) | ||
