Ámos Imre

Ámos Imre
Önarckép kalappal
Született	1907. december 7. Nagykálló
Meghalt	1944 (36-37 évesen) Ohrdruf concentration camp
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola
Mestere(i)	Rudnay Gyula
Aki hatott rá	Marc Chagall
A Wikimédia Commons tartalmaz Ámos Imre témájú médiaállományokat.

Hajnalvárás. A festő és felesége az 1939-ben készült képen

Festő és festőnő (Ketten)

Ámos Imre (Nagykálló, 1907. december 7. – Ohrdruf (Németország), 1944) magyar festőművész, Anna Margit festőművész férje.

Élete és munkássága

Ungár Imre néven született. Felesége visszaemlékezése szerint „álmos természetűnek” tartotta magát, ezért szignálta korai képeit Ungár Álmos Imreként. Ebből született meg idővel a bibliai Ámos prófétára utaló művésznév. 1934-ben nevét hivatalosan is Ámosra változtatta. 1935-ben vette feleségül Anna Margit festőnőt.

A Műegyetemen, majd 1929 és 1935 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula volt a tanára. 1931-től kezdve szerepelt kiállításokon, gyakran feleségével együtt. 1934-től a Munkácsy Céh, majd 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) választotta tagjává. Ettől fogva minden nyáron Szentendrén alkotott. 1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. 1938 és 1941 között a nyarakat feleségével együtt Szentendrén töltötték, ahol Korniss Dezső és Vajda Lajos is a baráti körükhöz tartozott.

Kezdetben a posztimpresszionizmus (Rippl-Rónai József és a Nabis-csoport hatása) volt jellemző művészetére. Festészetének tematikáját emellett erősen meghatározták gyermekkori élményei, vallásos neveltetése, a nagykállói haszid miliő. 1937-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett Marc Chagall-lal. Ettől kezdve művészetére az álomszerű ábrázolás, a második világháború alatt pedig a rettegés, a félelem megjelenítése vált jellemzővé. Szürrealisztikus motívumvilága leginkább Chagall látomásos művészetéhez áll közel. Színvilága, ecsetkezelése is egyre expresszívebbé vált, mintegy előrevetítve tragikus sorsát.

1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, s talán épp hányatott, bizonytalan sorsa okán ebben az időszakban szinte a rajz válik kizárólagos művészi eszközévé. Sötét idők című sorozata és az 1944-ből származó Szolnoki vázlatkönyv a tragikus sorsú festő utolsó éveinek megrázó emlék

1940-től haláláig – kisebb megszakításokkal – munkaszolgálatos volt. 1944 novemberében vagy decemberében halt meg egy koncentrációs táborban a Thüringer Wald hegységben. (Halálának pontos időpontja nem ismert.)

Emlékezete

Emlékkiállítását 1958-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, majd Szegeden, Pécsett és Győrött is bemutatták képeit. Legtöbb műve Szentendrén tekinthető meg, az Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeumban, felesége festményeivel együtt, illetve szülővárosában, Nagykállóban az Ámos Imre Képtárban, valamint a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten. Születése 100. évfordulóján kiállítás a debreceni MODEM-ben. Ámos Imre születése 105. évfordulója alkalmából „Ámos Imre és a 20. század - kortárs összművészeti kiállítás” címmel kiállítás a Szentendrén, a Régi Művésztelepi Galériában, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában, a pécsi Városi Képtárban, a berlini Balassi Intézetben és a budapesti Rumbach utcai zsinagógában a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében. 2013-ban a Magyar Nemzeti Galériában megrendezték a Ámos Imre, a „magyar Chagall”, a háború örvényében 1937—1944 című kiállítást. A Corvina Kiadó és a Luther Kiadó gondozásában 2013 októberében jelent meg az Ámos Imre és a 20. század - kortárs összművészeti kiállítás albuma. A kötetben Ámos alkotásai mellett negyvenhárom kortárs művész gondolatai tekinthetőek meg. A bevezető tanulmányokat a kiállítás védnökei, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát írták. 2014-ben a varsói Emanuel Ringelbaum Zsidó Történeti Intézetben valamint Wrocławban mutatták be válogatott műveit a Hol van a te testvéred? — Ámos Imre és a 20. század címmel az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében.

Válogatott művei

• 1933 A tisztaság vize (olaj, vászon, 100 x 80 cm; magántulajdonban)
• 1934 Asszonyok (olaj, vászon, 150 x 100 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
• 1934 Forrásnál (olaj, vászon, 100 x 70 cm; magántulajdonban)
• 1934 Kagylószedők (olaj, vászon, 154 x 100 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre
• 1935 Asszonyok a forrásnál (olaj, vászon, 98 x 127 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• 1935 Babona (olaj, vászon, 80 x 60 cm; MNG)
• 1935 Süketek a szentek (olaj, vászon, 150 x 100 cm; MNG)
• 1935 Anyám sétája (olaj, vászon, 152 x 80 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• 1935-36 Zöld dívány (olaj, vászon, 70 x 100 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

• KÚT
• Munkácsy-céh

Források

• A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. Ámos Imre l. 16. o. ISBN 9631390012

További információk

• Ámos Imre MÉL
• Ámos Imre művei, hung-art.hu
• Ámos Imre: Tél (Száz szép kép)
• KIÁLTVÁNY - Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás kiáltványa
• Ámos Imre aláírása, képei, tanulmányai
• Képes tárlatvezetés az Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállításon
• Videó - Ámos Imre és a 20. század - kortárs összművészeti kiállítás
• Visszatérés az európai etikához - beszélgetés Galambos Ádámmal Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Varsóban megnyílt a Hol van a te testvéred? – Ámos Imre és a 20. század című összművészeti emlékezet-kiállítás Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• „Hol van a te testvéred?” – a varsói Zsidó Történeti Intézetben megnyílt az Ámos Imre és a 20. század című összművészeti kiállítás Archiválva 2021. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Virág Judit Galéria honlapja a festőről Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• litera.hu - Ámos Imre és a huszadik század