Ugrás a tartalomhoz

Északi késeidenevér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Északi késeidenevér
Pihenő északi késeidenevér
Pihenő északi késeidenevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Eptesicini
Nem: Eptesicus
Alnem: Eptesicus
Faj: E. nilssonii
Tudományos név
Eptesicus nilssonii
(Keyserling & Blasius, 1839)
Szinonimák
  • Eptesicus nilssoni
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi késeidenevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi késeidenevér témájú médiaállományokat és Északi késeidenevér témájú kategóriát.

Az északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az északi késeidenevér az egyetlen denevér, amely az északi sarkkörig előfordul. Délen az alpesi régiókat kedveli, 2000 méter magasságig található meg. Magyarországon ritka.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Eptesicus (Eptesicus) nilssonii nilssonii
  • Eptesicus (Eptesicus) nilssonii parvus

Megjelenése

[szerkesztés]
Hibernáló példány

Az északi késeidenevér testhossza 4,8-5,4 centiméter, farokhossza 3,8-4,7 centiméter, magassága 0,85-1,1 centiméter, alkarhossza 3,7-4,2 centiméter és testtömege 8-13 gramm. Hasonlít a közönséges késeidenevérhez és a fehértorkú denevérhez, de kisebb ezeknél. Emellett füle is rövidebb és szélesebb, mint a közönséges késeidenevéré. Szőrszálainak vége aranysárga fényű. Hasoldala is sárgás. Farkának csúcsa szabadon áll.

Életmódja

[szerkesztés]

Az északi késeidenevér téli és nyári szállása faodvakban, padlásokon és más, fából épült búvóhelyeken, valamint hasadékokban van. Már kora este repül, közepes vagy nagy magasságban. Röpte gyors és fordulékony. Közepes nagyságú repülő rovarokra, főként lepkékre, kétszárnyúakra, recésszárnyúakra vadászik.[2] Egyike a nagy távolságokra vonuló fajoknak, ezért keveset tudunk róla.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]